Nem sokat tétlenkedett Vlagyimir Putyin orosz államfő az újabb elnöki beiktatása után. Pár nappal a ceremónia után leváltotta Szergej Sojgut a Kreml a védelmi minisztérium élén.
Egy polgári közgazdász, Andrej Belouszov érkezett a helyére. Azóta pedig a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) szabályos tisztogatásba kezdett, a minisztérium számos tagja ellen indítottak eljárást korrupciós vádakkal.
Az, hogy a Kreml körein belül korrupciós problémák vannak, nem sokakat lep meg. Az orosz országvezetés korrupciós ügyeire már a februárban egy sarkvidéki börtönben elhunyt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szövetségesei is igyekeztek, igyekeznek minél jobban rávilágítani. A kérdés inkább az, mi áll az aktuális tisztogatás mögött, tervez-e valamit a háttérben Putyin.
Egyes elemzők szerint ezek az intézkedések azt sugallják, hogy az elnök a jövőben a NATO-val való konfrontációra készülhet. Ezzel azonban sokan nem értenek egyet.
Nem gondolnám, hogy Putyin kifejezetten egy NATO-val való nyílt hadi összecsapásra készülne. Direkt eszkalációval szerintem sem Oroszország, sem a NATO nem számol a közeljövőben. Harcias retorikát használ persze Putyin, de ez nem új jelenség, az orosz politikában jellemző az ökölrázás, mások hibáztatása. A védelmi minisztériumon belüli átrendeződés hátterében inkább azt látom, hogy már más kaliberű védelmi miniszterre van szükség, mint amilyen Sojgu volt
– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.
Hozzátette, meglátása szerint az, hogy egy civil közgazdászt választottak a védelmi miniszter posztjának betöltésére, „azt vetíti előre, hogy Putyin egy hosszú távú hadviselésre rendezkedik be, egy kvázi hadi gazdaságot kell működtetni hosszabb távon. Valószínűleg ezt az erősödő gazdasági hátországot hivatott megteremteni Andrej Belouszov mint védelmi miniszter”.
Megremeghet az orosz gazdaság?
Az orosz gazdaságot sérülékennyé teszi az ukrajnai háború, és a döntéshozók nem tudják hosszú távon elhárítani a problémákat, visszaszorítani a krízist – jelentette ki a közelmúltben Alexander Kolyandr az Európai Politikaelemző Központ (Centre for European Policy Analysis, CEPA) kutatója.
„Putyin régen tudta, hogy a gazdaságot a legjobb szakemberekre bízni. Az ország központi bankját, pénzügyminisztériumát és gazdaságfejlesztési minisztériumát irányító férfiak és nők továbbra is magasan képzettek, és 2022-ben megmentették az országot a gazdasági összeomlástól. Két év elteltével azonban nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy lehetetlen küldetést kaptak. Kérdés, hogy ezt el merik-e mondani a főnöknek. Ha pedig megteszik, hallgat-e rájuk” – idézi a Business Insider.
„A háború kitörése után az orosz gazdaságra rengeteg szankciót vetettek ki. A kezdeti szakaszban az orosz központi bank ügyes intézkedésekkel stabilizálni tudta az orosz gazdaságot érő hatásokat, így a pénzügyi szektornak sikerült talpon maradnia a kezdeti sokk után” – nyilatkozta korábban az Economxnak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.
Szakértők szerint Oroszország gazdasági növekedését elsősorban a háborús kiadások és a támogatások hajtják. Ez pedig azt jelenti, hogy a bővülésből származó előnyökből kevés jut el az orosz átlagemberekhez.
Oroszország ukrajnai inváziójára a nyugati hatalmak szankciók sortüzével válaszoltak, ma azonban úgy tűnik, hosszú távon ezek nem tudták megrengetni az orosz gazdaságot. A 2022-es megingás, az 1,2 százalékos csökkenés után 2023-ban Moszkva már ismét 3,6 százalékos gazdasági növekedést regisztrálhatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén is orosz bővüléssel kalkulál, erre az évre 2,6 százalékos növekedést vetítenek előre.
Azonban „az orosz szakértők körében is felmerülnek az aggályok azzal kapcsolatban, hogy a kimutatott GDP-növekedésnek mennyire lesz hosszan tartó és reális hatása. Úgy vélik, hogy a hadiipari termelés valóban hozzájárul a mutatók növekedéséhez, de hadiipari cikkek csak akkor járnak tényleges bevétellel, ha ezek exportra kerülnek. Ezek többségét viszont az orosz hadsereg használja fel” – magyarázta Seremet Sándor.
Ezen a ponton lép színre a közgazdász
Sokan feltették már a kérdést, vajon annak köszönhető-e Belouszov kinevezése, hogy Putyin felismerte, a gazdasági válság hosszú távon elkerülhetetlen a jelenlegi körülmények között. Takácsy Dorka szerint azonban itt nem ez lehet a fő mozgatórugó.
Ez inkább egy olyan lépés lehet, amely a szerepek élesebb elkülönítését teheti lehetővé. Korábban okozott az konfliktust Valerij Geraszimov vezérkari főnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter között, hogy sok esetben nagyon hasonló kompetenciák mentén ütköztek az érdekkülönbségek. Súrlódásokat eredményezett, hogy ez a két szerepkör nem különült el teljesen, ezt a problémát azonban most jelentősen redukálhatták
– mondta.
Belouszov a szakértő szerint egyébként egy erősen etatista hozzáállású, azaz az államhatalom kiterjesztésére és megerősítésére törekvő, komoly tudományos háttérrel bíró közgazdász. Korábban gazdaságfejlesztési miniszter is volt már. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy harangozta be őt, mint az innováció nagykövetét. Takácsy Dorka szerint ez bárki más esetében csak „üres lózung” lett volna, Belouszov esetében azonban határozottan nem az.
„Belouszov több mint tíz éve foglalkozik a startup-világgal is, tehát tervezhet egy nyitást ebbe az irányba, az innovációs lehetőségek felé, maga Putyin is ezt várhatja tőle. Mértékadó orosz elemzők szoktak azzal példálódzni, hogy Belouszov valószínűleg azt szeretné majd elérni, hogy a moszkvai programozással foglalkozó hipszterek ne kereskedelmi applikációkat programozzanak, hanem inkább rakétákat”
– fogalmazott portálunknak az Oroszország-szakértő.