A második világháború után a kínai polgárháborúból vesztesként kikerülő Kuomintang tagjai – az ország legitim urának tartva magukat – Tajvan-szigetére menekültek, azonban a hetvenes években a kommunista Kínát ismerte el önálló államnak az USA, Tajvan önállóságát pedig függőben hagyta. Hszi Csin-ping, Kína elnöke újévi beszédében az anyaország egyesítésének történelmi céljáról beszélt.
A szigetország gazdasági jelentősége abból fakad, hogy a világ fejlett mikrochipjeinek a 90 százalékát Tajvanon gyártják, a kínai-amerikai gazdasági háború pedig jórészt az informatikai szektorban folyik. Kínában szerelik össze többek között a tajvani chipeket használó Iphone-okat, míg Tajpej rendkívül sok élelmiszert és nyersanyagot importál a kínai államból.
A tavaly évben egyre feszültebbé váló kínai-tajvani szembenállás fegyveres konfliktussá fajulása a modern elektronikai eszközökhöz nélkülözhetetlen chipgyártást és így az világgazdaságot egészét megbénítaná.
Legyen-e független Tajvan?
A nyolc éve kormányzó – a függetlenségi politikájával Peking ellenszenvét kivívó – Demokratikus Progresszív Párt (DDP) színeiben induló William Lai (Tajvan jelenlegi alelnöke) a tajpeji önállóság élharcosa. A velük szembenálló Kuomintang (KMT) nyitott az egyesülés felé (bár a Pekinghez való közeledés mértékét illetően megosztott a pártelit), a párt színeiben induló Hu Ju-hi arra figyelmeztetett, hogy a függetlenség hangsúlyozása kiválthatja Kína haragját és háborúhoz vezethet – írja a Politico.
Azonban KMT-án és a DDP-n kívül a középutas Tajvani Néppárt jelöltje, a főváros egykori polgármestere (Ko Ven-je) is indul. A Kínával békülékenyebb hangvételt megütő Néppárt feltehetően a Kuomintangtól visz majd el szavazókat.
Tajvanon a választások előtt tíz nappal már nem lehet közvéleménykutatási eredményeket nyilvánosságra hozni. Korábban hibahatáron belül mutatták ki Lai vezetését, tehát többesélyes a voksolás kimenete.
Szombaton nemcsak elnöki, hanem parlamenti választásokat is tartanak Tajvanon. Elvben közel 20 millió tajvani polgár járulhat az urnák elé (négy éve 8,2 millión voksoltak), akiknek a szavazata nemcsak az ottani belpolitikára, hanem az amerikai-kínai vetélkedésre is nagy hatással lehet. Az új elnök május 20-án teszi le az esküt.