Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner katonai magánvállalat alapítójának halála úgy rázta meg a világot, hogy közben valójában senki nem lepődött meg. Már a befuccsolt puccskísérlet után ezerszámra publikálták a cikkeket az egyes médiumok világszerte azt találgatva, túlélheti-e a szakácsból lett zsoldos azt az árulást, amelyet a Kremllel szemben elkövetett.
Jevgenyij Prigozsin „afféle sétáló halott” – jelentette ki Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázatkutató és tanácsadó cég alapítója és elnöke azt követően, hogy Moszkva hivatalosan is bejelentette, futni hagyják a zsoldost.
Nagyon meglepődnék, ha néhány hónap múlva is köztünk lenne
– tette hozzá.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov bizonygatta ugyan, hogy miután a Prigozsin ellen folyó büntetőeljárást megszüntették, Belaruszba megy. „Ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a garancia arra, hogy Prigozsin elutazhat Belaruszba, akkor erre magának az orosz elnöknek az adott szava”. A többség azonban eleve nem abban kételkedett, hogy a zsoldos eljut-e Lukasenka birodalmába, hanem hogy hosszabb távon túlélheti-e a szembefordulást a Kremllel.
Mit mond a Kreml?
Az egyetlen hivatalosnak tekinthető kommunikáció az eset kapcsán Oroszország részéről eddig csupán arra korlátozódott, hogy az orosz hatóságok bejelentették, lezuhant egy magánrepülő szerdán az oroszországi Tveri területen, az utaslistán pedig Prigozsin neve is szerepelt. Később aztán az orosz légügyi hatóság is megerősítette, hogy Prigozsin rajta volt a lezuhant repülőgépen, ahogy a csoport parancsnoka, Dmitrij „Wagner” Utkin is.
Közben persze sokan kivárnak és kételkednek, ami annak fényében indokolt, hogy 2019 októberében Prigozsin már „meghalt” egy repülőgép-szerencsétlenségben. Az orosz média arról számolt be, hogy egy Kongói Demokratikus Köztársaságban lezuhant repülőgép utasai között lehetett a Wagner-vezér. Néhány nappal később azonban a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség cáfolta a híreket: Egy Prigozsinhoz közel álló személy beszélt arról, hogy a zsoldos-vállalkozó a baleset idején Oroszországban tartózkodott, és „nagyon meglepődött, hogy halottnak tekintik”.
Már gyanúsított is akad
A VchK-OGPU orosz csatorna jelentése szerint az orosz biztonsági erőknek van már egy gyanúsítottja. Állítólag nem más, mint Prigozsin személyi pilótája, az MNT Aero utasszállító cég egykori alapítója Artyem Sztyepanov, aki hozzáférhetett a gépen elhelyezett rakományhoz. Ő egyébként épp nem volt a gépen és nem is találták meg, valószínűleg elhagyta Oroszországot.A pilóta bátyja csupán arról tudott tájékoztatást adni, hogy a testvére már harmadik napja úton van, a gép lezuhanása előtt indult Kamcsatkába, és nem érintkezett vele. A független Meduza megjegyezte, hogy a WCzK-OGPU egy „névtelen csatorna”, az információt pedig még nem erősítették meg.
Eközben brit források arról tájékoztatnak, hogy az orosz FSZB állhatott a katasztrófa hátterében.
A Kreml részéről mindenesetre egyelőre nagy a csend a repülőszerencsétlenség kapcsán. Médiabeszámolók szerint mindenesetre Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda este, már azt követően, hogy elkezdtek keringeni az orosz sajtóban az első hírek Prigozsin haláláról, vidáman, széles mosollyal nyitotta meg a megemlékezést a második világháborús kurszki csatára.
A haza iránti odaadás és a katonai eskühöz való hűség az, ami a különleges katonai művelet minden résztvevőjét egyesíti
– jelentette ki a rendezvényen elmondott beszédében, Oroszország ukrajnai háborújára utalva.
Egy Kreml-közeli elemző, Szergej Markov már megszólalt az ügyben, és megpróbálta Ukrajnára hárítani a felelősséget – hívta fel a figyelmet a Politico.
„Prigozsin halott. Senki sem hiszi, hogy ez baleset” – közölte sejtelmesen Telegram-csatornáján. Egy külön posztban aztán felvillantotta, mi is várható az orosz propagandagépezettől az eset kapcsán.
„Prigozsin és Utkin meggyilkolása valószínűleg Ukrajna terrortámadása Ukrajna függetlenségének napja előtt. Oroszország minden ellensége már most örül. Prigozsin meggyilkolása Ukrajna idei legfőbb eredménye”
– utalt arra, hogy Ukrajna a függetlensége napját augusztus 24-én ünnepli.
Prigozsin-rendezte színdarab?
Christo Grozev, a Bellingcat vezető oroszországi oknyomozó újságírója gyorsan helyretette Markovot Ukrajnával kapcsolatos feltételezései miatt.
„Ha Ukrajna képes lett volna ilyesmire, akkor azt akkor tette volna meg, amikor még Prigozsin az egyik fő ellensége volt” – nyilatkozta a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szövetségesei által működtetett Popular Politics YouTube-csatornának.
Ugyanakkor felvetett az újságíró egy másik teóriát is:
nem tartja kizártnak, hogy Prigozsin megrendezte saját halálát. „Ez illene a stílusához” – mondta.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek azonban ő is azt tartja, hogy egy „Putyin által személyesen megrendelt bérgyilkosságról van szó”.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is utalt arra, hogy Putyint sejti az események mögött.
Nem sok olyan dolog történik Oroszországban, ami mögött ne Putyin állna, de nem tudok eleget ahhoz, hogy tudjam a választ
– felelte, mikor arról kérdezték, szerinte az orosz elnök rendelte-e meg az esetleges merényletet.
Baleset vagy merénylet? – Túl sok még a kérdőjel
A független orosz lap, a Meduza készített egy elemzést arról, mit lehet eddig tudni, és az egyes információk mire utalnak, balesetre vagy inkább előre eltervezett merényletre.
A lap kiemeli, interneten közzétett felvételek alapján az egyértelmű, hogy valamilyen robbanás történt a repülőgépen. Az azonban nem világos, hogy ezt a repülő belsejében lévő bomba vagy egy kívülről érkező rakétatámadás eredményezte-e.
Rakétatámadásra utalnak a következő jelek:
- A balesetről készült egyik felvételen rakéta kondenzcsíkjára hasonlító nyomok láthatók.
- Szemtanúk két robbanásról beszélnek a zuhanást megelőzően. Márpedig bevett gyakorlat, hogy egy célpont ellen két légvédelmi rakétát indítanak, mert így nagyobb eséllyel találják el.
- A baleset helyszínéről készült, képeken – bár rossz minőségűek, de – az látszik, hogy a roncsok egy részén olyan lyukak vannak, amelyeket a rakéta robbanófeje hagy maga után.
Bombatámadásra utalnak azonban a Meduza szerint a következők:
- A Flightradar24 szerint a repülőgép a zuhanás előtt 28 000 láb magasságban volt. A légvédelmi rendszerek többsége viszont ilyen magasságban nem tudja a földről eltalálni a repülőgépeket.
- Ehhez legalább egy közepes hatótávolságú rendszerre lenne szükség, ezek a nagyobb hatótávolságú, nagy teljesítményű rakéták viszont valószínűleg még nagyobb károkat okoztak volna a repülőgépben, mint ami a szemtanúk felvételein látható. Ebben az esetben a törzs valószínűleg nem egy darabban zuhant volna a földre.
A Meduza Kreml-közeli forrása mindenesetre kiemelte, nem tartja meglepőnek Prigozsin halálát. „Volt egy olyan érzésem a lázadás után, hogy ennek rossz vége lesz. A Kreml nem bocsátja meg az ilyen dolgokat” – mondta.