Donald Trump volt amerikai elnök jóslata valóra vált: Alvin Bragg New York-i kerületi ügyész vizsgálata nyomán vádat emeltek ellene. Azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, az elnökválasztási kampány idején akkori ügyvédjén, Michael Cohenen keresztül 130 ezer dollárt juttatott el Stormy Daniels felnőttfilmes színésznő számára, hogy hallgasson a kettőjük között állítólag 10 évvel korábban zajlott intim kapcsolatról. Donald Trump hivatalos vád alá helyezése és a vád ismertetése valószínűleg a jövő hét elején történik meg.
A Silicon Valley Bank csődje kapcsán is beszámolhattunk újabb fejleményről: az amerikai szövetségi betétbiztosítási társaság (FDIC) bejelentette, a First Citizens Bank & Trust Company banki holding felvásárolja a pénzintézetet annak összes betétjével és hitelével.
A McDonald's helyén létrejött orosz gyorsétterem működtetője is jelentős veszteséggel zárta a tavalyi évet. Főleg ugyanazokat a termékeket adták új marketing alatt, mint az amerikai lánc, viszont a Vkuszno – i Tocska szlogen, ami magyarul annyit tesz, hogy „finom és pont”, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Atomfélelmek
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette: az Európai Unió kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén. A belorusz külügy azonban a NATO lépéseire hivatkozva bejelentette, kénytelen befogadni az orosz atomfegyvereket.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető is az ország nukleáris fegyverarzenáljának növelésével kapcsolatban adott utasításokat egy állami atomfegyverkezési intézet tisztviselőinek és tudósainak.
A Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet közzétett egy összesítést, amely alapján világszerte nőtt a bevethető atomtöltetek száma Kína és Oroszország aktivitása miatt. Jelen állás szerint a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet van, ami „több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg”.
Finn örömök és izgalmak
Miközben a finnek figyelme már elsősorban a vasárnapi választások felé fordult – szoros a verseny a listavezető három párt között –, fellélegezhettek a NATO-csatlakozás ügyében. Megkapták ugyanis a jóváhagyást a magyar, pár nappal később pedig a török parlamenttől is.
Svédország ellenben még mindig nem kapta meg a vágyott ratifikációt sem Magyarországtól, sem Törökországtól. A svéd külügyminisztérium viszont bekérette a NATO-csatlakozás miatt fenyegetődző orosz nagykövetet. Viktor Tatarincev korábban kijelentette, a NATO-csatlakozást követően az északi országok Oroszország megtorló intézkedéseinek törvényes célpontjaivá válhatnak, akár katonai értelemben is.
Uniós döntések és késések
Ideiglenesen megállapodott az uniós tanács és parlament a megújuló energiaforrások részarányának megkétszerezéséről 2030-ig. Ezenkívül ágazatspecifikus célokat tűztek ki a közlekedésre, az iparra, az épületekre, valamint a távfűtésre és -hűtésre vonatkozóan.
Ha már megújuló energiaforrások: a Giorgia Meloni vezette olasz kormány előállt egy dokumentummal, amely a tengerentúli szén-, olaj- és gázprojektek állami támogatásának fokozatos visszaszorítását taglalja, szakértők szerint azonban ez csak porhintés. A kabinet rengeteg kiskaput hagyott meg, amellyel a jövőben kikerülhetik saját vállalásaikat. Az olaszok egyébként más tekintetben is rángatják azt a bizonyos uniós bajuszt. Kiderült, az Európai Bizottság visszatartja az Olaszországnak megítélt támogatások kifizetését, mert bizonyos beruházások – köztük két stadion – támogathatóságával kapcsolatban nézeteltérés alakult ki.
Az EP új szabályokat fogadott el a nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló bértáblákról, hogy a bérek könnyebben összemérhetőek legyenek a teljesítmény alapján. Cél a megkülönböztetésmentes felvételi eljárás az állások betöltésekor.
A növényvédőszerek használatának korlátozásáról szóló végső uniós döntés azonban másfél évet is késhet. Ebben közrejátszik
- a tagállamok óvatossága,
- a szakbizottságok nézetkülönbsége és
- a jövő évi európai parlamenti választás is.
Ahogy ismét fellángolt a vita az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a tagállamok, a gyártók és a HoReCa szektor szereplői között az Európai Unió elfogadás előtt álló hulladékcsökkentési irányelv-javaslata miatt is.