A háborús pszichózis már a valóság, nem csupán politikai termék

Csak az elmúlt két hónapban több brit állampolgárt is megvádoltak azzal, hogy segített az orosz hírszerzésnek. Lengyelországban a rendőrség a héten 12 embert tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy a Kreml utasítására szabotázsakciókat terveztek. Donald Tusk miniszterelnök szerint Moszkva valószínűleg részt vett Varsó legnagyobb bevásárlóközpontjának felgyújtásában is.

Varsó az esetleges orosz szabotázstól tartva megerősítette az Ukrajnába irányuló külföldi katonai segélyszállítmányok fő tranzitközpontja körüli biztonsági intézkedéseket. A kormányfő korábban kijelentette: „Nem lesz pardon az orosz szolgálatokkal együttműködőkkel szemben. Minden árulást és destabilizációs kísérletet fel fogunk deríteni”.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Ám nem a lengyelek az egyedüliek Európában, akik a Kreml merényletei, szabotázs- és kémkedési kísérletei ellen küzdenek.

Oroszország az elmúlt hónapokban többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Csehországban, Észtországban, Litvániában és Bulgáriában is megpróbált embereket megölni, épületeket felgyújtani, vasútvonalakat megzavarni és egyéb feszültségeket szítani.

Keir Giles, az orosz hadsereg szakértője, aki könyvet is írt Moszkva befolyásáról és kémkedési műveleteiről, annyit állít, hogy

mindez teljesen normális volt számukra évtizedeken és évszázadokon keresztül. A szovjet időkben, és az azt megelőző cári időkben is ezt tették az oroszok.

Nemcsak propagandát, dezinformációt és rosszindulatú befolyásolási kampányokat indítottak, hanem ténylegesen aktív szabotázst hajtottak végre. Az oroszok ezt valójában sosem hagyták abba, még akkor sem, amikor a Szovjetunió összeomlott, és Putyin és oligarchái hatalomra kerültek. Háborúkat indítottak Csecsenföldön, Dagesztánban és Szíriában, valamint megszállták Grúziát és 2022-ben Ukrajnát is.

Az orosz paranoia táplálja leginkább ezt a háborút

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatója, Jójárt Krisztián lapunknak nyilatkozva azt a megállapítást tette, hogy az orosz percepció szinte semmit nem változott a Szovjetunió széthullása után sem: a kollektív Nyugatot alapvetően ellenségnek tekintik, az ukrajnai háború orosz értelmezése is az, hogy ellenük harcolnak, nem pedig Kijevvel szemben.

A háború a gazdasági szankciók és az információs hadviselés miatt már közvetlenül is zajlik a Kreml megítélése szerint. A hidegháború évtizedeit idézik azok az orosz aktív intézkedések, amelyek célja a nyugati világ megosztása:

„A szabotázsakciók nem elhanyagolható része kifejezetten erre koncentrál,  próbálják támadni a logisztikai hubokat vagy a kibertérben a vasúti infrastruktúrát, aminek kulcsszerepe a fegyverszállításokban. Lengyel területeken pedig azokat a bázisokat igyekeznek felszámolni, ahol összegyűjtik a katonai segélyeket. A lengyel elhárítás persze rendkívül aktívan védi ezeket a területeket. Bulgáriában viszont a háború kezdete óta már több esetben is robbantak lőszerraktárak, hiszen ez az ország is nagyon fontos beszállítója az ukrán tüzérségnek. 2014-ben pedig egy csehországi lőszerraktárt robbantott fel a GRU, aminek a Bellingcat oknyomozó portál eredt utána” – foglalta össze az Oroszoroszág-szakértő.

A rengeteg orosz diplomata kiutasítása nyilván komoly sebet ejtett a Kreml hírszerzésén, ami azon is meglátszik, hogy teljesen elszámolták magukat az ukrajnai invázióra adott nyugati reakcióval kapcsolatban. A háború kitörése óta viszont igyekeznek visszaépíteni ezeket a kapacitásokat az oroszok, ami viszont kevésbé látható a korlátozott diplomáciai jelenlét okán.

– jegyezte meg Jójárt Krisztián.

Hozhatna-e konszolidációt az ukrajnai háború lezárása? Az Economx-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő kifejezetten szkeptikus ezzel kapcsolatban. Ha a vezető orosz külpolitikai és katonai gondolkodók írásait elolvassuk, abból az a kép áll össze, hogy ez egy egzisztenciális háború, ami elsősorban a Nyugatról szól. Ez a hibrid háború pedig nem fog véget érni a békekötéssel.

Egészen paranoid elképzelések is vannak azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat fel akarja szabdalni Oroszországot, ami Jójárt Krisztián szerint totális félreértése a világpolitikának. Az is aggasztó mindemellett, hogy 2024 derekán sem látszik az, hogyan is érhetne véget ez a háború. Az orosz olvasat szerint békekötés nem lehet egyhamar, ami különben Putyin összes beszédében is visszaköszön.

Hiába az oroszbarátkozás, lopják az adatokat tőlünk is

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén készült jelentése, amelyben a főigazgató a külügy informatikai hálózatának aggasztó helyzetéről írt, a címzettje pedig Vargha Tamás volt, aki akkor a polgári hírszerzésért felelt a külügyminisztériumban. A jelentés szerint a külügyhöz köthető „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban reagált arra, hogy az elmúlt napokban a 444 szembesítette egy dokumentummal – amelyet egyébként nem nézett meg, de a felvételek tanúsága szerint tudta, hogy miről van szó. A dokumentum szerint a magyar külügy tudott az évekkel ezelőtti orosz kibertámadásokról. Ezeket a híreket anno Szijjártó Péter „kampányhazugságnak” titulálta, mellyel „nem foglalkoznak”.

A John Lukács Intézet kutatója szerint ilyen hekkertámadások más európai országokban is megtörténnek, az viszont egyedivé teszi az esetet, hogy úgy tűnik, hogy nem történtek meg a megfelelő intézkedések ennek az elhárítására, ami a politikai felelősséget is felveti.

„Az orosz kiberműveletek célja sok esetben nem is célzott információk megszerzése, sokkal inkább az elrettentést demonstrálják. A támadások a szembenálló felek infrastruktúrájának a tesztelését is szolgálják, illetve egyértelmű jelzés is ez Moszkva képességeit illetően” – mutatott rá Jójárt Krisztián.

Egykori KGB-s a kereszténység védelmezőjének szerepében

Vlagyimir Putyin emellett egy árnyékháborút is folytat, amely része annak, amit ő a civilizációk összecsapásának tekint, és amelyben a kereszténység védelmezőjét játssza, aki helyreállítja Oroszországnak a kommunizmus összeomlása által összetört nagyságát.

Az Oroszországgal való konfrontáció elkerülésére törekvő európai vezetők talán túl lassan ismerték fel, hogy az orosz elnök már most is úgy tekint magára, mint aki háborúban áll velük.
A teljes körű ukrajnai invázióval és az orosz hírszerzők ezt követő, 2022-es kiutasításával az európai vezetőknél végre leesett a tantusz.

Az orosz hírszerző ügynökségek szimpatizánsokat toboroznak a célországokban, hogy elvégezzék helyettük a munkát – tette Keir  Giles, a Chatham House vezető tanácsadó munkatársa, aki Putyin folyamatban lévő kampányát egyfajta „gyakorlófutamnak” nevezte arra az esetre, ha valaha is közvetlen konfrontációvá fokozódna a konfliktus az európai államokkal.

Arra is figyelmeztetett, hogy Putyin szerte a kontinensen elkezdheti támogatni a terrorista csoportokat. „Az egyetlen dolog, ami hiányzik a jelenlegi kampányokból, de ami a korábbi időkben természetes volt Moszkva számára, az a fegyveres terrorista csoportok támogatása, hogy támadásokat hajtsanak végre az európai fővárosokban. Ez valami olyasmi, amihez Oroszország nagyon könnyen visszatérhet.

Litvinyenko likvidálása

Az orosz államfő már régóta igyekszik kiiktatni az Egyesült Királyságban menedéket talált kemény kritikusait. Alekszandr Litvinyenko, az FSZB és a KGB egykori hírszerző tisztje gyötrelmes halált halt, miután 2006-ban akaratlanul lenyelte egy rendkívül mérgező radioaktív anyagot, a polónium-210-et.

Dawn Sturgess is életét vesztette, miután 2018-ban Salisburyben egy Novicsokot tartalmazó parfümös üveggel megmérgezték. Az idegmérget elnöki utasításra Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya, Julija ellen is használták, ők azonban túlélték a támadást.

A Killnet nevű orosz hackercsoport 2023 októberében másfél órára kiütötte a királyi család hivatalos honlapját. A Külügyminisztérium e-mailjeihez és belső üzeneteihez szintén orosz hackerek fértek hozzá, felfedve a kormány mindennapi ügyeit, 2021-ben.

A hackerek az ország néhány legérzékenyebb katonai helyszínének szigorúan titkos biztonsági információihoz is hozzáfértek, köztük a Skócia nyugati partjainál lévő HMNB Clyde atom-tengeralattjáró-bázishoz és a Porton Down vegyi fegyvereket gyártó laboratóriumhoz.

Tihomir Ivancsevet, a nyugat-londoni Actonból származó 38 éves bolgár állampolgárt idén februárban azzal vádolták meg, hogy Oroszországnak kémkedett. Ő már a hatodik bolgár, aki hasonló vádakkal néz szembe.

A 20 éves brit David Earlt a múlt hónapban azzal vádolták, hogy gyújtogatási terveket készített elő ukrán kötődésű londoni vállalkozások ellen, miután állítólag orosz kémként beszervezték. Earl, aki kapcsolatban állhatott a Wagnerrel, a vád szerint az egyik ötletgazdája volt a kelet-londoni Leyton egyik ipari parkjában március 20-án elkövetett hatalmas tűzvésznek.

Egy afgán férfit, aki az Egyesült Királyság kormányának dolgozott, sőt miniszterelnököket és a királyi család tagjait is elkísérte, 2019-ben megfosztottak az állampolgárságától, miután úgy ítélték meg, hogy az orosz hírszerzés ügynöke.

A Külügyminisztérium szóvivője a következőket mondta: „A kormány aktívan elhárítja és megvédi az Oroszországból kiinduló fenyegetések teljes spektrumát, szövetségeseinkkel együttműködve. Ez magában foglalja a nemzetbiztonsági törvény szerinti új hatásköröket, amelyek biztosítják, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a legkeményebb működési környezet maradjon a rosszindulatú külföldi szereplők számára.”

A közelmúltban kiutasították az orosz védelmi attasét is, és több orosz létesítménytől is megvonták a diplomáciai státuszt egy olyan csomag részeként, amelynek célja a Moszkva által Nagy-Britanniában és Európában folytatott rosszindulatú tevékenységgel szembeni védelem megerősítése.

GPS-zavarás a Finnair járatán

A Finnair légitársaság május 31-ig minden járatot törölt a fővárosából, Helsinkiből az észt Tartu városába az orosz beavatkozás miatt. A döntés azután született, hogy két kereskedelmi is járat visszafordulásra kényszerült, miután Oroszország megzavarta a GPS-rendszerüket. A Finnair közleményében a következőket írta: „A tartui repülőtéren jelenleg alkalmazott megközelítési módszerek GPS-jelen alapulnak. A GPS-interferencia, amely meglehetősen gyakori a térségben, befolyásolhatja a repülőgépek leszállását is.”

Grant Shapps brit védelmi miniszter is orosz GPS-zavarás áldozatává vált, amikor márciusban kiiktatták a RAF repülőgépének navigációs rendszerét és a wifit. A pilóták más eszközökkel biztonságosan navigálták a gépet, hogy meghatározzák a helyzetét, és biztosították a minisztert arról, hogy az elektronikus támadás nem jelentett veszélyt a repülés biztonságára.

Az eset akkor történt, amikor a repülőgép az erősen militarizált orosz exklávé, Kalinyingrád közelében repült. Shapps hazafelé tartott Lengyelországból, ahol a NATO hadgyakorlatát tekintette meg.

A támadás aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a NATO, és különösen az amerikai hadsereg képes lesz-e csapatokat és felszerelést szállítani az Oroszországgal határos kelet-európai országokba, ha Putyin úgy dönt, hogy kiélezi a konfliktust.

Bulgária

2023 júniusában felrobbant egy fegyvergyár a bulgáriai Karnobat közelében, néhány nappal azután, hogy az ország bejelentette, hogy löszereket küld Ukrajnába. Nem ez volt az első eset, hogy ezek a lőszerraktárak szabotázs célpontjaivá váltak. A létesítményt alig egy évvel korábban robbanások rengették meg, és a tulajdonosa is célponttá vált.

Az orosz hírszerzés ügynökeit okolták az Emilian Gebrev elleni nyolc évvel ezelőtti merényletért, amelyet ugyanolyan novicsok méreggel követtek el, mint amit Salisburyben használtak. Bulgária, a szovjet szabványú lőszerek egyik vezető gyártója, több mint 1,6 milliárd font értékben küldött fegyvereket Ukrajnába a robbanást megelőző 18 hónapban.

Litvánia

Leonyid Volkovnak, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető szövetségesének, aki februárban halt meg egy orosz büntetőtelepen, márciusban Vilniusban egy kalapáccsal elkövetett támadásban eltört a karja.

A sértettet 15-ször ütötték meg egy fegyverrel. Három embert letartóztattak. Köztük volt két lengyel állampolgár is, akik kapcsolatban állnak futballultra csoportokkal. A litván hírszerzés szerint ezt a támadást is valószínűleg oroszok szervezték.

Németországi szabotázsakciók

A rendőrség a múlt héten razziát tartott egy vezető szélsőjobboldali politikus, az Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti képviselője, Petr Bystron irodáiban vesztegetés és pénzmosás gyanúja miatt. A férfit azzal vádolják, hogy pénzt kapott egy csehországi székhelyű, oroszbarát médiumtól befolyásszerzésért cserébe.

A Bundestag hozzájárult ahhoz, hogy feloldják a parlamenti mentelmi jogát, és így büntetőeljárást indíthassanak ellene. Bystron tagadja a vádakat, a pártja pedig megvédte őt.
Az AfD reményei szerint a nyomozás gyorsan lezárul, hogy ne merüljön fel az a gyanú, hogy a hatóságok és az ügyészek felhasználásával próbálják befolyásolni az európai választási kampányt.

A párt egy másik, a jövő hónapban esedékes választásokon induló vezető jelöltje ellen is vizsgálat folyik Oroszországból és Kínából származó állítólagos kifizetések miatt. Maximilian Krah tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Régóta vele dolgozó segítőjét nemrég letartóztatták, és azzal vádolják, hogy Pekingnek kémkedett.

Egy 57 éves orosz férfit gyanúsítanak azzal, hogy a múlt hónapban Bajorországban halálra késelt két ukrán katonát. A rendőrség most azt vizsgálja, hogy a Németországban rehabilitációs céllal tartózkodó katonák megölése politikai indíttatású volt-e.

A volt csecsen függetlenségi harcost, Zelimkan Hangosvilit 2019-ben Berlinben fényes nappal lelőtték. A férfi Németországban kért menedékjogot, miután számos merényletkísérletet korábban még túlélt. Egy orosz férfit, Vagyim Kraszikovot ítélték el a gyilkosság miatt, amelyet az ügyészek szerint egy Moszkvából kapott utasítás miatt hajtott végre.

Tavaly egy másik orosz férfit azért ítéltek el, mert Putyin egyik legközelebbi szövetségesének, Ramzan Kadirov hadúrnak a parancsára Németországban meg akart ölni egy csecsen disszidenst.

Tusk: a PiS-be is beszivárogtak az oroszok

Lengyelországban nagy a készültség, és nem csak azért, mert Varsó legnagyobb bevásárlóközpontját elvesztette egy Moszkvának tulajdonított hatalmas tűzvészben. Tomasz Szmydt bíró, aki kényes biztonsági kérdésekkel foglalkozott, a szomszédos Belaruszba menekült, miután kémkedéssel és hazaárulással vádolták meg.

Általában az emberek a másik irányból menekülnek, több ezer fehérorosz lépi át a határt Lengyelországba, hogy elmeneküljön a politikai üldöztetés elől. Szmydt viszont azzal vádolta hazáját, hogy az Egyesült Államok befolyása alatt konfliktust akar kirobbantani Oroszországgal.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azzal vádolja elődjeit, hogy nem szálltak szembe megfelelően az orosz beavatkozással. Azt is állítja, hogy a PiS-be viszont beszivárgott Oroszország.

Csehország

Oroszország „több ezer kísérletet” tett arra, hogy szabotálja az európai vasutakat, többek között a jelzőrendszerek feltörésével és a csehországi jegyrendszerek kikapcsolásával.  Az oroszbarát hackercsoportok kibertámadásokat indítottak vasúttársaságok ellen Lettországban, Litvániában, Romániában és Észtországban is – számolt be róla a Financial Times.

– olvasható a cseh kiberbiztonsági ügynökség, a NUKIB közleményében.

Franciaország: antiszemita graffitik

A nyomozók vizsgálják, hogy Moszkva felelős-e a párizsi holokauszt-emlékmű falán múlt héten elhelyezett antiszemita graffitikért. Mintegy 20 piros kézjelet fújtak az emlékmű elé, ami Emmanuel Macron elnököt arra késztette, hogy „visszataszító antiszemitizmusként” elítélje a tettet.

A jelek annak évfordulóján jelentek meg, amikor 1941-ben a nácik először gyűjtötték össze a francia zsidókat. A videofelvételek rögzítették, hogy május 14-én hajnali 3 óra körül öt ember is megérkezhetett a helyszínre, mielőtt ketten közülük festékszóróval és sablonokkal elcsúfították az emlékművet.

Azóta bolgár állampolgárokként azonosították az elkövetőket, akik aznap reggel indultak el Párizsból Brüsszelbe autóbusszal. A franciák most azt vizsgálják, hogy a destabilizációs akcióban esetleg orosz biztonsági szolgálatok is részt vettek-e.

Putyin beavatkozik a júliusi brit parlamenti választásokba is?

Moszkvát azzal is vádolták, hogy bizonyos szerepet játszott a 2016-os Brexit-népszavazáson, de ennek mértékét komoly viták övezik. A közösségi médiában és az orosz állam által működtetett műsorszolgáltatókon, például az RT-n és a Szputnyikon keresztül folytatott dezinformációs kampányok befolyásolhatták a szavazást.

A brit kormány azonban szándékosan nem tett erőfeszítéseket annak kiderítésére, hogy a Parlament hírszerzési és biztonsági bizottságának 2020-as jelentése szerint milyen szerepet játszott az orosz befolyás a referendum során.

A jelentés szerint a kormány és az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatai „alábecsülték az orosz fenyegetésre adandó válaszlépéseket”.

A kínai hátterű APT31 hackercsoport 2021-ben és 2022-ben 40 millió választópolgár személyes adatait lopta el a választási bizottságtól, rávilágítva az Egyesült Királyság demokratikus intézményeinek sebezhetőségére.

De míg Oroszország a Brexit-kampányban egyértelműen a kilépés, a 2016-os és a 2020-as amerikai elnökválasztáson pedig a republikánusok mellett agitált, most már nem ilyen egyértelmű a helyzet.

– fűzte hozzá Keir Giles.

Még jelentősebbek a jövő hónapban esedékes európai választások, amelyeken a Putyinnal szimpatizáló radikális jobboldali pártok jól szerepelhetnek. A Kremlt élénken érdekli majd az amerikai elnökválasztás kimenetele is novemberben, hiszen Donald Trump visszatérése esetén megszűnhet az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás.