Súlyos válság elé néz az orosz nyersanyagipar egyik legnagyobb ágazata, amely több mint 30 várost és több százezer munkavállalót foglal magában. A nyugati piacok elvesztése, illetve a 'baráti országok' keresletének erőteljes visszaesése folytán keletkező több milliárd dolláros veszteségek miatt az orosz szénipari vállalatok elkezdték a termelés erőteljes csökkentését.
A Rosstat állami statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az orosz széntermelés 6,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest, az összmennyiség – 31,5 millió tonna - a 2020-as járvány óta a legalacsonyabb volt.
A 2022 decemberében látott csúcsokhoz képest a szénipari vállalatok mintegy 12 millió tonnával, azaz 27 százalékkal csökkentették havi termelésüket:
- a kőszén – a szénbányászok fő terméke, amely a termelés 80%-át teszi ki – termelése 8,2 százalékkal,
- az antracit – a legértékesebb minőségű kőszén – termelése pedig csaknem negyedével (23,7 százalékkal) esett vissza.
A Rosstat statisztikái szerint augusztusban a kőszéntermelés csökkenése 10,1 százalékra gyorsult az előző évhez képest – írja az Euronews.
Teljes az uniós embargó
Janis Kluge, a német Nemzetközi Biztonsági Ügyek Intézetének kutatója szerint
A nyugati szankciók a szénipar számára kulcsfontosságú problémává váltak.
Az olajjal és a gázzal ellentétben, amelyeket az EU továbbra is vásárol, bár kis mennyiségben, a szén teljes embargó alatt áll. Másrészt a tavaly orosz szenet vásároló ázsiai országokban jelentősen csökkent az oroszországi nyersanyag iránti kereslet.
Az oroszországi teljes szénexport január és július között 11,4 százalékkal, 112,6 millió tonnára csökkent.
Mivel a szénbányák termelésük hozzávetőleg felét exportálják, ezért ez a visszaesés nagyon érzékenyen érinti őket – állítja Kluege.
Maxim Ivanov, energetikai szakértő úgy látja, hogy az elmúlt 30 év legsúlyosabb válságába került az orosz szénipar. A szankciók, a kínai vámok és a kényszerű árengedmények mellett a szén világpiaci árának csökkenése is érezteti hatását.