Szijjártó Péter a Vesztfáliai Békekonferencián mindenekelőtt a 375 évvel ezelőtt megkötött vesztfáliai békeegyezményt méltatta, amely az állami szuverenitást tette a nemzetközi kapcsolatok fő alapelvévé, ez pedig szavai szerint Magyarország számára ma is rendkívül fontos.

Felszólalásában a tárcavezető hangsúlyozta, hogy hazánk mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, a kormány ezen történelmi tapasztalatok miatt érvel a blokkok közötti civilizált együttműködés és a béke mellett, nem mást képviselve. Rámutatott, hogy a második világháború óta napjainkban legrosszabb a nemzetközi biztonság állapota, csaknem ötven országban dúl fegyveres konfliktus és magas a terrorveszély a világ számos részén.

„Gyakran egyfajta ördögi kör figyelhető meg, minthogy a háború éhezést okoz, ami elősegíti a szélsőséges ideológiák terjedését, ennek nyomán migrációs hullámok indulhatnak meg, és gazdasági nehézségek alakulnak ki, ami újabb háborúhoz vezethet” – mondta Szijjártó Péter, aki a közel-keleti békefolyamatról szóló pódiumbeszélgetésen leegyszerűsítve

úgy foglalta össze a kormány álláspontját, hogy a háború rossz, a béke jó.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy miközben az európai uniós külügyi tanács ülésén a kontinensen kívüli háborúk esetén azonnal párbeszédre és fegyverszünetre szólítanak fel, Ukrajna ügyében teljesen eltérő a megközelítés. Kitért az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokra is, és aláhúzta, hogy ezek megkötése rendkívül reményteli fejlemény volt, ami demonstrálta, hogy a legtöbb konfliktus esetében van esély a megoldásra, és van még esély a világ ismételt blokkosodásának megelőzésére.

Az egyezmények jelentették az első sikeres béketervet a Közel-Keleten évtizedek teljes reménytelensége után. A tárcavezető azon benyomásának adott hangot, hogy ha nem Donald Trump, hanem más lett volna az amerikai elnök, akkor talán egész Európa „állva ünnepelte” volna az Ábrahám-megállapodásokat.

Szijjártó Péter volt az egyetlen külügyminiszter, aki részt vett az aláíráson, és sokan kritizálták is amiatt, hogy ott volt „Trump propagandaeseményén”. Az Ábrahám-megállapodásoknak kellene mintává válniuk a többi hasonló konfliktus rendezésében. Ezek nyomán van esély egy újabb súlyos biztonsági kihívás elkerülésére Európában, ugyanis „bár a Közel-Kelet távolinak tűnhet földrajzilag, de mind tudjuk, hogy bármi is történik a Közel-Keleten, annak közvetlen kihatása van Európára is”.

Mi, magyarok továbbra is abszolút elkötelezettek vagyunk a folyamat mellett, s készen állunk segíteni az Ábrahám-megállapodások folytatását, kiterjesztését

– jelentette ki a kükügymniszter, tudatva, hogy Magyarország egyszerre ápol a stratégiai kapcsolatot a térség arab országaival és szövetségese Izraelnek.

A miniszter érintette az ukrajnai háborút is, és kiemelte, hogy annak negatív hatásai rendkívül súlyosak a szomszédos Magyarországon. „Európának mindent meg kell tennie azért, hogy megelőzze a konfliktus további globalizációját.” Végül az iráni atomalku újjáélesztését célzó tárgyalásokról szólva aláhúzta, hogy ez javíthatná a globális biztonságot, ezzel szemben Teherán teljes elszigetelése egy rosszabb opció.