Oroszország ukrajnai inváziójára a nyugati hatalmak szankciók sortüzével válaszoltak, ma azonban úgy tűnik, hosszú távon ezek nem tudták megrengetni az orosz gazdaságot. A 2022-es megingás, az 1,2 százalékos csökkenés után 2023-ban Moszkva már ismét 3,6 százalékos gazdasági növekedést regisztrálhatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén is orosz bővüléssel kalkulál, erre az évre 2,6 százalékos növekedést vetítenek előre.
Szakértők szerint ugyanakkor Oroszország gazdasági növekedését elsősorban a háborús kiadások és a támogatások hajtják. Ez pedig azt jelenti, hogy a bővülésből származó előnyökből kevés jut el az orosz átlagemberekhez – írja a Business Insider.
Januárban Alekszandra Prokopenko, az orosz központi bank volt tisztviselője írt arról a Foreign Affairs című folyóiratban, hogy a Szovjetunió bukása óta először fordult elő, hogy Moszkva jelenlegi katonai kiadásai háttérbe szorították a szociális kiadásokat.
Ingoványos talajon egyensúlyozhat Putyin
Egy gazdaságtörténész ennek kapcsán kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy nem tudja, meddig mehet el. „Putyin sem tudja jobban, mint mi, meddig ér az orosz nép toleranciája. Egy tekintélyelvű vezető esetében más megérzni ezeket a határokat. Tudja ugyanis, hogy a nép nem fogja jelezni neki, vagy legalábbis addig nem, amíg túl késő nem lesz ahhoz, hogy a vezetése túlélje” – mondta Mark Harrison gazdaságtörténész, a Warwick Egyetem emeritus professzora.
Ezzel alapvetően az Economxnak nyilatkozó szakértő is egyetért.
Ez klasszikus a hűtőszekrény és tévé közötti konfliktus: meddig hiszik el az emberek a propagandát, ha egyszer üres a hűtőjük? A Putyin-rendszerben már szinte egyáltalán nincsenek fékek és korlátok, a morális gátak is eltűnőben vannak. Ez abból is világosan látszik, hogy emelkedik az egyértelműen a Kremlhez köthető politikai gyilkosságok száma. Egy ilyen rendszerben pedig elvesznek azok a viszonyítási pontok, amelyekhez képest a rezsim navigálhat, eldöntheti, mi az, ami beleférhet, mi az, ami már nem. Léteznek közvélemény-kutató intézetek Oroszországban, ezek között – sokak meglepetésére – még függetlenek is akadnak, de még ezzel együtt is minimum nehézkes autoriter rezsimekben a közvélemény mérése. Valójában a hatalom egy idő után a saját méréseiben sem bízhat, hiszen az emberek különféle retorzióktól tartva sokszor nem merik elmondani a véleményüket
– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, az orosz politikai múlt alapján nyugodtan alhat Putyin. „Az orosz történelem során olyan még soha nem történt, hogy egy alulról indult, organikusan kirobbanó forradalom leváltott volna egy hatalmat” – magyarázta.
Rámutatott, az országban olyan fokozott már az elnyomás, hogy az már az emberek fizikai biztonságát veszélyezteti. Ezt jól mutatja többek között az is, hogy még a leghíresebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij halála sem tudott országos tüntetéseket generálni.
„Gyülekezési tilalom van érvényben, de megtiltották még az egyszemélyes tüntetéseket is. Ennek ellenére kisebb megemlékezések azért voltak Navalnij halála után. Vannak olyan emlékművek Oroszországban, amelyek a politikai elnyomás áldozatainak állítanak emléket, a Navalnijt gyászolók ezekhez az emlékművekhez visznek virágokat. A hatalom szemét már ez is szúrja, elő is állítottak több száz embert – a hivatalos indokok persze meglehetősen változatosak, a Putyin-rendszernek alapvető építőelemei az ürügyek és kifogások”
– mondta Takácsy Dorka.
Külföldi és bebörtönzött lábakon inog az orosz ellenzék
Az alulról induló politikai szerveződéseket, forradalmat ráadásul az elnyomás mellett egyéb tényezők is ellehetetlenítik. Ott van például az a tény, hogy az elmúlt két évben több mint egymillió ember hagyta el Oroszországot, jellemzően politikai indíttatásból.
„Az aktív, fiatal, politikai véleményüket hangoztatni szerető és képes emberek jelentős része menekült el Oroszországból. Navalnij szervezetét feloszlatták, szélsőségesen extrémista terrorszervezetté nyilvánították. Akinek pedig valaha volt bármi köze ehhez a szervezethez, és még otthon van, azon a hatóságok rajta tartják a szemüket” – magyarázta.
Navalnij özvegye, Julija Navalnaja bejelentette ugyan, hogy folytatja férje harcát és ügyét, Takácsy Dorka szerint azonban több szempontból nagyon nehéz dolga van.
- A szervezetet, amelynek a vezetését átvette, „Oroszországban feloszlatták, a helyét sóval behintették”. Képességek és karizma terén nem lenne hiány részéről sem, ráadásul már Navalnij oldalán is aktív szerepet vállalt a szervezet működtetésében. Ezekkel azonban nem tudja felülírni azt a tényt, hogy a Kreml csírájában fojtotta el a lehetőségét annak, hogy a szervezet valós eredményeket érhessen el.
- Ráadásul Julija Navalnaja külföldön él a gyermekeivel együtt, „lehetősége sincs hazatérni, hiszen közvetlen életveszélyben van. A külföldi tartózkodás viszont jelentősen behatárolja a politikai lehetőségeit.”
Az Oroszország-szakértő szerint egyébként Navalnij halála egy újabb vörös vonal átlépése a Kreml részéről. Leszögezte, a hivatalos indoklás egyértelműen inog, nyilvánvaló, hogy a közölt dátumok és a körülmények is hamisak. Ennek nyomán pedig reszkethet az életéért minden politikai indokkal bebörtönzött fogoly Oroszországban.
Elnökválasztási bábszínház – a kritikus elemeket már eltiltották
Az, hogy márciusban elnökválasztást tartanak Oroszországban, csak a demokrácia álcája miatt szükséges, valójában semmi egyéb jelentősége nincs – hangsúlyozta Takácsy Dorka.
Ha a Putyin-éra választásait végignézzük, az látszik, hogy a voksolási eredményekbe a rezsim nagyon sok szinten tud belenyúlni. Ez azt jelenti, hogy ténylegesen bármi lehet választási eredmény, amit a Kreml annak nyilvánít
– fogalmazott.
Hozzátette, Oroszországban beszélhetünk rendszeren belüli ellenzéki pártokról, valamint a valós ellenzékről, akik rendszerint el sem indulhatnak a választásokon. Így volt ez most Borisz Nagyezsgyin és Jekatyerina Duncova esetében is – a Választási Bizottság mindkettejük indulását formai hibákra és szabálytalanságokra hivatkozva kaszálta el. Szakértők szerint persze egyébként sem lett volna túl sok esélyük Putyinnal szemben. Elkövettek azonban egy nagy hibát: olyan témákban szólaltak fel, amely a rendszernek kiemelten kínos, ez pedig még az „álellenzékieknek” sem engedélyezett.
Álellenzékinek nevezhetünk a szakértő szerint minden olyan választási szereplőt, aki az aktuális elnök kihívójaként szerepel hivatalosan a szavazólapokon, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy csak az elnökválasztási bábszínházban asszisztálnak az aktuális rezsimnek a hatalom megtartásához.
Putyin elégedett vigyora hamarosan leolvadhat
Bizonyos témákról persze még az álellenzékiek sem beszélhetnek, csak óvatos kritikával illethetik a Kremlt. A tiltott területek közé tartozik például a háború is.
Ebben a témában ugyanakkor az aktuális körülmények Putyinnak kedveznek. Steve Hall, az oroszországi műveletek volt CIA-főnöke is arról beszélt a napokban, hogy az orosz elnök most mondogathatja a belső köreiben, hogy igaza volt. Putyin állítólag már a háború kirobbantásakor azzal nyugtatta a kétkedőket, hogy az Egyesült Államok előbb vagy utóbb elengedi Ukrajna kezét, és nem támogatja tovább Kijevet.
Hall arra célzott, hogy az amerikai szenátus már elfogadott egy 60 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának, a kongresszusból azonban még nem sikerült kicsikarni a jóváhagyást. Takácsy Dorka szerint azonban ez mindössze csak idő kérdése lehet.
A Kreml propagandájának ez most egy valóban nagyon hálás téma. Az EU-s támogatások késlekedtek, az amerikaiakról pedig továbbra sem született megállapodás. Az orosz propaganda így tovább tudja erősíteni az eddig is sugalmazottakat, miszerint a nyugati ígéretek nem érnek semmit, megbízhatatlanok. Ez viszont véleményem szerint még nem egy lejátszott meccs. Elemi érdek ugyanis mind republikánus, mind demokrata oldalon Ukrajna győzelme. Ukrajna bukása a jelenlegi világrend összeomlását eredményezné, ez pedig az Egyesült Államok számára is különösen nagy csapás lenne
– mondta az Oroszország-szakértő.