Az aktuálisan is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a vasárnapi romániai parlamenti választásokat, bár a korábbinál kisebb támogatottsággal. A szavazatok 99,45 százalékos feldolgozottsága mellett az látszott, hogy a voksolók 22,6 százaléka szavazott bizalmat a PSD-nek. A második helyen a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesítéséért végzett, 18,2 százalékos eredménnyel. A centrista Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,1 százalékát, míg a kisebbik kormánykoalíciós szövetséges Nemzeti Liberális Párt (PNL) a voksok 14,4 százalékát szerezte meg.
„Visszaesett a szociáldemokrata párt, bár így is megőrizte az első helyét, nagyobb mértékben esett vissza a másik kormánypárt. A szélsőnacionalista, szuverenista erők pedig eddig nem látott mértékben jöttek fel – nemcsak az AUR, hanem az S.O.S. Romania is. Ez utóbbi egy nyíltan revizionista, a szomszédos országokkal szemben ellenséges, nemzeti kizárólagosságon alapuló párt. Valamint a szélsőjobboldali erőkhöz sorolható a parlamentben Calin Georgescu közelmúltban alapított pártja, Fiatal Emberek Pártja (POT)” – nyilatkozta az Economxnak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez az elmúlt néhány évtized parlamenti összetételét tekintve példátlan, a román törvényhozásban a képviselők közel egyharmada szélsőjobboldali, idegenellenes lesz.
Helyet kaphat a magyarság is az alakuló kormányban
A romániai magyarság szempontjából természetesen vészjósló az idegenellenes, szélsőségesen nacionalista erők térnyerése a bukaresti parlamentben. Ugyanakkor ünnepelhettek is: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis 6,5 százalékos támogatottsággal bejutott a törvényhozásba.
„Az látszik, hogy markánsan magyarellenes politikai erők koncentrációja rendre mozgósítóerővel bír a magyar közösségen belül. Ezúttal is ez történt. Ennek a veszélynek a tudatosítása rendkívüli módon megmozgatta a romániai magyar választókat” – mondta a kutató.
Rámutatott, hogy a magyar kisebbség helyzetére a szélsőséges ideológiákat képviselők mellett bizonyos szempontból a centrista, européer Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is veszélyt jelenthet. A választások előtt ugyanis beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely a romániai területi közigazgatási rendszer célozza. Ennek keretében rengeteg településtől megvonnák a városi rangot, és ezzel felszámolnának egy sor magyar többségű önkormányzatot. De megyei szinten is kiiktatna több helyen is magyar vezetést.
Az RMDSZ parlamenti bejutása azonban fontos érdekképviseleti lehetőséget teremt a romániai magyarok számára. A háromosztatú parlamentben akár még döntő szerepet is kaphat a párt Szilágyi Mátyás szerint.
„Nehéz kormányalakítás várható, mivel a korábbiaknál jóval fragmentáltabbak a parlamenti arányok. Ez pedig megteremti a lehetőségét annak, hogy az RMDSZ-nek helye legyen egy kormánykoalícióban. A PSD, a PNL és az USR is felmerülhet koalíciós tagként, a többségi kormány alakításához pedig szükség lehet összességében akár három-négy pártra is, mivel az összesen 7-párti román parlament négy pártja lenne a lehetséges kormánykoalíció, ezek: a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ. A másik három párt a szélsőséges formációk – AUR, SOS Romania, POT. Ez utóbbiakat nem vennék be feltehetően a koalícióba, egyiket sem, illetve, ha igen, akkor az RMDSZ nem maradna benn”
– magyarázta a szakértő.
Az elnökválasztás kapcsán is sok még a kérdőjel
Az egy héttel korábbi elnökválasztási meglepetést követően egyébként sokan azt prognosztizálták, hogy a parlamenti voksolás is tartogathat még fordulatokat.
Az elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu független jelölt, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot. A szintén elnöki pozícióért ringbe szálló aktuális miniszterelnök, Marcel Ciolacu meglepetésre nem jutott be a második fordulóba. Helyette Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke próbálhatja meg kiütni a nyeregből a múlt hétvégén győzelmet arató Georgescut.
Az első fordulóval kapcsolatban utólag számos panasz és ellenvetés érkezett. Felmerült például, hogy a győztes Georgescu nem szabályos kereteken belül kampányolt TikTokon, Lasconi és stábja pedig a kampánycsendet sértette meg. De azt is megállapította a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács, hogy Oroszország is jó eséllyel beavatkozhatott a választási folyamatba.
A román alkotmánybíróság elrendelte, hogy számolják újra a 9,4 millió leadott szavazatot. De az is felmerült, hogy akár el is törölhetik az első forduló eredményét, és a voksolás ismétlése mellett dönthetnek. Utóbbira azonban Szilágyi Mátyás nem lát túl sok esélyt.
Az elnökválasztás második fordulóját december 8-án, vasárnap tartják.