Sorsdöntő választás kezdődött volna Romániában vasárnap reggel: az elnökválasztás második fordulója. Közbeszólt azonban a román alkotmánybíróság, és – mindössze két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt – érvénytelenítették a szavazást.

Ennek a hátterében az állhatott, hogy korábban a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács is megállapította, a szavazást egy tömeges orosz befolyásolási kampány torzította el. Ez pedig a szélsőséges nézeteket valló Calin Georgescut hozta kedvezőbb helyzetbe. Az alkotmánybírósági döntés indoklását azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra – hangsúlyozta az Economxnak nyilatkozó szakértő.

„Csütörtökön még az volt az alkotmánybírósági álláspont, hogy csak a második forduló után fogják elbírálni az első fordulóval kapcsolatban beadott kérvényeket. Pénteken aztán hirtelen mégis összeültek, és teljesen más döntést hoztak. Ez egyértelmű ellentámadásként értelmezhető a rendszerellenes erőkkel szemben. Az alkotmánybíróság tagjai hivatalosan függetlenek, ám látni kell, hogy a többségben vannak a testületben a rendszerpártok küldöttjei”

– mondta lapunknak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Hozzátette, a friss alkotmánybírósági döntés elsősorban az aktuális miniszterelnöknek, a szociáldemokrata Marcel Ciolacunak kedvez. Ő is ringbe szállt az elnöki pozícióért, ám a második fordulóba már – meglepetésre – nem jutott be. Az elnökválasztás ismételt megrendezése azonban új lehetőséget ad neki.

Már azt követően, hogy világossá vált az első forduló eredménye, rögtön özönlöttek be a panaszok az illetékes hatóságokhoz, számos ellenvetés érkezett. Felmerült például, hogy Georgescu nem szabályos kereteken belül kampányolt TikTokon. A szélsőjobboldali jelölt támogatottsága mindössze egy nap alatt ugrott 6 százalékról 23 százalékra. Ennek hátterében pedig részben az húzódhatott, hogy kampányvideóin rendszeresen nem tüntették fel az egyébként kötelező választási kódot és emblémát. A TikTok rendszere ezért válogatás nélkül átengedte a jelölt politikai videóit, míg más jelöltek esetében ezt megszűrte.

A román alkotmánybíróság elrendelte, hogy számolják újra a 9,4 millió leadott szavazatot. De már napokkal ezelőtt felmerült az is, hogy eltörölhetik az első forduló eredményét. A román alkotmánybíróság azonban első körben nem érvénytelenítette az elnökválasztást.

Rengeteg még a kérdőjel

„Nem volt még precedens hasonló helyzetre Románia demokratikus történelmében. Nagyfokú kreativitásra lesz szükség az alkotmányos jogi fórumoktól és választási intézmények részéről, hogy megoldást találjanak minden kérdésre” – jelentette ki Szilágyi Mátyás.

Kérdéses egyelőre az is, hogy ki írja majd ki újra az elnökválasztás első fordulóját. Ezt hivatalosan a kormány hatásköre lenne, ám még nem lehet tudni, hogy ezt az aktuális ügyvivő kabinetre bízzák vagy már az újonnan felálló kormányra.

Maga a kormányalakítás menetrendje sem tisztázott az aktuális helyzetben. Az aktuális elnök, Klaus Johannis mandátuma december 21-én lejár, és még nem világos, hogy megbízatása azáltal meghosszabbodik-e, hogy nincsen még megválasztott új elnök. Az alkotmány szerint addig számít elnöknek, amíg az új államfő le nem teszi az esküjét. Egy másik értelmezés szerint viszont a mandátuma nem hosszabbodhat meg.

Amennyiben nem lenne érvényes elnöke Romániának, nem evidens, hogy ilyen esetben – mivel nem a meglévő elnök akadályoztatásáról (betegség, halál, természeti csapás, egyéb vis maior, fogságba esett) van szó – a Szenátus elnöke helyettesítheti-e. Így viszont azt sem tudni, kire hárul végül a feladat, hogy megbízza egy párt vagy szövetség vezetőjét a kormányalakítással.

Még az sem tudni, mikor rendezhetik meg ismételten az elnökválasztás első fordulóját. „Nagy valószínűséggel az új elnöki első forduló 2025 márciusa előtt nem lehet meg, mivel ilyen esetre a választási törvény minimum 75 napos előkészítési periódust ír elő” – mondta a szakértő.

Georgescu szerint hazugság, hogy orosz hátszelet kapott volna

 Georgescu tagadta, hogy meglepetésszerű győzelme egy oroszok által támogatott befolyásolási művelet eredménye lenne. Kijelentette, nem érdeklik országa hírszerző szerveinek a „hazugságai”, ő csak a román átlagemberek érdekeit tartja szem előtt, ennek fényében végzi a munkáját.

A BBC-nek Georgescu

dicsérte Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök és a Orbán Viktor magyar miniszterelnök munkásságát. Vlagyimir Putyin orosz elnököt „hazafinak és vezetőnek” nevezte. Ukrajna támogatásáról pedig azt mondta, véget vet neki akkor, ha őt választják meg Románia elnökének.

Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, aki az elnökválasztási második forduló másik jelöltje lett volna ezzel szemben européer álláspontot képvisel. Többször is kifejtette, hogy meglátása szerint Georgescu veszélyt jelent a demokráciára és a nemzetbiztonságra is.

„Tisztázzuk: Calin Georgescu nem is titkolja, hogy Vlagyimir Putyin csodálója. Nyíltan a NATO és az Európai Unió ellen van, a NATO nélkül pedig kiszolgáltatottak vagyunk Oroszországnak” – mondta Lasconi.