Ezer főnyi francia rendfenntartói erősítés érkezett Új-Kaledóniába repülőgépeken annak a hatalmas hadműveletnek a részeként, amely a főváros, Nouméa feletti ellenőrzés visszaszerzésére irányul. 
Péntek estére 1700-ról 2700-ra emelkedett a rendőrök és csendőrök száma a franciák fennhatósága alá tartozó csendes-óceáni szigeteken. A hétfőn kezdődött zavargások után, amelyek négy halálos áldozatot (három őslakos, kanak fiatal tüntető és egy rendőr) és több száz letartóztatást eredményeztek, csütörtök este viszonylag nyugodt volt – mondta Louis Le Franc francia főbiztos egy televíziós sajtótájékoztatón, amelyről a Reuters is beszámolt.

Tombol az erőszak a Csendes-óceánon, miután Párizs megváltoztatta a szavazási jogot

Három fiatal kanak őslakos meghalt az új-kaledóniai zavargásokban, az üzletek és az iskolák zárva maradtak szerdán, miután a francia nemzetgyűlés jóváhagyta a távoli szigeteken a választási szabályok módosítását, a helyi függetlenségi törekvések miatt. Macron mindenkit nyugalomra int.

„A lakosság élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátását célzó műveletek megkezdődtek, az aknamentesítésre szakosodott szakemberek elkezdték eltávolítani az aktivisták által felállított útakadályokat” – közölte a francia főbiztos.

Franciaország szükségállapotot hirdetett a szigeten, többeket házi őrizetbe helyezett és betiltotta a TikTokot, miután a feldühödött zavargók három napja gyújtogatnak, fosztogatnak és útakadályokat emelnek, elvágva a gyógyszerekhez és élelmiszerekhez való hozzáférést.

Az új-kaledóniai kormány pénteki közleménye szerint a szigetnek két hónapig van élelmiszerkészlete, de az elosztás problémát jelent.
A mintegy 272 ezer lakosú Új-Kaledónia lakossága három fő népcsoportra tagolódik, az őshonos melanéz kanakokra, az idetelepült franciákra és a más óceániai szigetekről érkezett bevándorlókra.
2020. október 4-én Új-Kaledóniában népszavazást tartottak az ország függetlenné válásáról, ahol 85,7 százalékos részvétel mellett a szavazók szűk többsége, 53,26 százaléka a Franciaországgal való unió fenntartása mellett foglalt állást. A referendumot immár harmadik alkalommal rendezték meg az 1998-as Nouméai egyezmény értelmében. Az első, 1987-es népszavazást a függetlenségpártiak bojkottálták, a második, 2018-ban tartott referendumon szintén a maradáspártiak arattak győzelmet, akkor a szavazatok 56,7 százalékával.