A kínai állami média szerint Hszi Csin-ping azt mondta Misusztyinnak, hogy Kína kész továbbra is együttműködni az Oroszországgal közös alapvető érdekeit érintő kérdésekben, és a két országnak tovább kell fokoznia az együttműködést a gazdaság, a kereskedelem és a befektetések, valamint az energetika terén.

 

  • Az egyik megállapodás a kereskedelmi szolgáltatások terén folytatott befektetési együttműködés elmélyítését segíti elő,
  • egy másik a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportjára,
  • egy további pedig a sport terén létrejövő együttműködésre vonatkozik.

 

Orbán Viktor szorosabbra fűzi a kapcsolatot Kínával

Orbán Viktor miniszterelnök a Kínai Építési Bank elnökével találkozott, ami után bejelentette, hogy tovább bővülnek a kínai-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatok a kínai bank új, magyarországi fióktelepével. Bővebben>>>

Nyugat nyomásra erősítik a kapcsolatot

A megbeszélésén Misusztyin kijelentette, hogy jelenleg "példátlanul magas szinten vannak" az orosz-kínai kapcsolatok, amelyeket egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával és a kihívásokra adott közös válaszadás szándékával jellemzett. 

Ez a nemzetközi színtéren egyre fokozódó bizonytalanságnak és a kollektív nyugati világ által gyakorolt jogtalan szankciós nyomásnak

– fogalmazott az orosz kormányfő.

Az orosz miniszterelnök látogatására a legfejlettebb ipari nagyhatalmakat magában foglaló G7 csoport vezetőinek hétvégi hirosimai találkozója után került sor. A japáni csúcstalálkozón az ukrajnai háborúval kapcsolatban Oroszországot és Kínát elmarasztaló nyilatkozatok hangzottak el, ezeket heves reagálások követtek a két ország részéről.

 

A G7 vezetői kiálltak, és „rendíthetetlen egységet” mutattak Ukrajna támogatásában

A világ hét vezető ipari demokráciájának (G7) vezetői hirosimai csúcstalálkozójukon „rendíthetetlen egységet” mutattak Ukrajna támogatásában az orosz haderővel szembeni védekezésében – közölte vasárnap a vendéglátó ország kormányfője. Bővebben>>>

Szovjet közös múlt és az olaj

Li Csiang és az orosz miniszterelnök megbeszélésén egyik fél sem hozta szóba az ukrajnai konfliktust, Misusztyin ugyanakkor felidézte – az egykori Szovjetunió részét képző – Oroszország és Kína szomszédos kommunista államok kezdeti szövetségeként kialakult kötelékét, és hangsúlyozta Oroszország kiemelt szerepét Kína olaj- és gázbeszállítójaként.

A kínai vámhatóság adatai szerint az Oroszországba irányuló kínai export márciusban megduplázódott, áprilisban pedig 153 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Még több orosz energia áramlik Kínába

Az Interfax orosz hírügynökség hivatalos előrejelzéseket közölt, amelyek szerint Oroszország Kínába irányuló energiaszállításai idén 40 százalékkal emelkednek, és hozzátette, hogy eközben kínai technológiai berendezések Oroszországba irányuló szállításáról is zajlanak tárgyalások.

Mihail Misusztyin kétnapos hivatalos látogatásának első napján, kedden, egy sanghaji gazdasági fórumon kijelentette, hogy a két ország gazdasági együttműködésében továbbra is elsőbbséget élvez az energiaszektor és az energiahordozók kereskedelme, ami már az orosz szénkivitel növekedésében is mérhető.

Emellett szerinte a csúcstechnológiával kapcsolatos iparágakban is szorosabb együttműködésre lenne szükség. Hozzátette, az orosz mezőgazdasági termelők készen állnak kínai exportjuk jelentős növelésére és az eladott termékkör kiszélesítésére.

Bírálta az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciókat, amelyek szerinte az orosz gazdaság tönkretételét célozzák; hozzátéve, hogy ezek az elképzelések egyelőre nem váltak valóra.