Hogyan harcoljunk a terrorizmus ellen, ha azt sem tudjuk, mi az?

Egyébként nemcsak a brüsszeli tragédia, de a Hamász múlt szombati támadása is gondolkodóba ejtette a vén kontinens újságíróit. A brit közszolgálati BBC például szerkesztőségi cikkben magyarázta meg, hogy részükről nem fogják terroristának nevezni a Hamászt a múlt szombati terror(?)akciója után se. Úgy pedig különösen visszás, hogy Nagy-Britanniában terroristaként tartják számon a Hamászt, és sok éves börtönbüntetéssel sújtják a palesztin szervezet tagjait és pártolóit is.  Az is szembeötlő volt, hogy miközben Brüsszelben a legmagasabb szintre emelték a terrorriasztást, több médium is mindössze arról számolt be, hogy a belga fővárosban meggyilkoltak két svéd futballszurkolót. Ez az álláspont azután sem változott, hogy félbeszakították a Belgium-Svédország Európa-bajnoki selejtezőt, és a saját biztonságuk érdekében nem engedték ki sem a nézőket, sem pedig a csapatokat a Heysel-stadionból.

Politikai szimpátia

Ha abból indulunk ki, hogy nincsen konkrétan papírra vetve, mit is jelent a terrorizmus, bizonyos szempontból még talán érthető is, hogy mindenki a politikai szimpátiája alapján igyekszik azt interpretálni.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az Európai Unió terrorellenes politikáját nagy mértékben szabta át az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, attól pillanattól fogva kezdtek úgy tekinteni a terrorizmusra, mint egy globális és határokon átnyúló fenyegetés. A támadás évében elfogadtak egy cselekvési tervet, majd 2022 júniusában egy terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatot, amely egész Európára kiterjedően egységesen definiálta a terrorista bűncselekmények fogalmát.

Meghatározták

a terrorista bűncselekmény fogalmát a következők együtteseként:

• objektív elemek (gyilkosság, testi sértés, emberrablás, zsarolás, támadások elkövetése, a fentiek elkövetésével való fenyegetés stb.) és
• szubjektív elemek (a lakosság komoly megfélemlítésének, valamely ország vagy nemzetközi szervezet rendje megzavarásának vagy leépítésének, vagy egy állam arra való kényszerítésének céljával elkövetett cselekmények, hogy valamit ne tegyen meg);

valamint a terrorista csoportot,

• amely kettőnél több személyből álló, hosszabb idő alatt létrehozott, szervezett csoportot jelent, amely terrorista bűncselekmények elkövetése végett összehangoltan működik.

Érdekes, de még az európai jogszabályalkotók szerint is maradt néhány nyitott kérdés azzal kapcsolatban, hogy e kerethatározatnak az uniós országok nemzeti jogrendjébe való átültetése hogyan fogja befolyásolni a „közvetett izgatást” (olyan beszéd, amely terrorista cselekményre csak közvetett módon bujt fel, illetve az arra való felbujtás veszélye, például ha egy terrorista által korábban tett kijelentéseket a terrorista tevékenységek folytatására való felhívásként is értelmezhetik a követői), és az úgynevezett „magányos elkövetők” (a bűncselekményeket egyedül elkövető terroristák) által elkövetett cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását.

Az Európai Tanács honlapján emlékezik meg arról, hogy Európát több terrortámadás érte 2015 óta, ezért az Európai Unió számos különböző intézkedést fogadott el a terrorizmus megállítása érdekében. A bűnüldözés elleni küzdelem és a biztonsági intézkedések alapvetően a tagállamok feladatkörébe tartoznak, ám az elmúlt évek terrortámadásai meglátásuk szerint rávilágítottak arra, hogy a biztonság garantálása közös felelősség is, amelyet együtt kell vállalniuk. Az uniós vezetők 2015. február 12-én együttes nyilatkozatot adtak ki iránymutatásként az Európai Unió és a tagállamok által e téren folytatott munkához. A nyilatkozatban konkrét intézkedéseket szorgalmaztak, elsősorban az alábbi három területen:

• a polgárok biztonságának garantálása
• a radikalizálódás megelőzése és az értékek megóvása
• együttműködés a nemzetközi partnerekkel.

Nyilván, olyan sok eredményt nem értek el. A franciaországi, németországi és ausztriai terrortámadásokat követően a tagállamok belügyminiszterei 2020. november 13-án ismételten megállapodtak abban, hogy

Majd alig egy hónappal később, december 11-én megerősítették azt is, hogy egységben állnak ki a radikalizálódás, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen. Ebben többek között arra a következtetésre jutott az Európai Tanács, hogy támogatni kell a szélsőséges ideológiák terjedésének jobb megértését célzó kezdeményezéseket, illetve fokozni kell a tudományos ismereteket, valamint a kutatás és szakértelem Európa-szerte történő, széles körű cseréjét.

Egyébként a 2004. március 11-i madridi terrormerényleteket követően is fogadtak el nyilatkozatot az európai vezetők, amiben megállapodtak, hogy létrehozzák a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának tisztségét.

2021 júliusában Ilkka Salmit nevezték ki ebbe a pozícióba öt évre az alábbi feladatokkal:

• koordinálja a terrorizmus elleni küzdelem terén az EU-ban végzett munkát,
• szakpolitikai ajánlásokat nyújt be és kiemelt tevékenységi területeket javasol a Tanácsnak,
• nyomon követi az EU terrorizmus elleni stratégiájának végrehajtását,
• folyamatosan figyelemmel kíséri az összes uniós eszközt, beszámol a Tanácsnak, valamint meghozza a tanácsi határozatokból eredő intézkedéseket,
• egyeztet a Tanács érintett előkészítő szerveivel, a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) biztosítja, hogy az EU aktív szerepet játsszon a terrorizmus elleni küzdelemben,
• fejleszti az EU és a harmadik országok közötti kommunikációt.

Még kiemelnénk az Európai Tanács azon megállapítását is, hogy becsléseik szerint 2011 óta négy-ötezer uniós polgár utazott vagy kísérelt meg eljutni konfliktusövezetekbe – főként Irakba és Szíriába –, hogy ott olyan terrorista csoportokhoz csatlakozzon, mint az ISIL (Dáis). E harcosok mintegy harmada azóta visszatért hazájába - figyelmeztetett a brüsszeli vezetés. Egy következő irányelvben bűncselekménnyé nyilvánították

• a terrorizmus céljával végzett kiképzés vagy terrorizmus céljából tett utazást;
• az ilyen utazások szervezését, vagy elősegítését;
• valamint a terrorista csoportokhoz vagy tevékenységekhez köthetően pénzeszközök rendelkezésre bocsátását, illetve gyűjtését.

Jelenleg (2023. február 24. óta) tizenhárom személy

1. ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán.
2. AL-NASSER Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.
3. AL-YACOUB Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.
4. ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán.
5. ASSADI Assadollah (más néven Assadollah Asadi), született: 1971.12.22., Teherán (Irán), iráni állampolgár.
6. BOUYERI Mohammed (más néven Abu Zubair, más néven Sobiar, más néven Abu Zoubair), született: 1978.3.8.,Amszterdam (Hollandia).
7. EL HAJJ Hassan Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Szidón, Libanon, kanadai állampolgár.
8. HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Teherán (Irán), iráni állampolgár.
9. IZZ-AL-DIN Hasan (más néven Garbaya, Ahmed, más néven Sa’id, más néven Salwwan, Samir), született: 1963, Libanon, libanoni állampolgár.
10. MELIAD Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Ausztrália), ausztrál állampolgár.
11. MOHAMMED Khalid Sheikh (más néven Ali, Salem, más néven Bin Khalid, Fahd Bin Adballah, más néven Henin, Ashraf Refaat Nabith, más néven Wadood, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán.
12. SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala’i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla’i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán.
13. SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán, Irán.

1. „Abu Nidal Organisation” – „ANO” („Abu Nidal Szervezet”) (más néven: „Fatah Revolutionary Council” [„Fatah Forradalmi Tanács”], más néven: „Arab Revolutionary Brigades” [„Arab Forradalmi Brigádok”], más néven: „Black September” [„Fekete Szeptember”], más néven: „Revolutionary Organisation of Socialist Muslims” [„Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”]).
2. „Al-Aqsa Martyrs’ Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).
3. „Al-Aqsa e.V”.
4. „Babbar Khalsa”.
5. A „New People’s Army-t” – „NPA-t” („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines’” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), Fülöp-szigetek.
6. „Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security” (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).
7. „Gama’a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Islamic Group” – „IG” [„Iszlám Csoport”]).
8. „İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).
9. A „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”-et is magában foglaló „Hamas” („Hamász”).
10. „Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”) (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu’llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” [magyarul az összes Hezbollah változat, illetve „Dzsihád Tanács”] {és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük az External Security Organisation [„Külső Biztonsági Szervezet”]}).
11. „Hizbul Mujahideen” – „HM” („Hizbul Mudzsahedin”).
12. „Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Kalisztán Zindabad Erő”).
13. „Kurdistan Workers’ Party” – „PKK” („Kurd Munkáspárt”) (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).
14. „Liberation Tigers of Tamil Eelam” – „LTTE” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”).
15. „Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).
16. „Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).
17. „Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).
18. „Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”) („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).
19. „Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol”) („Revolutionary Left” [„Forradalmi Baloldal”]), más néven „Dev Sol”) („Revolutionary People’s Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).
20. „Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).
21. „Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

Tehát nagyon úgy tűnik, hogy az uniós bürokratikus útvesztőben elveszett a lényeg, hogy mi is számít terrortámadásnak.

Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója igyekezett tiszta vizet önteni az Economx-pohárba.

– fogalmazott a szakértő.

Szerinte ha ezt a megállapítást elfogadjuk, akkor a brüsszeli gyilkosság egyértelműen terrortámadás volt, az volt a célja, hogy elrettentse a svéd állampolgárokat attól, hogy Koránt égessenek. Nem lehet véletlen, hogy svéd mezes embereket ölt meg az elkövető – magyarázta. A gyűlölet-bűncselekményekkel szemben a terrorizmus legalább ugyanolyan fontos a politikai üzenet, mint maga az elrettentő cselekedet – magyarázta Somkuti Bálint.