Az uniós tagállamok közül Magyarország utolsóként határoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról.

Több mint félév időeltolódással március elején kerülhet az Országgyűlés elé a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálása – írja a hvg.hu.

A február végén induló tavaszi ülésszak harmadik napján kerül napirendre a bővítésről szóló kormányzati előterjesztés, mivel a házbizottság szerdai ülésére készített jövő heti parlamenti napirendi javaslat szerint a február 27-i hétfői és a 28-i keddi ülésen még más témákkal foglalkozna a törvényhozás.

A döntő szavazást viszont csak az utána következő héten tartják.

Csak a szerdai, március 1-i ülésnapon kezdődne a svéd és a finn NATO-tagságról szóló kormány-előterjesztések általános vitája. Zárószavazás emiatt majd csak a rákövetkező héten várható.

Orbán Viktor a finn kormányfőnek: Svédország és Finnország egyetlen percet sem veszít a NATO-tagságából

Sanna Marin még novemberben, a YLE rádiónak adott interjúban azt mondta, ha találkozik Orbán Viktorral, tisztázni akarja, hogy a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése összefüggésben van-e azzal, hogy az Európai Bizottság befagyasztaná a Magyarországnak járó, 7,5 milliárd eurónyi uniós támogatást.

A magyar miniszterelnök erre reagált a Twitteren:

"Igaz barátok között nincs szükség tisztázásra, Magyarország soha nem kötött és nem is fog más ügyeket kötni az EU-s támogatásokhoz. Ugyanez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. A magyar kormány támogatja a csatlakozást, és az Országgyűlés napirendre fogja tűzni a ratifikációt, amint megkezdődik a 2023-as ülésszak."

Finnország ragaszkodik ahhoz, hogy Svédországgal közösen csatlakozzanak a NATO-hoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, illetve a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.

Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz.