Ha valaki romantikus gondolázásra vágyott volna a héten Velencében, helyette kiábrándító jelenséggel találkozott az észak-olasz városban: a súlyos apály miatt nem tudtak közlekedni a gondolák és a vízitaxik sem, de nagyobb baj, hogy a vészhelyzeti ellátás terén is okozott fennakadásokat az extrém helyzet. Velencében ugyanis mentőautók helyett inkább mentőcsónakokat használnak.

Akik első hallásra még a velencei apálynál is kiábrándítóbb hírnek ítélték meg a fizetős a Facebook és az Instagram életbe lépését, azok itt olvashatnak arról, mit is jelent ez pontosan.

Középpontban a háború

A héten mindenesetre a nemzetközi nyilatkozatok és események fókuszában az ukrajnai háború állt. Természetesen már eddig is kulcsfontosságú téma volt az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, a héten azonban a háború kitörésének évfordulója miatt különösen nagy figyelmet kapott Kijev és az orosz agresszió.

Már több mint 8000 civil halottja van az ukrajnai háborúnak – az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint –, az áldozatok mintegy 90 százaléka a robbanások következtében veszítette életét.

Úgy tűnik, Oroszország Ukrajna elleni háborúja a GDP 4 százalékának megfelelő veszteséget okoz a német gazdaságnak 2023 végéig az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) becslése szerint. Az azonban pozitívum, hogy a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal úgy látja, az Ukrajnából érkező menekültek jelentős mértékben enyhíthetik a német munkaerőpiacon a munkaerőhiány okozta feszültségeket.

Biden Kijevbe látogatott

Joe Biden amerikai elnök hétfő reggel teljes titoktartás mellett érkezett Kijevbe, ahol egy félmilliárd dolláros támogatási csomagot jelentett be, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei segítik Ukrajnát.

Ezt követően Lengyelországba utazott, hogy beszéljen a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával, majd részt vegyen a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján.

Joe Biden kijevi látogatásával kapcsolatban megszólalt Donald Trump volt államfő is. Kijelentette, a hivatalban lévő amerikai elnök az Ukrajnával kapcsolatos lépéseivel „szisztematikusan, de talán tudtán kívül” egy új háború felé sodorja a világot, azaz Donald Trump a harmadik világháború kitörésétől tart.

Nukleáris fenyegetés, belarusz tervek

Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan egy évvel azt követően intézett beszédet Oroszországhoz és a szavait feszült figyelemmel követő nemzetközi közönséghez, hogy függetlenné nyilvánított két kelet-ukrajnai szakadár területet. Az orosz államfő ezúttal gazdasági ellenállóságról, nyugati kényszerítő tényezőkről és Új START nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződés felfüggesztéséről is beszélt. Nem sokkal később érkezett is az újabb bejelentés, miszerint Oroszország idén tovább fejleszti nukleáris haderejét.

A Napi.hu podcastadásában megszólaló szakértők egyébként egyetértettek abban, hogy Putyin elnök még hosszú évekig pénzelheti a háborút.

A héten kiszivárgott egy belső Kreml-dokumentum is, amely szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál: 2030-ra teljes ellenőrzést tervez a baráti Belorusz felett. Alekszandr Lukasenka belarusz elnök mindenesetre bejelentette, hogy minden településen félkatonai alakulatokat hoz létre.

Kína is közbeszól?

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint Kína fegyverszállításokat fontolgathat Oroszországnak. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, Vang Ji kínai államtanácsossal folytatott megbeszélése során jelezte: „ez számunkra vörös vonalat jelentene a kapcsolatunkban”.

Vang Ji ezt követően Moszkvába is ellátogatott, ahol Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy folyamatosan fejlődnek az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok. Az orosz államfő hangsúlyozta: a korábbi megbeszélés értelmében Oroszországba várja Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Ukrajnai károk és civil összefogás

A háború okozta infrastrukturális veszteségekről gyakrabban esik szó, mint arról, milyen környezeti károkat okoz az orosz invázió. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium számításai szerint a természeti károk összértéke mintegy 51,45 milliárd dollárra (18,55 ezermilliárd forintra) tehető.

Ezeket az ukrajnai helyreállítási munkálatokat is számos tényező hátráltatja az orosz csapatok jelenlététől kezdve, az elhelyezett aknákon át egészen a finanszírozási kérdésekig.

Finanszírozási kérdések persze nem csak ebben az esetben vetődnek fel, de számos esetben váratlan megoldások születnek a hiányok befoltozására: ukrajnai üzletek, civil szervezetek és magánszemélyek is segítenek feltölteni a fegyverkészleteket. Sokszor nemcsak fegyvereket, hanem aknavetőket és drónokat is vásárolnak.

A helyszíni beszámolók alapján Ukrajna legnagyobb részében a háborútól függetlenül is hétköznapi mederben zajlik az élet. Az átlagemberek, a cégek és a vállalkozók is alkalmazkodtak az új körülményekhez és kihívásokhoz. A felszín alatt persze szinte semmi nem olyan, mint egy átlagos, háborús eseményektől nem veszélyeztetett országban: a hétköznapi életet bármikor megzavarhatja egy légiriadó, az ország pedig mindeközben következetesen eladósodik.