Nemrég vettük górcső alá, hogy ki is az a Prigozsin, aki a legütőképesett orosz haderőt tudta felvonultatni az Ukrajna ellen indított háborúban. Szerepe 2014-ben nőtt meg, amikor Kelet-Ukrajnát úgy szállták meg az orosz erők, hogy ne lehessen őket a hivatalos Oroszország katonáinak tekinteni, így engedélyezték magánhadsereg létrehozását: megjelentek a zöld emberkék, vagyis olyan katonák, akiket nem lehetett azonosítani.

Jó ötletnek tűnt

A módszer akkor először sikeresnek tűnt, hisz a területek, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaság felkelőinek lehetett őket feltűntetni. A módszer bevált: bevetették őket Szíriában is, sőt, egyes afrikai konfliktus övezetekben is megjelentek, de mégsem Oroszország lépett fel hivatalosan, így nemzetközi jogilag kevésbé voltak következmények.

Jevgenyij Prigozsin Kép: Getty Images

A probléma most állt elő, amikor az Ukrajna ellen indított villámháborús terv nem járt sikerrel, a háború elhúzódik, ugyanakkor Prigozsin hadserege sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a hivatalos orosz haderő. Fegyverellátása ugyanakkor az orosz államtól függött, és amikor ez akadozni kezdett, érthető módon a kormányt, főleg a hadügyet bírálta Prigozsin, és természetesen követelte az ellátást, hogy az egyetlen sikeresnek mondható hadműveletet folytathassák Bahmutnál.

Túlnőtte mesterét

Ekkor azonban az állam vezetői már látták a veszélyt: az egyetlen sikeres haderő a fejükre nőhet. Rendeletet hoztak, hogy be kell tagozódniuk a hivatalos szervekhez, az orosz védelmi minisztérium irányítása alá, de ennek Prigozsin és serege ellenálltak, mondván, ha 9 évig jól működtek így, akkor most már ezen nem változtatnak, további sorsukat így bizonytalannak ítélve, és most úgy tűnik, kezükbe vették a kezdeményezést.

Az 1991-es eset

Prigozsin amúgy is komoly ambíciókkal rendelkezik, és ebben a tekintetben egyre inkább Borisz Jelcinre kezd hasonlítani, aki ugyan nem katona volt, hanem régi politikus, akit a kommunista rendszer nevelt ki, azonban a szabadabb és reformista Gorbacsov idején meglátta a lehetőséget, és megkezdte a politikai előretörést. Célja nem volt szerény: a legnagyobb hatalmat akarta. Miután a Szovjetunió vezetőjévé nehezen válhatott volna, kidolgozta a mestertervet: az Oroszországot, mint a Szovjetunió legnagyobb tagköztársaságát választotta hatalmi centrumnak.

Megteremtette az orosz elnöki pozíciót, egyfajta párhuzamos hatalomként, majd amikor tisztek egy csoportja át akarta venni Gorbacsovtól a hatalmat 1991 augusztusában, akkor ügyesen ellenük szegült, maga mellé állítva jelentős támogató tömegeket. A puccs elbukott, onnantól Jelcin diktált: feloszlatta a Szovjetuniót, és így nagyhatalmi vezető lett a függetlenné vált Oroszország élén.

Első világháború dupla hatalomváltás

Az első világháború idején is fordulatos volt az orosz helyzet: akkor a több évig tartó állóháború népi elégedetlenséget szült, ami egymás után két forradalomhoz vezetett, az elsőben megbuktatva a cári rendszert, a másodikban létrehozva a kommunista szisztémát. Hogy most mi fog történni, azt persze nem tudhatjuk, de az látszik, hogy a párhuzamos hatalom illetve az elhúzódó háború nem jött jól a bő 20 éve regnáló orosz elnöknek, számításaiba hiba csúszott.

 

 

 

Ez lehet Prigozsin terve, Moszkváig sem kell eljutnia hozzá

Az anyaország és az Ukrajnában harcoló orosz reguláris erők közé verhet éket a Wagner magánkatonai csoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin, ha csapatával elfoglalja a hivatalos ukrán határral szomszédos területeket, amivel teljesen elvágja az utánpótlást a háborúban. Bővebben --->