Kitartóak a tüntetők, de még ők sem tudják, mit is akarnak igazán

Immár három hónapja rendszeresek a tüntetések Szerbiában. Az azonban, hogy a tüntetők végső célja pontosan mi is a megmozdulásokkal, egyelőre nem kristálytiszta – talán még a demonstrálók számára sem.

A The Guardian által megszólaltatott tüntetők javarészt arról beszéltek, transzparenciára, a korrupció felszámolására vágynak, de nem feltétlen a hatalmon lévők megbuktatásával. Mindeközben a CNN cikke azt taglalja, milyen veszélyt jelent Aleksandar Vučić szerb elnök hatalmára nézve a kitartó tüntetéshullám.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

„A tüntetés azzal a követeléssel indult, hogy legyen átláthatóság, elszámoltathatóság, valós felelősségre vonás és csökkenjen a mindent átszövő korrupció. Ezek azonban végső soron mind egy irányba futnak, egy nagy strukturális problémát mutatnak: egy kézben összpontosul a hatalom. Vučić elnök megkerülhetetlen a szerb politikában és a magas szintű döntéshozatalban. Kissé ellentmondásos tehát, mikor azt mondják a tüntetők, hogy ők csak a követeléseik megvalósulásához ragaszkodnak, a hatalmon lévő politikai erők leváltásához már nem”

– nyilatkozta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Hozzátette, a háttérben az is húzódhat, hogy jelen állás szerint az elégedetlenkedők azt láthatják, hogy nincs alternatívája a jelenlegi vezetésnek.

A kormányfő lemondása nem volt elég

Múlt héten, január 28-án Milos Vucsevics szerb miniszterelnök hivatalosan is benyújtotta lemondását. A sajtótájékoztatóján kijelentette, büszke a kormány elmúlt időszakban elvégzett munkájára, különösen a gazdaság területén elért sikerekre, valamint arra, hogy katonailag semleges tudott maradni az ország. Szerinte az, ami a kormány munkájára rossz fényt vetett, és ami miatt lemondásra kényszerül, az a november elsején bekövetkezett újvidéki tragédia.

Vučić közölte, azonnali hatállyal és jelentősen át kell alakítani a kormányt. Jelenleg azonban még egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a végső forgatókönyv.

– mondta Ármás Julianna.

Egyelőre azonban az sem dőlt el, hogy lesznek-e végül 2023 decembere után újabb előrehozott parlamenti választások. A kutató azt ugyanakkor leszögezte, „az elnök személyének kérdése hivatalosan jelenleg nincs terítéken Szerbiában”. Elnökválasztás legutóbb 2022-ben volt az országban, így hivatalosan 2027-ig betöltheti az államfői posztot Vučić.

Európa egyelőre hallgat

Az Európai Unió tagállamainak vezetői és az uniós tisztviselők is óvakodnak egyelőre attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a szerb tüntetéshullám kapcsán. Ármás Julianna szerint ez annak fényében nem is meglepő, hogy „az államok szuverén ügyeibe az alapvető irányelv szerint nem szólnak bele, márpedig itt egy belpolitikai kérdésről, belpolitikai válságról van szó”.

De szerepet játszhat a hallgatásukban az óvatosság is.

„Szerbia nemzetközi beágyazottsága jó, jó kapcsolatokat ápol az országvezetés keleti és nyugati partnerekkel egyaránt. Hagyományos partnere Oroszországnak, jó és aktív kapcsolata van Kínával, Törökországgal és az Európai Unióval is” – mondta a szakértő.