Európa aktívan és különleges erőkkel van jelen Ukrajnában: Lengyelország és Szlovénia a Kijevnek szállított harckocsik közel felét biztosítja. A Pentagonból kiszivárogtatott dokumentumok egyik fókuszában épp ez a háborús szerepvállalás áll. Ezúttal a Politico nézte át az 53 oldalas dossziét, és talált is érdekességeket. 

Az amerikai hírszerzés nyilvánosságra került iratai komoly viharokat generáltak - még úgy is, hogy az Egyesült Államok láthatólag mindent elkövet, hogy hiteltelenítse azok és gyorsan törölje az összes platformról. 

Ugyanis borítékolható volt, hogy óriási botrány kerekedik belőle.

Arról nem beszélve, hogy alapjaiban változtathatja meg a stratégiát, vagy akár az egész háború kimenetelét. A dokumentumok a többi között részletezik az Ukrajna tavaszi offenzívájával kapcsolatos amerikai kételyeket, azt is sugallják, hogy Dél-Korea után kémkedett, és Egyiptomra is ráhúzza a vizes lepedőt, hogy Oroszország háborújának támogatására szövetkezett.

Európát viszont kihagyták a botrányból. Eddig.

A kiszivárgott aktákból ugyanis bőven lehet olvasni az Egyesült Királyság által irányított ukrajnai különleges erőkről, valamint, hogy Franciaország és Spanyolország hogyan - és mikor - juttathat el egy kulcsfontosságú rakétarendszert a harctérre. Persze az iratok arra is rávilágítanak, hogy a NATO-tag Törökország potenciális fegyverforrást jelent az orosz zsoldosok számára.

A lapnak persze nem volt lehetősége az iratok független ellenőrzésére, és arra utaló jelek is voltak, hogy a kiszivárogtatott oldalak egy részét manipulálták. Az Egyesült Államok azonban elismerte, hogy valódi hírszerzési titkokról van szó, és csütörtökön már le is tartóztatott egy gyanúsítottat.

Elfogták az amerikai szivárogtatási botrány főszereplőjét

Az amerikai légierő egyik katonája került az FBI célkeresztjébe. Hátrakötött kézzel, rövidnadrágban kísérték egy katonai teherautóhoz. Bővebben>>>

Az európai kontingenst viszont részletesen „szétszedik” a dokumentumok. Így például azt is tartalmazzák, hogy a 97 fősnek mondott „USA/NATO” kontingenst az Egyesült Királyság uralja, méghozzá 50 fővel. A csoportban van még 17 fő Lettországból, 15 fő Franciaországból és egy fő Hollandiából.. Mindemellett tizennégy amerikai személy egészíti ki a csapatot.

A kiszivárgott információk nem mutatnak rá arr,  hogy milyen tevékenységet végeznek, és arra sem, hogy hol tartózkodnak Ukrajnában. Az viszont kiderült, hogy az Egyesült Államoknak összesen mintegy 100 fős kontingense van az országban.

A kormányok persze többnyire hallgatnak a témáról. A britek nem voltak hajlandóak kommentálni, míg a Fehér Ház elismerte, hogy van egy „kis amerikai katonai jelenlét” az ukrajnai amerikai nagykövetségen, hangsúlyozva, hogy a csapatok harcolni mentek oda. Franciaország korábban tagadta, hogy erői „részt vettek volna ukrajnai műveletekben”.

A harckocsiszállítás viszont egyértelműen az egyik olyan terület, ahol Európa megelőzi Amerikát.

Az aktán belül az egyik oldal áttekintést ad arról a 200 harckocsiról, amelyet az amerikai szövetségesek vállaltak, hogy Ukrajnának küldenek – ez egyébként 53 tankkal kevesebb, mint amennyire a dokumentum szerint Ukrajnának szüksége van a tavaszi offenzívához.

A február 23-án keltezett értékelés szerint Lengyelország és Szlovénia tűnik a legnagyobb hozzájárulónak, a teljes mennyiség közel felét lekötve. Franciaország és Nagy-Britannia szintén kulcsszereplők, egyenként 14 harckocsival.

Aztán ott vannak a Leopard 2-k is, ezek azok a modern német harckocsi,, amelyekről Ukrajna hónapokig győzködte a szövetségeseket, hogy szüksége van rájuk. A sorban Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Görögország és Finnország szerepel.

A dokumentum szerint Németország csak négy Leopard 2-t vállalt, végül Berlin március végén közölte, hogy mégis 18-at mégis leszállított Ukrajnának. A dokumentumban Svédország 10 „ismeretlen típusú” harckocsit ígért, amelyek médiajelentések szerint szintén Leopardok lehetnek.

Az Egyesült Államok külön közölte, hogy 31 modern harckocsit küld Ukrajnának, bár ezek várhatóan csak ősszel érkeznek meg.

A február 23-ig az ígért 200 harckocsi mindössze 31 százaléka jutott el a harctérre. Megjegyezték azonban, hogy a fennmaradó 120 harckocsi átadása jó úton halad.

Egy másik kiszivárgott oldal pedig arról számol be, hogy Franciaország február 22-én közölte Olaszországgal, hogy a közös rakétarendszer júniusig nem áll készen arra, hogy átadják az ukránoknak. 

A mi szempontunkból persze a magyar vonatkozás a legérdekesebb

Mert miközben Magyarország ellenségnek tekinti Amerikát – írja a lap – a szövetségeseink használhatják a légterünket.

Magyarországról a Politico úgy ír, mint az az állam, amelyik rendszeresen zavarba hozza saját szövetségeseit.

A dokumentumok alapján emlékeztetnek egy március 2-i „szigorúan titkos” CIA-jelentésre amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 22-én egy politikai stratégiai ülésen az Egyesült Államokat „pártja három legnagyobb ellenfelének egyikének” bélyegezte.

A jelentésben egyébként „Orbán Viktor Amerika-ellenes retorikájának fokozódásáról” is értekeznek.

Orbán Viktor: Az amerikai szankciók nem Magyarország ellen szólnak

Jó a viszony Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között, az orosz-ukrán háború miatt kilalakult nézetkülönbségeket a két ország kapcsolatának ki kell bírnia - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban pénteken. Bővebben>>>

A lap szerint az Orbán-kormány a háború alatt valóban a saját irányvonalát jelölte ki, Oroszország-barát narratívákat népszerűsítve, lényegében felszólítva Ukrajnát, hogy tegye fel a kezét, emellett elutasítva a szövetségesek minden erőfeszítését, hogy elszigeteljék Oroszország gazdaságát.

A kiszivárgott amerikai dokumentumok azonban arra is utalnak, hogy Magyarország – amely egy rövid határon osztozik Ukrajnával – titokban lehetővé teheti a szövetségesek számára, hogy fegyverszállításra használják a légterét. 

Forgalmas a magyar légtér - vagy legalábbis az volt

Arról, hogy az ukrajnai fegyverszállításokhoz a magyar légteret is használják tavaly az Átlátszó is írt.

A magyar kormány váltig állította, hogy sem földi, sem légi úton nem engedélyezi az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén. A háború kitörése óta viszont számos alkalommal léptek be a magyar légtérbe katonai repülőgépek, hogy elérjék azt a lengyel repülőteret, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok fő elosztópontja. Egy amerikai gép közvetlenül Budapestről ment a lengyel bázisra, és fotók igazolják, hogy egy civil regisztrációjú ukrán repülő a magyar légtéren át szállított katonai eszközt. A magyar légtéren át szállíthattak az ukrán hadsereg számára kulcsfontosságú török Bayraktar drónokat és nem NATO-kompatibilis lőszereket is.

A lap akkor nem zárta ki, hogy például Horvátországból Magyarországon át Szlovákiába, onnan Lengyelországba szállítanak haditechnikai eszközöket, és onnan juttatják el azokat Ukrajnába.”

Az egyik irat részletezi azt a tervet, hogy az ukrán pilóták Horvátországból Ukrajnába „a magyar légtéren keresztül” repülnének adományozott helikopterekkel. Ha igaz, az információ – teszi hozzá a lap –

az nemcsak azt mutatná, hogy Magyarország átengedi a fegyvereket az égboltján, hanem ellentmondana azoknak a sajtóhíreknek is, amelyek szerint a helikoptereket a földi úton, netán a Lengyelországba repülő járatokon keresztül adnák át.

Egyelőre sem a magyar, sem pedig a horvát hatóságok sem válaszoltak a lap megkeresésére. 

A cikk - a dokumentumok nyomán - még külön részletezi Törökország háborús szerepét is

Ankara a nyilvánosság előtt ugyanis békeközvetítőként tünteti fel magát Ukrajna és Oroszország között: segített tető alá hozni egy olyan megállapodást amely lehetővé teszi a gabonaszállítmányok áramlását a Fekete-tengeren keresztül, fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, miközben drónokat is biztosít Ukrajnának.

A kiszivárgott titkos amerikai hírszerzési jelentések azonban Törökország közvetítői pozíciójának egy sötétebb oldalát is bemutatják, amely egyértelműen Oroszországnak kedvez.

Az egyik dokumentum leírja, hogy Törökország hogyan segített Oroszországnak és szövetségesének, Fehéroroszországnak is kijátszani a szigorú nyugati szankciókat – amivel kapcsolatban amerikai tisztviselők nyilvánosan aggodalmukat fejezték ki.

A dokumentum szerint Fehéroroszország esetében „török vállalatok vásároltak szankcionált árukat”, majd „eladták azokat az európai piacokon”. Az ellenkező irányban is működött a dolog – teszi hozzá a dokumentum – ezek a cégek ugyanis „Európából Oroszországba is értékesítettek tovább áruka”".

Még riasztóbb viszont egy másik kiszivárgott dokumentum, amely egy februári találkozót ír le bizonyos  „török kapcsolatok” és a Wagner-csoport között. A dokumentum szerint a Wagner „fegyvereket és felszerelést akart vásárolni Törökországtól” a „mali és ukrajnai erőfeszítéseikhez”. Hogy az üzlet létrejött-e arról már nincs információ, a hírekre Törökország sem kívánt reagálni.

A Napi.hu kereste a kormányt amiatt, hogy kommentálják a Politico cikkét. A Honvédelmi Minisztérium válaszát itt olvashatja.