A népirtással, agresszióval, emberiesség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel gyanúsítottak felelősségre vonására létrejött hágai szakhelyű International Criminal Court (ICC), azaz Nemzetközi Büntetőbíróság március végén adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.
Vlagyimir Putyin mellett ugyanez igaz Marija Alekszejevna Lvova-Belova oroszországi gyermekjogi biztosra.
Vlagyimir Putyint és Marija Alekszejevna Lvova-Belovát többek között ukrán gyerekek jogellenes deportálásával vádolják.
Egész pontosan azzal, hogy alapos gyanú alapján az ukrajnai orosz offenzíva tavaly februári kezdete óta a megszállt ukrán területekről jogellenesen deportáltak, szállítottak át tömegével és erővel ukrán gyerekeket az Orosz Föderáció területére, akiket ezt követően úgynevezett ideológiai átnevelőtáborokba küldtek.
Ez hivatalos jogi kategóriáját tekintve háborús bűncselekménynek számít a római statútum, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapszabálya szerint.
Félelem és reszketés az ukrán árvaházban
Az amerikai külügyminisztérium megbízásából a Yale Egyetem kutatói vizsgálatuk során legalább 43 olyan tábort és egyéb intézményt azonosítottak az Orosz Föderáció területén, ahol ukrán gyermekeket tartottak fogva Ukrajna tavaly februári orosz lerohanása óta. Az oroszok által erőszakkal elrabolt ukrán gyerekek közt voltak olyanok, akiket Oroszország annak ellenére tekintett árvának, hogy voltak szüleik, hivatalos gyámjaik, mások az orosz invázió előtt ukrán állami gyermekvédelmi intézményekben éltek, illetve bekerültek közéjük olyanok is, akiknek a háború miatt nem lehetett tisztázni a pontos családi státuszát. A brit Skynews televíziócsatorna egy olyan ukrán iskolaigazgatóról készített riportot, aki mindenét, az életet is kockára tette, hogy megvédje a deportálástól az ukrán gyerekeket. Natalija Lutsik történetét itt meséltük el. Bővebben --->A kanadai-amerikai Vice magazin készített most exkluzív interjút Marija Alekszejevna Lvova-Belovával, akit legalább 20 ezer ukrán gyermek elrablásával vádolnak. Az orosz gyermekjogi biztos a beszélgetés alatt végig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat.
Amikor a lap konkrétan nekiszegezte a kérdést Vlagyimir Putyin tisztségviselőjének, hogy valóban háborús bűnös lenne, Lvova-Belova mosolygott, majd a következő választ adta: „Ez abszurd. Én magam is anya vagyok. Legyen elég ennyi. Háborús bűnös? Fogalmam sincs, miről beszél.”
Az orosz gyermekjogi biztos később hozzátette:
Először is, Oroszország hivatalosan nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Ahogy azt sem teljesen világos, hogy pontosan mivel is vádolnak bennünket, mert erről eddig egyetlen egy hivatalos dokumentumot sem láttam.
Lvova-Belova annyit azonban elismert, hogy valóban több ezer ukrán gyermeket szállítottak megszállt ukrajnai területekről az Orosz Föderáció területére azért, hogy kimenekítsék őket a közvetlen konfliktuszónából többek között Mariupolból, Herszonból és Harkivból, megkímélve őket a legrosszabbtól. Mindez pedig közvetlenül az Ukrajna ellen indított invázió után történt.
Őket valóban „rövid távúnak szánt” táborokban helyezték el az orosz ellenőrzés alatt álló Krímtől egészen Szibériáig. Az orosz gyermekjogi biztos szerint az ukrán szülők egy része, féltve gyermekeik biztonságát, megengedte a gyerekeknek, hogy az oroszokkal tartsanak.
A helyzet feszült volt. A gyerekek jó ideje nem mozdultak ki az otthonaikból és rendkívül rossz mentális állapotba kerültek. Amikor pedig felajánlottuk a szülőknek, hogy ingyen vakációra küldhetik őket, mindenki azonnal, örömmel beleegyezett, hogy velünk tartsanak
– magyarázta Lvova-Belova.
Az orosz tisztségviselő elutasította az agymosás vádját, hogy az ukrán gyermekeket átnevelőtáborokba küldték volna. Erre reagálva elmondta: „ezek a gyermekek egyébként is olyan régiókból származnak, amelyek elismerték, hogy Oroszország részei. Itt most olyan oroszul beszélő gyerekekről beszélünk, akiknek a szülei egyértelműen jelezték, hogy a nagy Oroszországhoz szeretnének tartozni.”
Az gyermekjogi biztos beszámolt arról is, hogy jelenleg 380 olyan gyermekről tud, akik az újonnan Oroszországhoz csatolt ukrán régiókból származnak, és jelenleg orosz családok nevelik őket örökbe fogadó szülőként. Hogy a folyamatot leegyszerűsítsék, Lvova-Belova tavaly arra kérte Putyin elnököt, hogy írja alá a rendeletet, amely lényegesen könnyebbé teszi az ukrán gyermekek orosz útlevélhez jutását. Ő maga egy 16 éves Filipp nevű mariupoli fiút fogadott örökbe.
A szívem hívott hozzá: egy mariupoli pincéből mentettük ki őt, ahová 31 másik társával menekült, többségében tizenéves gyerekekkel. Beszélgettünk velük, és amikor megláttam őt, a szívem megdobbant, és egyből tudtam, hogy ő az én gyermekem
– ütött meg érzelmes szólamokat az interjúban Lvova-Belova, aki azt is kifejtette: ők nem használják a gyerekeket propaganda célokra.
Lvova-Belova arról is beszélt, hogy közvetlen kapcsolatban áll Putyin elnökkel, aki elégedett az eddigi erőfeszítéséivel, és az, hogy háborús bűnökkel vádolják, csak tovább erősíti az elhatározását, hogy folytassa a munkáját. Ahogy az orosz gyermekjogi biztos arra is ígéretet tett, hogy változatlanul azon fog dolgozni, hogy a közvetlen katonai konfliktus sújtotta zónákból elvigyék a gyerekeket. Most épp Bahmut városából szállítják el őket, ahol jelenleg a legvéresebb harcok zajlanak.