Moszkvai terror: Nem volna kifizetődőbb a valódi ellenségekre fókuszálni?

A március 22-i moszkvai Crocus Hall elleni terrortámadás sokkolta Oroszországot, de Vlagyimir Putyin és hírszerzői azonban még mindig menekülnek a valósággal való szembenézés elől. A moszkvai koncertteremben elkövetett terrortámadás, amely 139 ember halálát okozta és 180-at megsebesített, hatalmas csapást jelent a 25 éves putyini rezsim egyik alappillére ellen, amit úgy nevezünk, hogy stabilitás. 

„Ez egyben hírszerzési kudarc is volt az FSZB számára, amely a februárban áttételesen a Kreml keze által megölt Alekszej Navalnij ellenzéki vezető támogatóinak zaklatásával volt elfoglalva. Az FSZB embereit teljesen lefoglalták a békés közösségi médiafelhasználók börtönbe vetésével kapcsolatos intézkedések „a rendszerellenes gondolatbűnözés” miatt, valamint az ukrán civilek üldözése a megszállt területeken” – írja Andrej Szoldatov és Irina Borogan a Center for European Policy Analysis (CEPA) vezető munkatársai, orosz oknyomozó újságírók.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A nemzetbiztonsági intézmények élén álló szilovikok a narratíva megváltoztatásával reagáltak a fiaskóra: a főváros elleni támadás, az erősen felfegyverzett és nagyszámú biztonsági erők kirívó sikertelensége a 20 perces mészárlás közbeni beavatkozásban már nem a Putyin-rendszer alkalmatlanságának jele, hanem az Oroszország elleni óriási globális összeesküvés bizonyítéka.

Mint oly sokszor a múltban, az FSZB igazgatója most is kifejtette, hogy a régi ellenségek – az Egyesült Államok, Ukrajna és az Egyesült Királyság – állnak a támadás mögött.

„Úgy véljük, hogy az akciót maguk a radikális iszlamisták készítették elő, és természetesen a nyugati különleges szolgálatok segítették elő, és maguknak az ukrán különleges szolgálatoknak is közvetlen a kapcsolatuk velük” – vélekedett Alekszandr Bortnyikov, az FSZB vezetője.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, az FSZB korábbi vezetője még ennél is egyértelműbb volt. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy az ISIS (amely magára vállalta a támadást) vagy Ukrajna felelős-e a támadásért, Patrusev azt válaszolta: „Ukrajna, természetesen.”

Több mint két héttel azelőtt, hogy terroristák véres támadást hajtottak végre Moszkva külvárosában, az amerikai kormány közölte orosz tisztviselőkkel, hogy a Crocus City Hall, ami egy népszerű koncerthelyszín volt, potenciális célpont lehet – állítják az ügyet ismerő amerikai tisztviselők.

Az, hogy az Egyesült Államok a koncerttermet potenciális célpontként jelölte meg, új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok miért nem hoztak szigorúbb intézkedéseket a helyszín védelmére, ahol a fegyveresek 139 embert öltek meg, és felgyújtották az épületet is – írja a The Washington Post.

„Neonáci kijevi bábrezsim”

Alekszandr Bortnyikov és Nyikolaj Patrusev csak Putyin egy nappal korábbi narratíváját ismételgették. Az orosz elnök azzal vádolta Ukrajnát és a Nyugatot, hogy radikális iszlamistákat használnak ellenük, és azt állította, hogy a koncertterem elleni támadás „valószínűleg csak egy újabb volt az általuk elkövetett kísérletek sorában, akik 2014 óta harcolnak az országunk ellen, és a neonáci kijevi rezsimet használják ehhez bábuként”.  

Az a tény, hogy Washington két héttel korábban figyelmeztette Moszkvát egy közelgő támadásra a fővárosban egy nagyszabású gyülekezet ellen, beleértve a koncerteket is, így lett része annak a narratívának, hogy „az Egyesült Államok és a barátaik” valóban megszervezték a tömeggyilkosságot.

– olvasható a tanulmányban.

A támadás és annak a tádzsikokhoz való kötődése az orosz társadalomban a közép-ázsiai bevándorlókkal szembeni széles körű idegengyűlöletet is felerősítette, amelyet a hatóságok is régóta táplálnak. Ez a hatalom szempontjából most azért is hasznos, mivel azzal érvelnek, hogy a régióból származó őslakosok nem képesek ilyen kifinomult támadást megszervezni.

Összeesküvés-elméletek fogságában

A konteós gondolkodásmód nem egyszerűen a kisemberek hazugsága; a biztonsági szolgálatokban is sokan osztják. Ez a hit, hogy sötét erők folyamatosan Oroszország elpusztításán munkálkodnak, a KGB-től örökölt, és Vlagyimir Putyin uralkodásának legkorábbi napjaira nyúlik vissza. Már 2001 januárjában, kevesebb mint egy évvel az elnökké választása után a két legnagyobb orosz napilap – az Izvesztyija és a Komszomolszkaja Pravda – címlapon közölt riportokat egy orosz katonából lett terroristáról, aki az FSZB szerint egyszerre dolgozott a csecsen szeparatistáknak, az Al-Kaidának és a CIA-nak.  

A cikkek azt állították, hogy Vaszilij Kalinkin, a hadsereg egykori altisztje már 1991-ben átállt a csecsen oldalra, és egy afganisztáni terroristatáborba került, ahol egy Bill becenevű kiképző vette gondozásába. Az újságok – amelyeket az FSZB tájékoztatott – arról írtak, hogy Kalinkin 1994-ben visszatért Oroszországba, ahol a CIA alvó ügynöke lett. Ezután hat évig várta a parancsot, hogy felrobbantsa a Volga vízerőművet, Európa legnagyobb ilyen jellegű gátját, amely a Volga folyón halad át. Amikor viszont megkapta a parancsot, feladta magát az FSZB-nek.

A közzététel után Kalinkin egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy az általa aláírt toborzó dokumentumon a bal sarokban a Szabadság-szobor, a jobb sarokban pedig az „Oszama bin Laden Elterelő Iskola” cím szerepel. A férfi ezután eltűnt a nyilvánosság elől, mint aki jól végezte dolgát. Innentől fogva a nyugaton kiképzett és onnan irányított terroristák világméretű összeesküvésének narratívája – amely szörnyű bűntetteket készít elő Oroszország ellen –, az állami propaganda egyik alapeleme lett.

A TASZSZ állami hírügynökség beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a Belügyminisztérium kibővített ülésén ígéretet tett arra, hogy Oroszország eljut a terrortámadás megrendelőihez.

– mondta az elnök a belügyminisztérium kibővített ülésének résztvevői előtt, és parancsot adott az országos migrációs politika megváltoztatására. Ennek érdekében Putyin felkérte a belügyminisztériumot, valamint a többi rendvédelmi szervet, hogy a kormánnyal és az elnöki adminisztrációval együttműködve ezeket a kérdéseket átfogóan, minden apró részletre odafigyelve dolgozzák ki.

Egy évtizede folyik a Nyugat-ellenes indoktrináció

Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatója lapunknak nyilatkozva elmondta: ez a terrortámadás egyértelműen meglepetésként érte a Kremlt, az orosz állami propaganda is meglehetősen lassan reagált, egy kivételével a nagy állami tévécsatornák programjait sem szakították meg. A Telegram-csatornákon viszont gyorsan terjedt, hogy Washington március 7-én már figyelmeztette egy támadás veszélyére Moszkvát.

– foglalta össze az Oroszország-szakértő, aki szerint az FSZB most elégtelenre vizsgázott. A Kreml szemüvegén keresztül nézve persze jobban hangzik az, hogy Kijev és a nyugati támogatói álltak a merénylet hátterében, még ha azt konkrétan az Iszlám Állam terroristái is hajtották végre. Így az inkompetencia helyett azzal lehet magyarázkodni, hogy a terrorcselekményt állami háttérrel hajtották végre profi kivitelezésben.

A politikai vezetésnek viszont nem lehet érdeke egy háborús pszichózis időszakában, hogy az orosz társadalom belső ellenséget keressen és találjon a tadzsikokban, akik több százezren élnek az országban.

Jójárt Krisztián szerint ebből kiindulva teljesen logikus, hogy a Kreml a felelősség kérdését Kijevre hárítja. Az ukrajnai háborúban pedig nem az orosz szándék a döntő tényező, hanem alapvetően az erőforrások jelentik a korlátokat.

Az orosz belügyminisztérium E-részlege az extrémizmus és a terrorizmus elhárításáért felel. Köztudott, hogy Alekszej Navalnij megmérgezésében is az FSZB ügynökei vettek részt. „Egy masszív struktúráról van szó, több tízezres állománnyal. Ha viszont belső ellenségeket kell keresni, és a demokratikus ellenzékkel leszámolni, akkor kisebb kapacitás marad a terrorelhárításra. Sok oroszban felmerülhetett a mostani mészárlás után, hogy az ellenzék vegzálása helyett nem volna-e kifizetődőbb a valódi ellenségekre fókuszálni?” – vonta le a következtetést lapunknak a szakértő.

Miért nem vették komolyabban az amerikai figyelmeztetést?

Az NKE kutatója szerint ennek lehetett ideológiai oka is, annyit azonban érdemes hozzátenni, hogy pár nappal a moszkvai terrorcselekmény előtt volt egy FSZB-akció Ingusföldön, amelynek következménnyel több iszlamista szélsőséges is életét vesztette tűzharcban. Ez a terrorsejt különben egy zsinagógában tervezett merényletet az FSZB közlése szerint.

A hírszerző szervek pontos információkat viszont még baráti országokkal sem szoktak megosztani, hiszen azzal a forrásukat veszélyeztetnék. Jól láthattuk ezt az ukrajnai háború kitörésekor is, amikor az amerikai jó pár európai ország hírszerzése már jelezte a baj közeledtét. A márciusi mészárlás pofonja azonban legalább akkora erővel csattant a szilovikok arcán is, mint Vlagyimir Putyinén. Az elnök beszéde pedig kijelölte, hogy a vizsgálatoknak milyen következtetésre kell jutniuk.