Hétfőre eldőlt: a Kaja Kallas vezette Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi észtországi választáson. A politikus, aki jelenleg is miniszterelnöki pozíciót tölt be az országban, arról nem beszélt, milyen koalíciót szeretne létrehozni, de a legvalószínűbb, hogy a szociáldemokratákkal és a kereszténydemokrata-konzervatívokkal állnak össze.

Az eredmény jó hír Kijevnek, mivel Kaja Kallas mindig is kiállt a háború sújtotta Ukrajna mellett. Eddig összességében 370 millió euró értékben segítették Kijevet katonai eszközökkel, köztük javarészt fegyverekkel.

Ana Revenco moldáv belügyminiszter Brüsszelben arra hívta fel a figyelmet, hogy Moldova csak útjában áll Oroszország szándékának, hogy megtörje Európa stabilitását. Hozzátette: hazája helyzete rendkívül ingatag, a politikus orosz puccstól tart.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke amerikai körútja nyitányaként beszédet intézett a kanadai parlamenthez. A célja az volt, hogy az előmozdítsa az együttműködést olyan területeken, mint az energiaátalakítás, a környezetszennyezés elleni fellépés vagy Ukrajna támogatása. Ezt követően Ursula von der Leyen Washingtonba utazott, hogy Joe Biden amerikai elnökkel találkozzon.

A tbiliszi országvezetés meghátrált azt követően, hogy a georgiai lakosság kétnapos tüntetés keretében tette egyértelművé, nem kérnek az „orosz törvénynek” titulált rendelettervezetből, amelynek keretében a külföldi finanszírozású szervezetekkel szemben léptek volna fel szigorúbban. A kormányzó Georgiai Álom párt úgy kommunikálta a rendeletvisszavonást mint egy „hazugsággépezet” munkájának a gyümölcsét. Meglátásuk szerint egyes szervezetek és politikai erők el tudták érni, hogy a társadalom negatív megvilágításban lássa ezt az egyébként „átláthatósági szempontok miatt” létrehozott törvényjavaslatot.

Tüntetések Franciaország több városában is zajlottak, ismét a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt, a franciák azonban várhatóan nem számíthatnak hátrálásra reformügyben. A tömeges megmozdulások és hónapok óta tartó országos sztrájkok ellenére a francia szenátus a hétvégén meg is szavazta Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformját, amely a jelenlegihez képest két évvel megemelné a nyugdíjkorhatárt.

Emmanuel Macron francia elnök több alkalommal is hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer és az államháztartás fenntarthatósága szempontjából az tekinthető az egyetlen járható útnak, ha 62 évről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

Az ING elemzői szerint ráadásul nem is rázza meg különösebben a francia gazdaságot az sem, ha eszkalálódnak a nyugdíjreform tervezett bevezetése miatti munkabeszüntetések.

Kína kihúzta a gyufát

Ugyan nincs bizonyíték arra, hogy a kínai cégek a távközlési berendezések beszállítóinak technológiáját felhasználva kémkednének, a német kormány mégis kitiltaná őket az 5G hálózatok kiépítéséből, követve az amerikai példát. Nagyon tartanak a függőségi viszony kialakulásától.

Mark Rutte holland miniszterelnök egy nemrégiben megjelent véleménycikkében szintén nem titkolta, hogy az egymással párbajozó blokkok új globális rendjében Washington oldalát választotta, nem pedig Pekingét. Hága új exportellenőrzést vezet be Pekinggel szemben a holland technológiai bajnok ASML által értékesített fejlett mikrochip-technológiára vonatkozóan.

Német autóipari tervek

Világossá vált, hogy Volkswagen inkább kivár, és felfüggeszti azon akkumulátorgyárai építését, amelyeket eredetileg Kelet-Európába tervezett. A háttérben az állhat, hogy most épp az tűnik olcsóbb opciónak, ha az Egyesült Államokban épülnek meg a telephelyek.

Közben a német döntéshozók azon ügyködnek, hogy megakadályozzák a környezetszennyező autók értékesítésének megszüntetését célzó intézkedés végleges jóváhagyását, és más országok is beszállhatnak a kezdeményezésbe. A cseh, a német és az olasz közlekedési miniszter hétfőn Brüsszelben hasonlóan gondolkodó kollégáival kíván találkozni, hogy kitalálják, hogyan lehetne megmenteni a belső égésű motorokat a 2035-ben bevezetendő uniós tilalomtól.

Orosz-ukrán fejlemények

Az iráni drónok segítségével látszólag addig nyomul beljebb az orosz haderő, ameddig csak akar. Az ukrán légvédelem azonban egyre hatékonyabban hárítja el a kamikaze támadásokat.

Az orosz csapatok folytatták a kísérleteket az ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut városának elfoglalására. Az ukrán fegyveres erők közölték, hogy a Kreml erői öt fronton támadnak Ukrajna keleti részén, köztük Bahmut közelében. Szerdán aztán Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója közölte, az orosz erők teljesen ellenőrzésük alá vonták Bahmut város keleti részét.

A The New York Times szerdán hírszerzési forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az amerikai titkosszolgálatok által összegyűjtött adatok alapján egy ukránbarát csoport robbanthatta fel az Északi Áramlatot, ám arra nincs bizonyítékuk, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az ő belső körének köze lett volna az akcióhoz. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója tagadta, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne a támadáshoz.

A hét végére aztán az is kiderült, hogy a Kreml által „barátságtalannak” tartott országok részesedése az orosz exportelszámolásban 50 százalék alá csökkent 2022-ben. Ezzel párhuzamosan a kínai és orosz fizetőeszközök aránya megugrott.