Több európai ország után április elején Finnország is kilépett a taposóaknák használatát tiltó Ottawai Egyezményből. A svéd és a finn védelmi erők már régóta szoros kapcsolatban állnak egymással, így Karlis Neretnieks, svéd vezérőrnagy véleménye szerint Svédországnak is követnie kell a finn példát.

Úgy nyilatkozott, hogy a NATO-n belül közösen kell kialakítaniuk védelmi erőket egy esetleges orosz támadás ellen.

Ahogy arról a Dagens Nyheter svéd napilap beszámolt, a taposóaknák az évek során nagy civil szenvedést okoztak. 2021-ben az ENSZ becslése szerint 5500 ember halt meg a fegyver miatt, sokan közülük gyerekek.

Ez az egyik oka annak, hogy az ENSZ bevezette az Ottawai Egyezményt, amelyet a leszerelési diplomácia sikertörténetének neveztek. Az egyezményt mintegy 160 ország írta alá.

Az én véleményem egyértelmű. Azt kellene tennünk, amit a finnek tettek, kilépni az ottawai megállapodásból és beszerezni a gyalogsági aknákat

– mondta a svéd vezérőrnagy.

Ma már modernebb gyalogsági aknák vannak, ezeket találja Neretnieks érdekesnek. Néhányat távolról lehet be- és kikapcsolni, elektronikusan lépnek működésbe, és így elrettentőleg hatnak az ellenségre.

A hadsereg szerint a gyalogsági aknáknak három fő célja van:

  • feltartóztatják az előrenyomuló ellenséget;
  • kevesebb katona tud tartani egy megtámadott területet,
  • lassúvá teszik az ellenséget, így a tüzérség célpontjává válnak.

A szociáldemokraták Svédországban azt akarják, hogy vizsgálják meg a kérdést, mielőtt döntést hoznak arról, hogy Svédország kövesse-e Finnország példáját. Azzal érvelnek, hogy meg kell vizsgálni a korszerűbb alternatívákat.

A kormány azonban egyelőre nem mutat érdeklődést a szerződésből való kilépés iránt.