A szakértő elárulta, mikor törhet ki az atomháború

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója a vele készített interjúban azt mondta, számos oka lehet annak, ami elvezetheti a háborús feleket az újabb holtpontra.

Egyrészt a nyugati harcjárművek nincsenek pariban az oroszokéval, mert bár az elvileg modernebb nyugati fegyverek sokkal precízebbek, a szoftver és a csőkopás miatt nem alkalmasak hosszútávú igénybevételre, szemben az orosz fegyverekkel.

Megjegyezte, hogy az oroszok a harctéri tapasztalatok alapján találtak magukra. Resperger szerint jó példa erre az, hogy a Lancet drónokkal több sikert értek el, mivel egyes ukrán alakulatokra annyi drónt indítottak, hogy az eredetileg gépesített alakulatot gyalogdandárrá kellett átalakítani – írja az Infostart.

Leszögezte ugyanakkor, hogy az így szerzett tapasztalatokat a nyugati fejlesztések során is igyekezni fognak hasznosítani.

Az ezredes kitért arra is, hogy amíg a NATO-nak nem sikerült egymillió tűzérségi lőszert átadnia Ukrajnának, addig az oroszok felpörgették az utánpótlást, így havi 250 ezer, azaz évente hárommillió lőszert gyártanak. Az ezer kilométeres arcvonalon továbbra is zajlik a felőrlő háború. A szakértő szerint Ukrajnának nagyjából 380 ezer harcosa lehet itt, míg az oroszoknak 400-410 ezer.

Ugyanakkor Oroszországnak még közel 1,2 millió fő személyi tartaléka van, miközben az ukránok mindössze 300 ezer főben gondolkodnak, pedig havonta 25 ezer emberre lenne szükségük.

Több szakértő szerint Ukrajna hadserege el fog fogyni, de az ezredes szerint Ukrajna mégis optimista.

Mindezeket, valamint az időjárás viszontagságokat figyelembe véve Resperger István úgy látja, hogy augusztusra érkezhet újabb holtpontra mindkét háborús fél.

Az atomháború kérdéséről az ezredes azt mondta, hogy amikor egy nemzet - például most a lengyelek - azon sakkoznak, hogy atomot szeretnének, annak szerinte „nincs sok értelme”, mivel öt helyen van amerikai atomfegyver telepítve Európában: Törökországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Egy esetleges csapás tervezésénél figyelembe veszik a stratégiai célpontokat, ezek elsődlegesen katonai objektumok lehetnek, és olyan potenciális helyek, ahonnan rakétákat indíthatnak.

Resperger István szerint tanulni kellene a történelemből és „nem kell magunkat célponttá tenni.” Ugyanakkor nem csak a politikusok, hanem a katonai vezetők is alkalmazhatatlan fegyvernek gondolják az atomot.

Szerinte csak végső megoldásként lehetne az atomfegyvert bevetni, akkor például, ha például Oroszország végveszélybe kerülne, azaz Ukrajna vagy bármilyen külső ellenség eljutna Moszkváig. De valójában senki nem tervezi szétlőni Európát, ezek a legtöbbször csak diplomácia fenyegetőzések.