„Tizenhárom óra kilenc perckor (közép-európai idő szerint hét óra kilenc perckor) a Hszücsiahuj mérőállomáson a hőmérséklet elérte a 36,1 Celsius-fokot, megdöntve a májusi napokon száz éve mért korábbi rekordot” – olvasható a legnagyobb kínai város meteorológiai szolgálatának a Veibo kínai közösségi portálon olvasható hivatalos közleményében.

A délutáni órákban a hőmérő higanyszála elérte a 36,7 Celsius-fokot, megdöntve ezzel a négy alkalommal – 1876-ben, 1903-ban, 1915-ben és 2018-ban – feljegyzett 35,7 Celsius-fok korábbi rekordot.

Az éghajlatváltozás következtében a legalább 30 Celsius-fokos kánikulák egyre valószínűbbé váltak Kínában a World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi kezdeményezés huszonkét nemzetközi klímaszakértője által kidolgozott, május közepén közzétett tanulmány szerint.

Sanghajban egyes internetes alkalmazások szerint a hőérzet meghaladta a 40 Celsius-fokot.

Más ázsiai országokban idén már halálesetekkel járó hőhullámok is voltak.

Április közepén India egyes régióban a 44 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, legkevesebb tizenegy ember halálát okozva Mumbai közelében egyetlen nap alatt. Dakkában, Banglades fővárosában hat évtizedes napi melegrekordot mértek.

Tak nyugat-thaiföldi tartományban 45,4 Celsius-fokos rekord meleget mértek, a laoszi Szainjabuli tartományban pedig az ország történelmében abszolút rekordnak számító 42,9 Celsius-fokos hőség volt a WWA adatai szerint.

Az ENSZ május közepén figyelmeztetett, hogy a 2023-2027-es évek szinte teljes bizonyossággal a Földön valaha mért legforróbb időszak lesz az üvegházhatású gázok és az El Nino meteorológiai jelenség együttes hatása következtében.

 

Jobb lett volna inkább nem látni ezeket az adatokat, 2023 is a kegyetlen szélsőségek éve lesz

A szélsőséges időjárás éve volt 2022: a mérések kezdete óta a második legmelegebb évet hagyta maga mögött Európa. Globálisan pedig az ötödik legforróbb év volt a tavalyi. Nemcsak a forróság és a szárazság döntött csúcsot, de az üvegházhatású gázok koncentrációja sem volt még ilyen magas.