A Szovjetunió megszűnése utáni Oroszország 2015-ben mutatkozott be újra katonai nagyhatalomként, amikor Szíria területén szétverte és felszámolta az Iszlám Állam nevű, nagy területet uraló szélsőséges szervezetet, majd a rogyadozó hatalmú szír diktátor, Bassar el-Aszad kérésére annak forradalmi ellenzékét is, akik a 2011-ben indult Arab tavasz során foglalták el az ország egyes részeit.

Zöld emberkék

A látványos orosz sikert azonban, mint kiderült, jórészt nem a hivatalos orosz hadsereg érte el, hanem az általuk megbízott egy vagy több magánalakulat, ami szokatlan jelenség egy nagy állam esetében. Ez azonban Oroszország esetében nem volt véletlen: 2014-ben, a Krím és Ukrajna keleti szélének elfoglalásakor úgy kellett tenni, mintha nem Oroszország lenne a támadó fél, hanem helyi orosz erők vívnának függetlenségi harcot. 

Nyilvánvaló volt azonban, hogy ez Oroszország aktív részvétele, támogatása nélkül nem ment volna, ráadásul rövid idő állt rendelkezésre, mielőtt Ukrajna komolyabb ellenállást kezdett volna kifejteni. A megoldás az lett, hogy kvázi magánhadseregeket szerveznek, így fordult elő, hogy azonosíthatatlan, jelzés nélküli, oroszul beszélő "zöld emberek" jelentek meg a Krímben, majd a Donbaszban.

Nagyra nőttek

A szervezés, mint kiderült, gondos volt: létrehozták a Wagner-csoportot, mint magánhadsereget, de szervezetről és különösen alapítójáról, Jevgenyij Prigozsinról nem sokat lehetett tudni, titokban tartották kilétüket. Így megvalósult a nem orosz államinak tűnő haderő létrehozása és bevetése a Donbaszban (a Krímet azonnal Oroszországhoz csatolták, így oda már bevonulhatott a hivatalos haderő).

A Wagner olyan sikeres volt, hogy a szíriai hadműveletben már jelentős szerepet kaptak. Amikor tavaly februárban Putyin immár nyíltan megtámadta Ukrajnát, a Wagner jelenlétét már nem is titkolták, és Prigozsin is megjelent a médiában. Az első nagy orosz kudarcok után, melyek jelentős emberveszteséggel jártak, Prigozsin nyílt toborzásba kezdett először a börtönökben, majd máshol is. Miután a harcokban sikeresebbnek mutatkozott szervezete, mint az orosz hadsereg, párhuzamos erővé nőtte ki magát a csoport és vezetője.

Az egyetlen hatékony orosz erő

Az idei év megint csak kudarcot hozott az orosz erők további előrenyomulási kísérletei szempontjából, de úgy, hogy miközben az orosz hadsereg alig jutott valamire, Prigozsin erői látványosan harcoltak hónapokon át a Bahmut városáért, aminek stratégiai jelentősége nincs, Prigozsin számára azonban meghozta a nagy hírnevet. Nyilvánvalóvá vált, hogy egyelőre az övé az egyetlen hatékony katonai erő, ami Oroszország nevében fel tud lépni.

Más helyzetben egy ember ilyen magasra emelkedését nem tűrné egy több évtizede uralkodó diktatórikus elnök, de Putyin kiszolgáltatottá vált neki, hisz nélküle jelenleg nincs hatékony orosz szárazföldi haderő. Így Prigozsin megteheti azt is, hogy nyíltan bírálja az elnököt, de különösen Szergej Sojgu védelmi minisztert az orosz kudarcokért.

Kisstílű bűnözőből lett oligarcha

De ki is ez az ember, és miért épp ő érte el ezeket a viszonylagos sikereket? Prigozsin nem fiatal: 62 éves, de remek formában van, részt vesz a harcokban, teljes katonai felszerelésben látható társai közt a terepen. Korából adódik, hogy élete közel felét a Szovjetunióban élte le. És itt jönnek az érdekességek: a Putyinhoz hasonlóan Leningrádban született Prigozsin 18 éves korában bűnöző lett, elítélték lopásért, csalásért és rablásért, a bűncselekményekbe ráadásul fiatalkorúakat is bevont. 1981-től 1990-ig börtönben ült.

Amikor kiszabadult, hotdogot kezdett árulni egy leningrádi piacon: a hiánygazdaság körülményei között dőlt a pénz, ami ugyan akkor értéktelen szovjet rubel volt, de olyan mennyiség gyűlt össze, ami már dollárra váltva is érdemi volt. Amikor 1991-ben megszűnt a Szovjetunió és a kommunizmus, az induló vadkapitalizmusban nagyra növesztette vállalkozását és több gazdasági ágazatra is kiterjesztette. Többek között kaszinókat is birtokolni kezdett, és ekkor találkozhatott Putyinnal, aki akkor a szerencsejáték felügyelet elnöke (is) volt.

Az elnök embere

1995-től éttermeket is nyitott az immár gyorsan gazdagodó, újra Szentpétervárnak nevezett nagyvárosban, mindezt olyan sikeresen, hogy az immár elnök Putyinnak és illusztris vendégeinek (francia illetve amerikai elnök) személyesen szolgált fel a megfelelő luxusétteremben. Innentől kezdve már özönlöttek az állami megrendelések a közétkeztetéstől a hadsereg ellátásán a Kremlnek való szállításig.

A Putyinnal való barátság és bizalom elmélyült, az üzletember Prigozsin közben egy internetes kutatócéget is létrehozott (gyanítható, hogy a volt KGB-ügynök Putyin gyorsan felismerte az internet titkosszolgálati jelentőségét), később ez a cég volt az egyik fő szervezője a 2016-os amerikai elnökválasztásba való internetes beavatkozásnak, így megint úgy tűnhetett, hogy az nem az orosz állam szervezése, hanem magáncégé.

Politikai ambíciók

Látszik, hogy Putyin bizalma teljes lett Prigozsin iránt, így őt láthatta legalkalmasabbnak az árnyékhadsereg felépítésére. 2022-ig minden rendben is volt, de az orosz hadsereg teljesítményéhez képest kiemelkedő haderejével már Prigozsin egyedülálló pozíciót vívott ki magának. Az utóbbi napokban már azt emlegette, hogy amint a mostanihoz hasonlóan elhúzódó első világháború dupla forradalmat hozott az akkori Orosz Birodalomban, ez most is megtörténhet. Nem kizárt, hogy ezzel komoly politikai ambícióit jelezte a jövő Oroszországa számára.