Eldőlt: Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezetője megkapta a madridi parlamenttől a bizalmat a kormányalakításhoz – számolt be a Politico. A 350 fős alsóházban 179 képviselő támogatta Sánchez miniszterelnöki kinevezését.
Hosszú út vezetett eddig, amelyet ráadásul sokan túlságosan rögösnek, túlságosan sok kompromisszummal kikövezettnek látnak.
A sikerhez kellett az is, hogy a Junst katalán párt mind a hét képviselője Sánchez mellett voksoljon. Ezt pedig nem tették meg ingyen: ennek fejében korábban a szocialista pártvezető is megtette a maga ígéreteit.
Sánchez és a katalán szeparatista Junts per Catalunya párt megegyezett arról, hogy a 2017-es egyoldalú katalán függetlenségi népszavazás kapcsán, valamint a 2012-2023 között hasonló ügyekben elítélt aktivisták és pártvezetők, beleértve a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemont elnököt, amnesztiában részesíti az újonnan megalakuló kormány. Nem sokkal korábban pedig a másik katalán szeparatista párt, az ERC kérésének tett eleget Sánchez azzal, hogy Katalónia tartományi adósságának egy jelentős részét átvállalta a spanyol központi kormányzat.
Az engedményeknek bizonyos szempontból már most lett következménye. Több városban is tüntetések zajlottak, amelyeket a Vox és a Spanyol Néppárt szervezett. A Vox már most jelezte, hogy az amnesztiatörvényt a bíróság elé fogják vinni.
A legfelsőbb bíróság kiadott egy nyilatkozatot, amelyben az esetleges amnesztia alkotmányos aggályaira hívták fel a figyelmet. Valószínűleg a bíróság akkor tud konkrét döntést hozni, amikor a parlament alsó és felső háza által várhatóan elfogadott amnesztiatörvényt megtámadják. Ezt várhatóan nem kizárólag a Vox, hanem a Spanyol Néppárt és más szervezetek is meg fogják tenni. A kérdés az, hogy Sánchez támogatói megtalálják-e azt a jogi kiskaput, amely megfelel a hatályos alkotmány és a büntetőtörvénykönyv szabályainak
– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Bejött az orosz rulett
Sánchez májusban, a regionális választások szocialista kudarca után jelentette be, hogy előrehozott parlamenti választások kiírását kezdeményezi. A miniszterelnök egész politikai karrierje gyakorlatilag meglepő túlélési manőverek sorozata. Az elemzők többsége nem sok esélyt jósolt neki arra tavasszal, de még a júliusi választások előtt sem, hogy ismét kormányt alakíthasson, Sánchez azonban rájuk cáfolt. Folytathatja a bravúros politikai túlélési sormintát.
A szocialisták abból tudtak előnyt kovácsolni a kampány során, hogy folyamatosan hangsúlyozták, a konzervatívok kormányra kerülése a szélsőjobboldal előretörésével járna együtt. A konzervatív Néppárt (PP) végül – a várakozásoknak megfelelően – győztesként tudott kikerülni a voksolásból, ám kevesebb mandátumot zsebelhettek be, mint előzetesen remélték. Pechjükre ráadásul a szélsőjobboldali Vox felé sem fordulhattak koalíciós felkéréssel, ugyanis ők is leszerepeltek a júliusi előrehozott választáson.
A hagyományoknak megfelelően első körben a választások győztesét, Alberto Nunez Feijóo néppárti vezetőt bízta meg a kormányalakítással VI. Fülöp spanyol király. Elemzők azonban csak csekély esélyt látnak arra, hogy a konzervatív párt a parlamenti többséghez elegendő mandátummal rendelkező politikai erőt tudna maga köré gyűjteni. Számításaik pedig bejöttek:
hamar kiderült, hogy a 350 fős parlamentben mindössze a szélsőjobboldali Vox pártot és néhány regionális csoportot tudnak csak maguk mellé állítani. Az így összeálló 172 mandátum pedig nem volt elegendő a parlamenti többséghez – négy mandátum hiányzott a kormányalakításhoz.
Így került a labda Sánchezhez és a szocialistákhoz.
Egy alkotmányos függetlenségi népszavazás boríthatná a bilit
A Sánchez-kormány előtt több komoly feladat is tornyosul. Egyrészt eleget kell tenniük a katalánoknak tett ígéretnek, és ki kell fundálni, milyen „biztonságos”, bíróság előtt is tartható módon biztosítanak amnesztiát az elítélt katalán vezetőknek. Másrészt pedig meglehetősen sok egyéb igénynek kell ezen kívül is eleget tenniük ahhoz, hogy a szocialisták partnerei mind elégedettek legyenek.
„A VOX és a PP »árnyéka« egy ideig össze fogja tartani a kormányt támogató parlamenti többséget. Sánchez elég sok engedményt tett a katalán szeparatistáknak, hogy egy ideig kitartsanak mellette. Más kérdés, hogy a későbbiekben felmerülő anyagi igények esetében kinek mennyi pénz fog jutni, és ennek hosszú távon ki fizeti meg az árát. Nagy valószínűséggel Madrid és más fejlettebb tartományok fognak több adót fizetni vagy kevesebb közszolgáltatáshoz, fejlesztéshez jutni”
– mondta Nagy Sándor Gyula. Hozzátette, utóbbi kérdés leginkább a következő választásokon lehet érdekes, ez befolyásolhatja, hogy ezek a tartományok hogyan szavaznak majd.
Rövid távon mindenesetre – egy-két éven belül – nem számít olyan nézeteltérésre, amely kormányzati szakításhoz vezetne. Ezt véleménye szerint jelenleg egyetlen téma válthatná ki, egy esetleges – kötelező érvényű és alkotmányos – függetlenségi népszavazás. Erre azonban most kevés esélyt lát.