Ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak a szerbek, hogy a parlamenti mandátumok sorsáról döntsenek. Három és fél éven belül immár a harmadik alkalommal teszik ezt meg.
Aleksandar Vučić szerb elnök november elején oszlatta fel a parlamentet és írt ki december 17-re előrehozott parlamenti és önkormányzati választásokat. A hivatalos indoklás szerint erre két okból volt szükség: a tavaszi lövöldözések, amelyek az egész nemzetet megrázták, és tüntetéshullámot generáltak; valamint a Koszovóhoz köthető feszültségek miatt.
Az ellenzék közös listán indul, a Szerbia az erőszak ellen néven. Ebben az összefogásban javarészt Európa-párti politikai erők tömörülnek. Tőlük jó eredmény várható, ám csak magukhoz, az eddigi támogatottságukhoz képest. A 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt pozíciójára vélhetően nem jelentenek veszélyt.
A kampány kulcsfigurája annak ellenére is Aleksandar Vučić, hogy az államfő neve nem szerepel majd a szavazólapokon. Ennek ellenére
az emberek 60 százaléka azt hiszi, Vučić jelölt – legyen szó akár a parlamenti, akár a regionális választásokról
– mondta a BBC-nek Rasa Nedeljkov, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Centre for Research, Transparency and Accountability, CRTA) programigazgatója.
Ana Brnabic miniszterelnök szerint ez a tévhit egyébként nem kizárólag a Szerb Haladó Párt kommunikációjára vezethető vissza. „Az összes ellenzéki párt egyetlen programja az, hogy Aleksandar Vučić rossz, zsarnok és autokrata” – fogalmazott.
Mit ígér a kormánypárt?
Ha már a miniszterelnök azzal példálódzik, hogy az ellenzék csak Vučić ellen kampányol, felmerül a kérdés: milyen intézkedéstervekkel, gazdasági programmal hozakodott elő a Szerb Haladó Párt?
Általánosabb ígéreteket tettek: az átlagbér folyamatos növelését, infrastrukturális fejlesztéseket, ezen belül is út- és kórházfejlesztést. A kórházak kapcsán a kritikusok megjegyezték, hogy nem a kórházak hiányoznak az országból, hanem inkább a munkaerő, amelynek segítségével rendesen üzemeltethetőek lennének ezek az intézmények
– nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Bár akkor még nem volt meg az előrehozott választások pontos időpontja, de a szerb kormánypárt már a 2023-as költségvetés szeptemberi módosításakor kampányüzemmódba kapcsolt. Az osztogatás pedig azóta is menetrend szerint zajlott. A szakértő az látszik, hogy általánosan próbáltak a választópolgároknak kedvezni. Minden korosztálynak és rétegnek igyekeztek adni valamit, amiért úgy érezhetik, megéri a Szerb Haladó Pártra szavazni. Például nyugdíjprémiumot ígértek, a fiatalok pedig ingyen utazhatnak a tömegközlekedési járatokon.
„Ezeket a juttatásokat viszont az államkasszából kell finanszírozni” – emelte ki Ármás Julianna. Számos közgazdász a kormánypárt szemére vetette, hogy ezeknek a támogatásoknak a fedezéséhez újabb hitelt kell majd felvennie Szerbiának.
Dicséretet zsebelt be a kabinet a kampány hajrájában
A hitelfelvétellel kapcsolatos kritika a szakértő szerint is jogos. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy okkal jelentette ki a közelmúltban a Fitch Ratings államadóssággal foglalkozó csoportjának igazgatója, Paul Gamble, hogy a járványhelyzet óta „Szerbia Európa feltörekvő országai közül az egyik legjobban teljesítő”.
„Az látszik, hogy a szerb gazdaság az elmúlt évek válságai után visszaállt egy növekedési pályára, még akkor is, ha ez bővülés csak mérsékelt. Szerbia is egy külkereskedelmi hiányban szenvedő ország, ennek megfelelően nagyon megérzi a különböző világgazdasági sokkokat. Ez megmutatkozott a magas inflációban is, amely mérséklődött ugyan, de még mindig nem tekinthető alacsonynak. Mindeközben az európai átlagos életszínvonaltól és reálbérektől is jócskán elmarad még a szerb. Emellett az államadósság is magas, és az elmúlt időszakban sokat emelkedett. Ez azt mutatja, hogy az új hitelek a régieket finanszírozzák”
– mondta Ármás Julianna.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!