Tulajdonképpen nem árult zsákbamacskát a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) már novemberi kormányalakításakor sem. Már akkor is világos volt, hogy a frissen megalakult kabinet megpróbál majd amnesztiát kiharcolni a 2017-es egyoldalú katalán függetlenségi népszavazás kapcsán, valamint a 2012-2023 között hasonló ügyekben elítélt aktivisták és pártvezetők, beleértve a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemont elnök számára.
Most azonban, hogy a kormány a gyakorlatba is igyekszik átültetni az amnesztiatörvényt, sok cégvezető a tiltakozását fejezte ki.
Egyáltalán nem értek egyet az amnesztiával. És már most megmondom, hogy a spanyol üzletemberek 99,9 százaléka ugyanígy van ezzel
– idézi a Financial Times Antonio Garamendit, legnagyobb spanyol üzleti szövetség, a Confederación Española de Organizaciones (CEOE) vezetőjét.
A CEOE már korábban is vészjelzést adott le az amnesztiaalkuval kapcsolatban. Jelezték, hogy meglátásuk szerint ez „egyre bonyolultabb üzleti légkört teremt”, és azzal a kockázattal jár, hogy az ország megítélése a külföldi befektetők szemében.
Nem kizárólag a spanyol üzleti szövetség fejezte ki ellenérzését a kormány amnesztiatörvényével kapcsolatban.
- A Mercadona, Spanyolország legnagyobb szupermarketláncának elnöke, valamint
- a Bankinter hitelező és
- a Mapfre biztosító vezérigazgatója is támadta a terveket.
A konzervatív Spanyol Néppárt (PP) uniós fellépést szeretne kicsikarni az amnesztiatörvény ügyében, a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben is elindított jogállamisági eljárást szorgalmazzák Spanyolország esetében is. Félix Bolaños spanyol igazságügy-miniszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényjavaslat minden szempontból megfelel az uniós értékeknek.
Felmerült az elköltözöttek szigorúbb megsarcolása is
A Spanyolország-szakértő szerint mindenesetre az amnesztia jellemzően politikai kérdés, így közvetlen gazdasági hatásai várhatóan nem lesznek.
Főleg az olyan kezdeményezések okozhatnak inkább gondot a nemzetközi és spanyol üzleti körökben, hogy a katalán szeparatisták az országos költségvetés keretében „büntetni” akarták az adózási szabályokon keresztül azokat a cégeket, amelyek más spanyol régiókba tették át a székhelyüket a függetlenségi népszavazást követően
– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Ezt az ötletet a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért, Junst) párt vetette fel, ám ezt már a kormánykoalíciót vezető szocialistáknak is sok volt, nem álltak be mögé. Nevetségesnek titulálta már a felvetést is Carlos Artal, a párizsi székhelyű Ayming üzleti tanácsadó cég spanyolországi kirendeltségének vezérigazgatója. Hozzátette, „az európai jog lehetővé teszi az emberek, a vállalatok és az áruk szabad mozgását”. Emiatt vélekedik úgy a lapunknak nyilatkozó szakértő is, hogy
„nagy valószínűséggel az Európai Unió versenyszabályozásába is ütközött volna egy ilyen törvény vagy kormányrendelet”.
A szocialista párt a megadóztatás helyett a kormánynak azt javasolta, ösztönzőkkel próbálják meg rábírni a vállalatokat és azok vezetőit a Katalóniába való visszatérésre.
Az alkotmányos keretekbe törhet bele a kormány bicskája
Az amnesztiatörvény jelentette gazdasági kihívásokkal, esetleges lehúzó erővel az ING sem számolt. „Óvatos jeleit látjuk annak, hogy a spanyol gazdaság lassulása véget ért, és a növekedés idén fokozatosan felgyorsulhat. De akárcsak 2023-ban, a lendületet idén is az erős szolgáltatási szektor adhatja, az ipar pedig továbbra is gyengélkedhet” – írták a cég elemzői.
Ha azonban gazdasági problémákat nem is feltétlen generálnak a kormány amnesztiatervei, politikai szempontból sok fejtörést okozhat még nekik a katalánokkal kötött paktum.
A legnagyobb kihívás valószínűleg az amnesztia alkotmányos kereteken belül tartása lesz. A politikai akarat megvan, tekintve hogy a kormányalakítás támogatásának alapfeltétele volt ez. Most már a jogászokon múlik, hogy milyen szöveget tudnak megfogalmazni úgy, hogy azt az alkotmánybíróság ne nyilvánítsa semmissé. Az ugyanis biztos, hogy valaki – magánszemélyek, a radikális jobboldali VOX párt vagy a PP – kifogást fog benyújtani ellene
– mondta Nagy Sándor Gyula.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kezét köti az, hogy a katalánoknak tett ígéret révén tudta csak kiharcolni magának és kormányának a parlamenti bizalmat és megfelelő támogatottságot. Ezt persze ő igyekszik más színben tálalni. A megállapodást a régió és Spanyolország többi része közötti kapcsolatok normalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként jellemezte. „A kevesebb konfrontáció Katalóniával, nagyobb országos szintű stabilitást eredményez” – mondta, hangsúlyozva, hogy ez a befektetők számára ez kétségtelenül pozitívum.