„Nem könnyű megbízni egy olyan kormánykoalícióban, amelynek még a tagjai között sincs egyetértés” – jelentette ki a közelmúltban Miriam Nogueras, a katalán szeparatista Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya, JxCat) párt parlamenti szóvivője.

Ezt azt követően mondta, hogy nyilvános összetűzés alakult ki a közösen kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Sumar baloldali politikai szövetség között. A vitát egy pénzügyminisztériumi döntés robbantott ki, amely alapján a jövőben a minimálbérből élőknek is jövedelemadót kellene fizetniük. A Sumar kötelékébe tartozó Yolanda Díaz munkaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bírálta ezért a szocialista pénzügyminisztert, María Jesús Monterót.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök leszögezte, kormányválságról szó sincs. És az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint sem kell attól tartani, hogy a közeljövőben előrehozott választást írnának ki Spanyolországban a kormányon belüli viszály nyomán.

„A spanyol kormányt évek óta a Néppárttól és a Vox-tól való »félelem« tartja össze, illetve Pedro Sánchez politikai »bűvésztrükkjei«. Ide sorolható az is, hogy a feszültségeket sikerült eddig egymás között, a nyilvánosság kizárásával levezetnie a kormányzó pártoknak. Várható volt, hogy előbb-utóbb valami ki fog bukni. Ennek ellenére kétlem, hogy a Junts a közeljövőben a Vox-szal vagy akár csak a konzervatív Néppárttal is összeállna, tekintve hogy Carles Puigdemont »száműzetése« még nem ért véget, és ezt egyelőre csak Pedro Sáncheztől várhatják, aki pedig nem sieti el a dolgot. Nagyon valószínűnek tartom mindezek fényében, hogy a kormány kihúzza még egy darabig”

– mondta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A katalánok amnesztiára szomjaznak

A katalán JxCat már decemberben is bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegette a kormányzó koalíciót. Ezt azonban a baloldali parlamenti blokk megakadályozta.

A bizalmatlansági indítvány apropója az lett volna, hogy Carles Puigdemont volt katalán elnök szerint a miniszterelnök megszegte a 2023 novemberében aláírt kétoldalú megállapodásban foglalt ígéreteit.

Sánchez és a JxCat abban állapodott meg, hogy a 2017-es egyoldalú katalán függetlenségi népszavazás kapcsán, valamint a 2012-2023 között hasonló ügyekben elítélt aktivisták és pártvezetők, beleértve a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Puigdemont elnököt, amnesztiában részesíti az újonnan megalakuló kormány. Csak ezen egyezség révén tudták elérni a parlamenti választásokon második helyet megszerző szocialisták, hogy ők maradjanak hatalmon.

Carles Puigdemont, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya, JxCat) párt elnöke Brüsszelben 2024. december 9-én
Carles Puigdemont, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya, JxCat) párt elnöke Brüsszelben 2024. december 9-én
Kép: Getty Images, Thierry Monasse

Már akkor lehetett persze sejteni, hogy 

komoly kihívás lehet az újonnan felálló kabinet számára, hogy úgy tartsák magukat az ígéretükhöz, hogy abba a legfelsőbb bíróság se tudjon belekötni.

Nem sokkal később, 2024 januárjában aztán maguk a katalán képviselők sem támogatták a spanyol parlament alsóházában azt a javaslatot, amely alapján amnesztiát kaphatnának a függetlenségi törekvések miatt megvádolt katalán vezetők. Mint kiderült, azt nehezményezték, hogy sokak, köztük a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Puigdemont számára sem nyújtott volna védelmet a bemutatott formában a törvény.

Legalább a gazdaságra lehet mutogatni?

Sánchez abban bízhat, hogy a belpolitikai problémák és a kormányon belüli viszályok helyett a spanyol lakosság és a nemzetközi „közönség” is inkább arra koncentrál, hogy ismét erős évet zárt tavaly gazdasági szempontból az ország.

Spanyolország gazdasága 2024-ben 3,2 százalékkal bővült az ország statisztikai hivatala, az INE (Instituto Nacional de Estadística) által közzétett adatok alapján. Ezzel az eredménnyel pedig Madrid egyértelműen az euróövezeti élmezőnyben zárt a 2024-es GDP-növekedési tabellán – mutatott rá a Reuters.

A szakértő szerint azonban a jó gazdasági teljesítmény valójában nem az, amivel a Sánchez-kormány okkal dicsekedhet.

Ennyi uniós pénz mellett nem meglepő, hogy jól teljesít Spanyolország gazdasága. Igaz, hogy ez már önmagában kitűnik a német vagy a francia teljesítmény mellett, ami a nemzetközi porondon ad némi tekintélyt – főleg az EU-n belül illetve a MENA régió országai esetében. Ennél távolabb azonban ez már nem érvényesül, hiszen komolyabb spanyol FDI-tevékenységre nincs pénze a spanyol nagyvállalatoknak már másfél-két évtizede, 2009-es pénzügyi válság óta. De biztos vagyok benne, hogy enélkül ott is gondok lennének a magas államadósság és ugyanazon strukturális problémák miatt, amelyekkel Európa nagy része is küzd, miszerint lemaradtunk a magas hozzáadott értékű, digitális technológiák fejlesztésében

– mondta.