A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre annak ellenére is, hogy a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott az utóbbi évek során – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, és „világháborús készülődéssel” reagálnak, ekként az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta „kétségbeesett raktárkisöprésről” beszélt.
„Tehát gyakorlatilag a brüsszeli reakció az ukrán szempontból egyre rosszabb hadszíntéri helyzetre az, hogy minél több fegyverszállításra kerüljön sor, sok százezer, sok millió darab lőszerről, fegyverről volt itt szó, sok milliárd euró értékben, holott jól tudjuk, hogy ez a stratégia totális kudarcot szenvedett az elmúlt két évben” – vélekedett a külügyminiszter.
„A fegyverszállítások nem javították Ukrajna helyzetét”
A fegyverszállítások csakis a háború meghosszabbításával járhatnak, illetőleg tovább növelik a világháborús eszkaláció kockázatát, ezért a magyar kormány következtetése szerint a béketörekvések megerősítésére lenne szükség, a diplomáciának kell átvennie a fegyverszállítások helyét, kizárólag így lehet elejét venni az újabb áldozatoknak és pusztításnak.
Szijjártó Péter közölte, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás erősödésére lehet számítani, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy elkezdődött az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag előkészítése.
Azt én nem pontosan értem, hogy ha valami tizenháromszor totálisan kudarcot vall, akkor miért is kell tizennegyedszer ugyanazt megpróbálni
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezek árát a kontinens lakóinak kellett megfizetniük. A miniszter a szögesen eltérő helyzetértékelések okaként azt jelölte meg, hogy Brüsszelben, illetve sok más európai fővárosban azt gondolják, hogy ez az ő háborújuk is.
A tárcavezető szerint egyetlenegy európai uniós vagy NATO-tagországot sem ért támadás. Úgy érzékeli, hogy az EU-ban megpróbálnak rálicitálni a NATO-ra és az Egyesült Államokra, és versenyként fogják fel az Ukrajnának nyújtandó segítséget.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!