Június 30-án Orbán Viktor miniszterelnök egy újabb európai parlamenti frakció létrehozására tett ígéretet, amikor Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis, korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével aláírta Bécsben az úgynevezett Patrióta Kiálltványt. A magyar kormányfő azóta beváltotta a szövetség gyors népszerűsödésére tett ígéretét: néhány nap leforgása alatt tizenegy másik párt állt be a Patrióták Európáért szövetsége mögé, ami így 

a jelenlegi 84 képviselőjével az európai parlament harmadik legnagyobb frakciójává nőtte ki magát a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, és Matteo Salvini olasz Legájának csatlakozásával.

A szövetség célja kiáltványuk szerint az, hogy a veszélyben lévő szuverenista és hazafias érdekek védelméért küzdjenek Európán belül, és megakadályozzák az unió által preferált „szuperállam” megszületését. 2019 óta az  Európai Néppárt és az európai szocialisták után az Emmanuel Macron dominálta liberális Renew volt a haramdik erő az EP-ben, majd a június 9-i választásokat követően az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vették át a helyüket egy rövid időre, egészen mostanáig, amikor is a Patrióták hivatalosan megalakultak és táboruk összetétele messze túlszárnyalta az elemzők előzetes várakozásait. 

Francia dominancia 

A jobboldali szuverenista szövetség vezetése a pártcsalád többségét adó, 30 képviselőt számláló francia Nemzeti Tömörülés kezébe került, az elnöke pedig  a francia nemzetgyűlési választásokon még miniszterelnöknek készülő Jordan Bardella lesz. 

Bár a nemzeti választás július 7-i második fordulóján a radikális jobboldal meglepetésszerű vereséget szenvedett, az európai politikában viszont új viszonyokat teremt azzal, hogy részvételével megalakul a harmadik legbefolyásosabb erő az EP-ben.

Bardella vasárnapi beszédében előzetesen úgy nyilatkozott, hogy pártja egy nagy frakció részeként befolyást fog gyakorolni az új európai hatalmi egyensúly kialakítására, és három programpont mentén fognak politizálni: az illegális migráció megállítása, a környezetvédelmi kényszerszabályok kiiktatása és a tagállami szuverenitások védelme lesz a célkitűzésük – írja az Politico. A híresztelések szerint Bardella mellett egy magyar, illetve egy cseh alelnöke lesz a Patriótáknak.

Kép: Economx

Az euroszkeptikus szövetség összetétele a következő mandátumszám szerint oszlik meg: 

  • A francia Nemzeti Tömörülés 30, 
  • a Fidesz 10 és várhatóan a KDNP 1, 
  • az olasz Liga 8,
  • a cseh ANO 7, Přísaha 1 és az Independent 
    Filip Turek 1, 
  • az osztrák FPÖ 6, 
  • a spanyol VOX 6, 
  • a holland Szabadságpárt 6, 
  • a Flamand Érdek 3, 
  • a portugál Chega 2 
  • a Dán Néppárt 1  
  • a görög Voice of Reason 1 
  • és a lett Latvia First 1 képviselőt számlál.

Hogy többet megtudjunk a Patrióták Európáért frakció jövőjéről, és a pártok közötti együttműködés lehetőségeiről, Ember Zoltán, az Iránytű intézet szakértője nyilatkozott.

Valóban átrendezi az európai erőviszonyokat?

A Patrióták Európáért frakció 84 fős létszáma bár a harmadik legnagyobb, de ettől még nem része az
EP-t vezető néppárti, szocialista és liberális koalíciónak, ne feledjük, csak a Néppártnak van 188
képviselője. Amennyiben ez a vezető három frakció közös álláspontot tud kimunkálni, úgy nem szorul
rá a Patrióták szavazataira.
Természetesen lehet fontos az új frakció hangja, hiszen ők lehetnek a „Brüsszellel” elégedetlen emberek szószólói, megjelenítik majd a globalista-lokalista törésvonalat. 
A napirend kijelölését, az előkészítő munkát, döntéshozatalt tekintve tehát nem fontos frakció,

inkább a jobboldali, szélsőjobboldali, populista pártok belső erőviszonyait rendezi újra.

Az Identitás és Demokrácia (ID) eltűnt, legtöbb tagja ide lépett át, jelenleg a ID infrastruktúrájának átmentése zajlik. ID-maradékokból, új bekerülőkből, korábbi függetlenekből megalakulhat egy kicsiny szuverenista frakció, így tehát háromosztatú lesz ez a tér. Fontos kérdés, hogy a Meloni vezette ECR mennyi konfliktust vállal a Patriótákkal és a Néppárttal; folytatódik-e az ECR utóbbihoz való óvatos, lassú közeledése. A szakértő szerint az Európai Néppárt és az európai szocialisták hasonló stratégiákat alkalmazhatnak majd az új frakcióval szemben mint korábban az ID ellen. Bár kétségtelen, hogy az ID-vel szemben kevesebb problémás taggal rendelkeznek a Patrióták (pl. nincs itt az AFD), ellenben

túl sok jelentőségteljes pozícióra, kiszignózott feladatra, pl. jelentéstevői feladatokra, parlamenti bizottsági pozíciókra nem számíthatnak.

A francia vagy a magyar befolyás a nagyobb?

A Nemzeti Tömörülés (RN) méretét tekintve hatalmas, önmagában több mint harmadát adja a frakciónak. Az ő belépésükkel nem a Fideszé a vezető pozíció.

Elképzelhető, hogy a frakció alapításának ötlete is az RN-től származik, csak a franciaországi választások miatt a reflektorfényben inkább a Fidesz-FPÖ-ANO végezte el a munka leglátványosabb részét.

A párt vezetője a rendkívül karizmatikus Jordan Bardella lesz, aki határozottan fogja képviselni az RN érdekeit a párton belül, a Fidesznek csak első alelnöki pozíció jutott, ellenben a magyar kormányzópárt befolyásolási képességét növelheti az a hálózat, amit nagyon sok milliárd forintos befektetéssel építget Brüsszelben, illetve több európai fővárosban.

Felmerülhet a kérdés továbbá, hogy milyen hatással lesz a frakció működésére az, hogy Magyarország vezeti a jelenlegi soros elnökséget a Tanácsban. Ember Zoltán szerint a politikai napirend kijelölésében van szerepe a magyar vezetésnek, abban hogy milyen dossziékat, milyen sorrendben vezetnek elő. Ebben tehát lehetnek közös irányok a parlamenti tevékenyég és a tanácsi között.

De ez nem változtat azon a tényen, hogy az új frakcióban egyedül a Fidesz van jelen minisztereken, vagy Orbán Viktoron keresztül a Tanácsban; ugyan vannak még kisebb koalíciós kormánypártok, mint például az olasz Liga, de tanácsi állam- és kormányfőt egyedül a Fidesz ad.

Miért pont a Patriótákat választotta a francia radikális jobb?

Azzal kapcsolatban, hogy miért lépett be Marine Le Pen pártja a Patrióták közé és ebben milyen szerepe volt a francia választási eredményének, visszaszorulásának, a szakértő így fogalmazott:
„Azáltal, hogy 6 országra csökkent az ID összetétele, a frakció működése ellehetetlenült, a 30 képviselőnek viszont valahova tartoznia kellett, ennyi képviselő nem létezhetett légüres térben. Elképzelhetőnek tartom, hogy a választási többség megszerzésének esetén meggondolták volna a belépést egy ilyen, politikai értelemben kockázatosabb frakcióba. 

Azonban a vártál rosszabb szereplés miatt fontosabbá vált, hogy valahová tartozzanak az EP-n belül is felerősítve a hangjukat a rendszerpártokkal szemben.

Ne feledjük, a kiélezett franciaországi viszonyok, a szélsőséges polarizáció miatt a „hazai politikai meccsek” itt is zajlanak majd” – emlékeztetett Ember Zoltán.

Tovább duzzadhat a pártcsalád?

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen irányban gyarapodhat még a pártszövetség, illetve valószínűsíthető-e, hogy a függetlenek és az ECR frakciójából próbálnak majd meg átcsábítani képviselőket, a szakértő így fogalmazott: „Még történhetnek belépések, átlépések, azonban ezek túlnyomó többsége lezajlott már, nagyobb mozgások nem várhatók. Az ECR és Patrióták közeledése abban az esetben képzelhető el, ha a szomszédunkban zajló háború megnyugtató módon lezárul, ugyanis a két frakció között
külpolitikában vannak a legsúlyosabb törésvonalak.”