Georgiában (Grúziában) a kormányzó Grúz Álom - Demokratikus Georgia a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon a választási bizottság közleménye szerint a voksok több mint 99 százalékos feldolgozottsága után.

A magyar külügyminiszter már szombat este kommentálta a parlamenti választásokat:

– A beavatkozási kísérletek ellenére Georgia népe világossá tette, mit akar. A hazafias, családbarát kormánypárt elsöprő fölénnyel nyerte meg a választásokat. Bravó, gratulálok!" — írta Szijjártó Péter a Facebook oldalán, amit a RIA Novosztyi is idézett - a maga szokásosan abszurd módján.

A Facebook* ugyanis szélsőségesnek számít Oroszországban ezt pedig zárójelben fel kell tüntetni. Hivatkozni amúgy sem nagyon szoktak rá, ám ha mégis, a sajátos orosz törvényeknek megfelelően csillaggal is meg kell jelölni, ahogy azokat a személyeket is, akiket az orosz törvények alapján külföldi ügynöknek nyilvánítottak. Erről itt írtunk bővebben. 

Oroszország 2022 február 25-től korlátozza a Facebookhoz való hozzáférést

A nem éppen a demokrácia élharcosának számító Moszkva azzal vádolta az amerikai technológiai óriáscéget, a Metát, hogy megsértette az „alapvető emberi jogokat” azzal, hogy blokkolta az orosz fiókokat, köztük a nagy hírügynökségek fiókjait.
A lépés egy nappal azután történt, hogy a Meta tulajdonában lévő Facebook korlátozta a hozzáférést négy orosz médium, köztük a RIA hírügynökség hivatalos fiókjaihoz. A Facebook 2020 októbere óta összesen mintegy 23 alkalommal „cenzúrázta” az orosz médiát – közölte a szabályozó hatóság, amely az orosz törvények megsértésével vádolja a vállalatot.

Egyébként a grúz parlament május közepén harmadik olvasatban fogadott el az oroszhoz megszólalásig hasonló, a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok kemény bírálatát váltotta ki. A köztársasági elnök május 18-án megvétózta a törvényt, de a parlament egy verekedéssel is kísért vita után május 28-án felülbírálta azt.

A nem kormányzati szervezetek többször is kijelentették, hogy nem fognak regisztrálni a nyilvántartásba, mivel nem tartják tisztességesnek, hogy külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezeteknek nevezik őket. A kormánypárt azt válaszolta, hogy akkor terjed ki rájuk ez a meghatározás, ha külföldről kapnak finanszírozást, és csak pénzügyi átláthatóságra kötelezettek.

Közben Magyarország és Georgia viszonya az utóbbi években egyre barátibbnak tűnik, a kaukázusi állam mindinkább azon kevesek közé tartozik, amelyek vezetői nem néznek görbe szemmel Orbán Viktorra, mi több, példaképnek tekintik őt, és követendő példának a politikáját. Amellett pedig, hogy a magyar miniszterelnök már szombat délután fél hét körül gratulált az orosz-pártinak tartott Grúz Álom győzelméhez, a magyar kormány rendre kiáll Georgia mellett, amelyet legutóbb épp az orosz mintájú ügynöktörvény miatt vettek elő az EU külügyminiszteri Tanácsában.

Korábban a Tbiliszi politikájával elégedetlen európai parlamenti képviselők „A demokráciából való visszalépésről és a grúziai politikai pluralizmus veszélyeiről” szóló állásfoglalásban felszólították az Európai Uniót, hogy vezessen be szankciókat a kaukázusi köztársaság hatóságai ellen, valamint befagyasztani az országnak szánt összes uniós támogatást.

Botrányos körülmények között fogadta el az új törvényt Georgia: vajon honnan ilyen ismerős?

A rendkívül megosztó javaslattól korábban egyszer már elállt a kormány. >>>

Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója korábban azt írta: Brüsszel újra fellépne a szuverenitás ellen, de Magyarország nem hagyja.

Azt is megmagyarázta, hogy miért nem értenek egyet azzal az uniós állásponttal, hogy a georgiai ügynöktörvényt vissza kell vonni:

– A közös EU-s nyilatkozat vétózásával az a célunk, hogy a hasonló törvények bevezetését ösztönözzük az Európai Unióban. A georgiai törvény azáltal, hogy átláthatóvá teszi a külföldi beavatkozást, védi a szuverenitást, és megerősíti a demokráciát. Több ilyen jogszabály kellene Európában!

– írta Orbán Balázs még májusban a Facebookon.

Ami a szombati georgiai választást illeti, az ellenzéki pártok közölték, hogy nem ismerik el az eredményeket, amelyeket az egyik ellenzéki vezető alkotmányos puccsnak nevezett.

A kormánypárt visszavonult milliárdos alapítója, Bidzina Ivanisvili, akit sokan most is az ország Moszkvából irányított valódi vezetőjének tartanak, azzal kampányolt, hogy Georgiának ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. Az üzenetet sokan meghallották, a hivatalos adatok szerint ugyanis pártja 2012 óta a legjelentősebb eredményét érte el: egyes vidéki területeken 90 százalékos volt támogatottsága.