Az éppen egy éve hatalmon lévő, Giorgia Meloni  által vezetett olasz kormány legfőbb erényeként a stabilitás fenntartását emelte ki az Economxnak nyilatkozó szakértő. Ettől függetlenül természetesen bőséggel akadnak olyan területek, amelyek terén a római kabinet is nagyobb stabilitásra vágyna.

Pénteken például egy egynapos országos sztrájk keretében leállt az olasz vasúti és légi járatok többsége. A munkabeszüntetés a tömegközlekedés mellett az egészségügyet és az oktatást is érintette. A legnagyobb szakszervezeti föderációként ismert CGIL főtitkára, Maurizio Landini pedig bejelentette, hogy – a kormány gazdasági-költségvetési intézkedéseire reagálva – készek akár az általános sztrájkra is novemberben.

Franciaország csendben vette tudomásul az új intézkedéseket

Az elmúlt évben a franciák is sztrájkoltak több alkalommal is, ők a nyugdíjkorhatár emelése miatt. Miután Emmanuel Macron az elnöki székét meg tudta tartani, a parlamenti többségét elveszítette, a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormánynak. Egy – korlátozott formában használható – ütőkártya van mindössze a kezükben: az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján elérhetik, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjanak el költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Ezzel a lehetőséggel éltek a költségvetési tervbe ágyazott nyugdíjreform esetében. A héten pedig újra bevetették ezt a módszert.

A 2024-es büdzsé első fejezetét fogadtatták el a parlamenttel szavazás nélkül. Ebben az állami kiadásokat csökkentő intézkedések szerepelnek.

Egyrészt az Európai Unió kritériumrendszerébe való betagozódás miatt fontosak ezek a lépések. Franciaországnak dolgoznia kell azon, hogy a GDP-arányos költségvetési deficitet visszaszorítsák 3 százalék alá. Csak így kerülhetik el a túlzottdeficit-eljárást. Másrészt Franciaország számára továbbra is nagy kihívást jelent a külső államadósság finanszírozhatósága, kiemelt kormányzati cél az államadósság csökkentése. Ennek a törekvésnek a láthatóvá tétele pedig azért is lényeges, mert mostanság esedékes a hitelminősítői elemzések és értékelések közzététele

– nyilatkozta az Economxnak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója.

Hozzátette, a 49.3-as cikkely bevetésekor minden esetben egy borítékolható ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal is kalkulálnia kell a kabinetnek. Ez azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem hordoz magában valós, komolyan vehető kockázatot.

Régiós választási konklúziók

Szlovákiában aláírták a koalíciós szerződést a három új kormánypárt – az Irány (Smer-SSD), a Hang (Hlas-SD) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – elnökei. A koalíciós pártok által az egyes tárcák élére jelölt személyek névsorát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Robert Fico ugyanakkor elmondta: a leendő kormány személyi összetételét tartalmazó listát a lehető legrövidebb időn belül az államfő elé terjeszti, és terveik szerint már a jövő héten az új összetételű parlament is összeül.

Peter Pellegrini, Robert Fico és Andrej Danko 2023. október 11-én
Kép: AFP, VLADIMIR SIMICEK

Miközben Szlovákiában Orbán Viktor magyar kormányfő szövetségese, Robert Fico lehet a következő miniszterelnök, Lengyelországban egészen más a helyzet. A hétfő este közzétett hivatalos eredmények egybecsengtek az exit poll adatokkal. Ezekből pedig az derül ki, hogy a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosságnak gyakorlatilag nincs hova fordulnia koalíciós felkéréssel, egyedül pedig nem tudnak kormányt alakítani. Ez azt jelenti, hogy megnyílik a lehetőség az ellenzék előtt, az élén Donald Tuskkal.

Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a lengyel-magyar politikai szövetség várhatóan drasztikusan megváltozik a kormányváltással, ám az egység már korábban elkezdett repedezni.

Terror Brüsszelben

Két ember életét vesztette egy lövöldözésben hétfőn este Brüsszel belvárosában – közölte a belga rendőrség. A helyi sajtóban amatőr felvételek jelentek meg, amelyeken egy narancssárga ruhákba öltözött, elektromos rollerral érkezett férfit lehet látni, ahogy több lövést is lead egy állomás közelében a puskájából.

A támadásban – és egyébként a 2020-as bécsi terrortámadásban is – az az aggasztó, hogy ezeket gépkarabélyokkal követték el, vagyis az európai piacon megjelentek – elsősorban a Balkánról – azok a fegyverek, amelyek sokkal hatékonyabbá tudják tenni ezeket a támadásokat

– fogalmazott Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban.

A terrorveszély növekedésére Európában újabb állam reagált: Bostjan Poklukar szlovén külügyminiszter a szlovén médiának megerősítette, hogy országa felfüggeszti a schengeni megállapodást, és visszaállítja a határellenőrzést a Horvátországgal és Magyarországgal közös határszakaszon.

Németország szintén szigorít. Állandó, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezetnek be

  • a lengyel;
  • a cseh;
  • és a svájci szárazföldi határszakaszokon.

Emellett meghosszabbítják a 2015 óta érvényben lévő kontrollt a német-osztrák határon is.

Scholz és Biden is Izraelbe utazott

Olaf Scholz német kancellár volt az első külföldi vezető politikus, aki a Hamász terrortámadása után a közel-keleti országba repült. Amikor a politikus repülőgépe kedden este a Ben-Gurion repülőtérről elindult volna, Tel-Avivban légiriadót rendeltek el. A német delegációnak ezért sürgősen ki kellett szállnia a gépből, és le kellett feküdniük a kifutópályára. Scholzot ezután a repülőtér épületébe vitték, ahol óvóhelyek állnak rendelkezésre. A riasztás visszavonása után a kancellár Kairóba repült.

Joe Biden amerikai elnök szintén támogatásáról biztosította szerdán Izraelt, és humanitárius segélyeket sürgetett a gázai civileknek egynapos izraeli látogatásának végén mondott beszédében. Joe Biden az izraeli vezetőkkel tartott megbeszélései után megígérte, hogy példátlan segélycsomagot kér Izrael számára a kongresszustól, és sürgette a humanitárius segélyek Gázába engedését.

 

Az amerikai államfő aztán – ígéretéhez híven – már csütörtökön félórás, élő közvetítésben kérte az amerikaiak támogatását ahhoz a pénzügyi segélycsomaghoz, amit hamarosan benyújt a kongresszusnak.

A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket képviselnek, de az közös bennük, hogy mindketten meg akarják semmisíteni a szomszédos demokráciát

– idézi Bident a BBC.

Az emlegetett Vlagyimir Putyin orosz államfő egyébként a héten Pekingbe utazott, ahol nemcsak Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hanem a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral is találkozott.