Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (...) hadgyakorlatának megtartására" – áll a sajtóközleményben.

A közeljövőben megtartandó hadgyakorlatba, amelynek dátumát nem közölték, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy

a hadgyakorlat egyben válasz azon provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyetértését fejezte ki a közleményben megjelent indoklással.

„Ha azt kérdezik, hogy a nyugat képviselőinek mely nyilatkozatairól van szó, nyilvánvaló, hogy Macron úr nyilatkozatáról és a brit képviselők nyilatkozatairól van szó. Tudják, csatlakozott hozzájuk az amerikai szenátus képviselője is, ha nem tévedek, aki arról beszélt, hogy készek, sőt szándékukban áll fegyveres kontingenseket küldeni Ukrajnába" – mondta Peszkov újságírói kérdésekre válaszolva.

Az orosz elnöki szóvivő szerint az említett politikusok valójában NATO-katonákat akarnak az orosz hadsereggel szembeállítani.

Ez a feszültség eszkalálódásának egy teljesen új fordulója, példa nélküli, és természetesen különleges figyelmet és különleges intézkedéseket igényel

 – tette hozzá Peszkov.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a hadgyakorlatot szintén nyugati vezetők azon kijelentéseivel hozta összefüggésbe, amelyek szerint csapatokat kívánnak vezényelni Ukrajnába. A fellépést a nyugati uralkodó osztály teljes degradációjának nevezte.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Hakeem Jeffries, az amerikai képviselőház demokrata kisebbségének vezetője meglebegtette az amerikai fegyveres erők részvételének lehetőségét az ukrajnai konfliktusban. Szerinte egy ilyen forgatókönyv akkor lenne valószínű, ha az ukrán fegyveres erők vereséget szenvednének. A politikus hangsúlyozta, hogy

Washington nem hagyhatja, hogy Ukrajna elessen.

Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés heves bírálatokat váltott ki nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin elnök március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.