Legalább nyolcan meghaltak, további tizenhárman pedig megsebesültek, amikor egy férfi automata fegyverből rálőtt az emberekre a Belgrád melletti Mladenovácon múlthéten csütörtök késő este. Az incidens nemsokkal azután történt, hogy egy belgrádi általános iskolában egy diák lelőtte nyolc társát és az iskolaőrt.

Az iskolai lövödözés elkövetőjét viszik el a rendőrök Belgrádban
Az iskolai lövödözés elkövetőjét viszik el a rendőrök Belgrádban
Kép: Reuters

A történtek miatt Aleksandar Vucic rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy szigorítják a fegyvertartási és fegyverviselési törvényt, felülvizsgálják az eddig kiadott engedélyeket, szigorúbb pszichológiai vizsgálatra lesz szükség az engedélyek kiváltásához, két évig tartó moratóriumot vezetnek be az engedélyek kiadására, továbbá szigorúbb büntetéseket vezetnek be a törvénytelenül tartott fegyverek tulajdonosaira. 

100 főre majdnem 40 fegyver jut 

A szerb elnök az intézkedésekkel azt szeretné elérni, hogy a legális és az illegális fegyverek száma is jelentősen csökkenjen az országban. A svájci Small Arms Survey kutatási projekt 2018-as becslései szerint Szerbia a világon a harmadik az egy főre jutó polgári lőfegyverek országonkénti számát tekintve – Jemen és az Egyesült Államok után. A svájci tanulmány szerint Szerbiában száz főre 39,1 úgynevezett könnyűfegyver jut.

Kép: Reuters

„Ugyanennyi fegyver van illegálisan is a birtokukban" – erről már Predrag Petrovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) kutatási igazgatója beszélt a Deutsche Welle-nek. „A szerb rendőrség 2021-es hivatalos adatai szerint Szerbiában akkoriban 920 ezer fegyver volt – bár azóta 50-60 ezer darabot visszaszolgáltattak” – tette hozzá Petrovic. Vucic szerdán 766 ezer legális fegyverről beszélt. 

Az biztos, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, ráadásul a szakértő szerint „a jugoszláv utódállamok polgárai még ma sem érzik magukat igazán biztonságban.” Mint mondta, a Nyugat-Balkánon a fegyverek hagyományosan a hatalom és a státusz szimbólumai voltak; azt mutatták, hogy valaki képes megvédeni magát és családját.

Az itteni emberek a biztonságot nem a kormányzati intézményekhez kötik, hogy a rendőrség jól végzi a munkáját, hanem ahhoz, hogy jó szomszédaik vannak, és meg tudják védeni magukat

– fogalmazott a kutatási igazgató. 

A szerb elnök a vérengzések után egyértelművé tette „mindenkit, akinek fegyvere van – most nem beszélek a nagyjából 400 ezer vadászfegyverre kiadott engedélyről –, ellenőrzésnek vetnek alá, és ezután legfeljebb 30-40 ezer fegyver marad az országban". „Szinte teljesen leszereljük Szerbiát” – szögezte le. 

Kép: Reuters

A szerb kormány azt is bejelentette, hogy a következő hat hónapban ellenőrzéseket fognak végezni annak érdekében, hogy a fegyvertulajdonosok biztonságosan tárolják fegyvereiket, és a fegyvereket és lőszereket olyan helyen tartják, amelyhez kiskorúak és más illetéktelen személyek nem férhetnek hozzá. A belgrádi iskolai mészárlás elkövetője egy hetedikes fiú volt, aki a belgrádi főügyészség szerint nem nem vonható büntetőjogi felelősségre, mivel még nem töltötte be a 14. életévét. A Napi.hu megvizsgálta ezt a kérdést a magyar büntetőjogi szabályozás oldaláról, érdemes elolvasni azt a cikkünket is. 

Lemondott Branko Ruzic szerb oktatási miniszter vasárnap, négy nappal az iskolai lövöldözés után. A politikus közölte, már az iskolai lövöldözés napján felajánlotta lemondását, ám a háromnapos nemzeti gyász alatt volt ideje ezen töprengeni, és meghozni az egyetlen észszerű és tisztességes döntést.

„Minél kevesebb puska van, annál kevesebb veszély fenyegeti gyermekeinket és polgárainkat" – mondta a szerb elnök a lövöldözést követő sajtótájékoztatón. Bár a helyzet fényében helyénvaló a szigorúbb ellenőrzés, a fegyverek teljes betiltásának nincs értelme, véli Dejan Milutinovic, a Biztonsági Szektor Szakmai Szövetségének tagja. „Már így is túl szigorú szabályaink vannak (...) A fegyvereket állandóan elkobozzák emberektől, már egy kisebb konfliktusnál is, holott nem lehet előre tudni, hogy valaki valóban használni fogja-e azt."

Szigorítottak meg nem is...

Szerbiában legutóbb 2015-ben volt szigorítás, a nyolc évvel ezelőtti módosítás értelmében újból be kellett regisztrálni a fegyvereket, emellett a tulajdonosaikat pszichológiai tesztre küldték és nyilatkozniuk kellett arról, hogy miért akarják megtartani azokat. Bár ezek a szabályok papíron szigorúnak hangzanak, a gyakorlatban ez nem igazolódott be, és a fegyverek regisztrálásának határidejét többször is elhalasztották – legutóbb 2022-ben, újabb két évvel, emlékeztet a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója.

Petrovic úgy véli, hogy a felelősség nem a szerbeket illeti, sokkal inkább állami felelősségvállalást kíván.

„Szerbia következetlenül áll a kérdéshez, valakitől elveszi a fegyvert a rendőrség, mert szerintük a tulajdonos jogtalanul tartja azt magánál, máskor meg olyanoknak állítanak ki engedélyt, akiknek semmi szükségük rá” – mutat rá. 

„Minél kevesebb puska van, annál kevesebb veszély fenyegeti gyermekeinket és polgárainkat” – mondta rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic

„Minél kevesebb puska van, annál kevesebb veszély fenyegeti gyermekeinket és polgárainkat” – mondta rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic
Kép: Reuters

A regisztrált fegyverek csak az egyik problémát jelentik az országban.  A másik, hogy a déli szomszédunknál nagy számban találhatók, nem regisztrált, illegális fegyverek, amelyek még az 1990-es évek háborúiból származnak. „Akkoriban tömegesen osztogatták pisztolyokat és puskákat a lakosság között, de senki sem tudja lenyomozni, hogy hol vannak” – így a szakértő. Az egyetlen nagyobb erőfeszítés, amely e fegyverek egy részének visszavételére irányult, Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolása után történt. Akkor mintegy ötvenezret koboztak el vagy adtak vissza.

A szakértő egy országos szintű kampányban látja a megoldást,

amely meggyőzi a polgárokat arról, hogy bízhatnak a szerb állam intézményeiben, hogy garantálják a biztonságot, és hogy nincs szükségük fegyverekre

Milutinovic ugyanakkor úgy véli, hogy a legtöbb illegális fegyver bűnözők tulajdonában van. Szerinte az olyan fegyvereket, mint a május 4-én a Mladenovac kisváros közelében történt lövöldözésnél használt, nem lehet legálisan  megvásárolni. „Automata fegyverek csak katonai és rendőrségi laktanyákban találhatók. Rossz kezekbe vagy a katonák vagy a rendőrök hanyagsága, vagy az illegális fegyverkereskedelem révén kerülnek” – mondja.

Az illegális fegyverekkel rendelkező szerbeknek mostantól egy hónapjuk van arra, hogy következmények nélkül leadják azokat.

Forrás: Napi.hu, Deutsche Welle, MTI

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport