Annak érdekében, hogy Oroszország ne tudja tovább bővíteni befolyását, új szövetségeseket kell keresnünk, többek között Afrikában – jelentette ki Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere, aki szerint ezért Európának „le kell szállnia a magas lóról” és kilépni a komfortzónájából. 

Pistorius tavaly év végén rázta fel a német társadalmat azzal, hogy közölte: háborús időkre készülhet az ország, mert Putyin pár éven belül megtámadhatja a NATO-tagállamokat. Ezért az elkövetkező időkben fokozni kell a hadkészültséget, vissza kell vezetni a kötelező sorkatonaságot, és eurómilliárdokkal kell fölerősíteni Németország hadseregét, a Bundeswehrt. 

Kapcsolódó

Évtizedes konfliktusra kell berendezkedni

A német lakosság körében legnépszerűbb kormánytag legutóbb a müncheni biztonsági konferencián arról beszélt, hogy a nyugati szövetségeseknek fel kell készülniük egy évtizedes konfliktusra Oroszországgal. 

A közös európai biztonsági architektúra nem volt sikeres, mert a Kreml vissza akarja állítani uralmát Kelet- és Közép-Európa felett – állapította meg a jelzőlámpás koalíció SPD-párti politikusa.

Hozzátette, hogy a következő évtizedekben választóvonalakkal kell élnünk Európában: egyrészt szabad és demokratikus Európával, másrészt tekintélyelvű és háborút szító Oroszországgal néznek szembe a kontinens lakói. Boris Pistorius szerint ezért az európaiak „életbiztosítása a hatékony elrettentés.”

A németek fegyvereket küldenének Afrikába 

A német védelmi miniszter ezért azt szorgalmazza, hogy a NATO-országok keressenek és bővítsenek együttműködést olyan partnerekkel, mint például az afrikai országok, amelyekkel még akkor is szövetségre kell lépni, ha nem felelnek meg minden követelménynek. 

Németország kész a szorosabb együttműködésre és hajlandó további katonai tanácsadókat vagy fegyvereket küldeni az afrikai államokba, ha kívánják

– idézi beszédét a Welt.

Mint mondta, a felajánlás vonatkozik a katonai eszközökre is, mivel Németország nem akarja, hogy a fegyverek rossz kezekbe kerüljenek. 

Ugyanakkor nem várhatjuk el a globális dél országaitól, hogy megvédjék magukat és a szabályokon alapuló világrendet, ha megtagadjuk tőlük a szükséges eszközöket – fogalmazott. 

A miniszter kitért a pénzügyekre is, amelynek kapcsán úgy vélekedett, hogy hosszú távon túl alacsony a NATO katonai kiadásokra vonatkozó két százalékos célja az egyes a tagországok esetén.  

Természetesen több pénzre van szükségünk – jelentette ki, megjegyezve, hogy az éves GDP három-négy százalékának befizetése reálisabb lehet a biztonság fenntartására.

Még kérdés, miből finanszírozzák a hadsereget

Mindeközben folytatódik a matekozás a kancellárián, ahol továbbra sem tudják, miből fogják előteremteni azt az 56 milliárd eurós hiányt, amellyel Németország védelmi költségvetése néz szembe – közölte a Süddeutsche Zeitung. Mint megírtuk, a romló gazdasági teljesítmény miatt óriási összeomlás fenyegeti a hadsereget, ahol 2028-ig kimerül a működést jelenleg finanszírozó, speciális pénzügyi alap. A Bundeswehrnek azonban ezt követően is óriási pénzekre lesz szüksége fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre, amihez a hazai költségvetési kiadásokon túl újabb európai hitelre lehet szükség. A jelentős haderőfejlesztésben gondolkodó Németország ugyanakkor elkötelezetten segíti Ukrajnát az orosz invázió alatt, az USA után a második legnagyobb finanszírozója Kijevnek. Ennek érdekében erőn felül, a lakosság és a gazdaság terhére is vállalták a támogatást a 2024-es szövetségi költségvetésben. Boris Pistorius a Szász-Anhalt és Brandenburg határán fekvő Klietz katonai bázison pénteken azt is közölte: a szövetségi kormány kívánsága szerint meghosszabbítják az eddig mintegy húszezer ukrán katona németországi kiképzési programját 2025-re is, mert „ez az Európai Unió küldetése”.