Jogtalan előnyszerzés a TikTokon, szavazatok újraszámlálása – drámai szavazási maraton zajlik a szomszédban

Voksolásban gazdag a szavazásra jogosult román állampolgárok számára az év vége. Múlt hétvégén az elnökválasztás első fordulóját tartották Romániában. Most vasárnap arról kell dönteniük, milyen politikai erő alakítson kormányt. Egy héttel később pedig ismét az államfő személyéről szavaznak a második forduló keretében.

A Romániában érvényben lévő politikai rendszer leginkább a Franciaországban alkalmazotthoz hasonlítható. Romániában is egyértelműen az elnök az ország első számú politikai vezetője, ő képviseli az országot külföldön. Az államfő nevezi ki a miniszterelnököt a parlamenti választások eredménye alapján. A miniszterelnök és a kormányt pedig az ország költségvetéséért felel.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Megnyomták a pánikgombot a szomszédban a drámai hétvége után

Az új elnökön is múlik, ki alakíthat kormányt

Az elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu független jelölt, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot. Az szintén elnöki pozícióért ringbe szálló aktuális miniszterelnök, Marcel Ciolacu meglepetésre nem jutott be a második fordulóba. Helyette Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke próbálhatja meg kiütni a nyeregből a múlt hétvégén győzelmet arató Georgescut.

Elena Lasconi a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke Bukarestben 2024. november 25-én

Kép: Reuters, Andreea Campeanu

A lapunknak nyilatkozó szakértő rámutatott, az, hogy végül ki alakíthat kormányt, nagyban függ attól, ki nyeri végül az elnökválasztást. Miniszterelnöki megbízást ugyanis már az új államfő ad majd.

Nagy kérdés a kormányalakítás szempontjából is, hogy ki lesz a megválasztott elnök. Neki ugyanis diszkrecionális joga van abban, hogy kit bíz meg, melyik parlamentbe bejutott párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. A lehetőséget általában a legtöbb szavazatot szerzett párt és annak a képviselője kapja meg, de nem feltétlenül köteles az elnök ennek megfelelően eljárni. Ha a szélsőséges jelölt, Georgescu nyerné meg az elnöki posztot, akkor előfordulhat, hogy a viszonylag szélsőségben lévő szélsőjobboldali blokkot bízza meg azzal, hogy alakítson kormányt. Ez beláthatatlan következménnyel járna Románia belpolitikai status quójára, de akár még nemzetközi irányvonalára nézve is

– mondta az Economxnak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A szakértő szerint valószínűsíthető, hogy nehéz kormányalakítási helyzet áll majd elő Romániában a választások után, mert „felaprózódott a politikai mezőny, egy háromosztatú parlamenti politikai erőtér van kialakulóban”.

Veszélyben lehet a magyar érdekképviselet a román parlamentben

A várható magas részvételi arány és az elnökválasztáson látottak nagy veszélyt jelenthetnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti bejutására is – szögezte le Szilágyi Mátyás. „Most 35 éves trendek dőlhetnek meg. A diaszpórában is többen mehetnek el szavazni, mint korábban, megközelítőleg egymillió választó szavazhat. Ennek fényében az RMDSZ-nek a korábbiaknál is több szavazatra lesz szüksége az öt százalékos parlamenti küszöb megugrásához. A mostani politikai rendkívüli helyzetben precedens nélkülien fontos a romániai magyar választók határon belüli és kívüli maximálisan aktív részvétele annak érdekében, hogy a romániai magyarság országos parlamenti képviselete – 35 év kisebbségi politizálásának sok-sok vívmányával együtt – fennmaradjon.”

Háborús szempontból is érdemes szemmel tartani Romániát

Hogy Romániában milyen eredmény születik az elnök- valamint a parlamenti választáson, nemzetközi szempontból sem pusztán a szomszédos országok számára érdekes. Az Európai Unió tagállamai közül Romániának van ugyanis a leghosszabb Ukrajnával közös határszakasza.

Az orosz-ukrán háború már eddig is kihatással volt a romániai mindennapokra:

Tavaly szeptember elején döntött arról a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU), hogy óvóhelyeket jelölnek ki, és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók.
Az ország légterét több alkalommal is megsértették már orosz drónok. A román külügyminisztérium ezért – idén szeptemberben – az ukrán lakosság, illetve a civil infrastruktúra elleni sorozatos támadások leállítására és a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot.
Szeptember végén pedig a román védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz drónok ismét megsértették Románia légterét, amikor Oroszország újabb légicsapást mért a román határ közelében található ukrán folyami kikötők ellen. A román hadsereg még vadászgépeket is a helyszínre küldött, hogy a közeledő drónokat figyelemmel kísérjék.

Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy Románia a legfontosabb bázisa az amerikai és NATO-erőknek Délkelet-Európában.

A német hadsereg NH-90-es helikopterei egy NATO hadgyakorlaton Romániában 2024. május 14-én

Kép: Getty Images / Kay Nietfeld

Gazdasági nehézségeket örököl az új kabinet

Bármilyen eredmény is alakuljon ki a parlamenti választáson, és bárkit bízzon is meg az új elnök a kormányalakítással, egy dolog biztos: nehéz gazdasági helyzetben veszi át az országot az újonnan alakuló kormány.

A kormány a kampányidőszakban ígéretet tett például nyugdíjak és a közalkalmazottak bérének emelésére. Arról értelemszerűen már nem igazán beszéltek, hogy információk szerint a jövő évi költségvetésbe már komoly adóemelések is bekerültek. Románia az elmúlt öt-tíz évben jelentős államadósságot és költségvetési hiányt halmozott fel

– mondta Szilágyi Mátyás. Hozzátette, az Európai Unióval a közelmúltban kötött megállapodás alapján Romániának kötelessége lenne hét éven belül lefaragni a jelenleg 8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt. „Ehelyett külföldi hitelekből finanszírozták a belföldi felívelő fogyasztást.”

A munkavállalási korú lakosság külföldre vándorlása sem állt meg. „Egyes becslések szerint 50-70 ezer, mások szerint 80-90 ezer ember hagyja el az országot évente nyugat-európai vagy amerikai munkavállalás céljából. Hatmillió román tartózkodik tartósan külföldön, akiknek a hazatérésére nincs túl sok esély.”

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye is kérdőjeles

Miközben a fókusz ezen a hétvégén a parlament összetételén van, az elnökválasztás első fordulója kapcsán is merültek fel kételyek.

„A legfelsőbb nemzetvédelmi tanács ülésezett csütörtökön, és azzal kapcsolatban vizsgálódott, hogy történt-e, és ha igen, milyen mértékben és jelleggel beavatkozás a választási folyamatba. Rendellenesnek ítélték a TikTok használatát a kampány során, valamint azt is megállapították, hogy Oroszország is jó eséllyel beavatkozhatott a választási folyamatba. Az alkotmánybíróság pedig helyt adott egy óvásnak, kampánycsend megsértése miatt. Ez utóbbit Elena Lasconi rovására állapították meg, a TikTok rendellenes használata pedig Calin Georgescunak felróható” – mondta Szilágyi Mátyás.

Calin Georgescu ellen tüntetnek a romániai elnökválasztás első fordulója után Bukarestben 2024. november 27-én

Kép: Reuters / Andreea Campeanu

Rámutatott, a szélsőjobboldali jelölt gyakorlatilag negyed nap alatt ugrott 6 százalékos támogatottságról 23 százalékra. Ennek hátterében pedig részben az húzódhat, hogy kampányvideóin rendszeresen nem tüntették fel az egyébként kötelező választási kódot és emblémát. A TikTok rendszere ezért válogatás nélkül átengedte a jelölt politikai videóit, míg más jelöltek esetében ezt megszűrte.

Az alkotmánybíróság végül elrendelte, hogy

számolják újra a 9,4 millió leadott szavazatot.

Ennek a tervek szerint vasárnap éjfélig kellene megtörténnie, a lapunknak nyilatkozó kutató azonban hangsúlyozta, kérdéses, hogy ez valóban megvalósulhat-e. Mindenesetre számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a második és a harmadik helyezett jelölt helyet cserél.