Washington fontolgatja annak lehetőségét, hogy 2025-ben elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – jelentette az SZVR.
Az Orosz Föderáció Külügyi Hírszerző Szolgálatának sajtóirodája szerint az amerikai külügyminisztérium vizsgálja a lehetőségét a jelenlegi ukrán vezetés és a „túlzottan elbizakodott” elnök leváltásának.
Ennek egyik legális módja pedig az, hogy elnök- és parlamenti választásokat tartanak jövőre Ukrajnában.
Állítólag az amerikai külügy már tanulmányozza az ukrajnai választási kampány megkezdéséhez szükséges feltételeket, az esetleges ellenjelöltek felkeresését is megkezdte: „az első szakaszban az ukrán civil társadalom segítségével igyekeznek nyomást gyakorolni, ugyanis a kezdeményezésnek az Egyesült Államok szerint „széles társadalmi támogatást” kell kapnia.
A jelölteket is Amerikából hagynák jóvá
– idézi a hírszerzést a Ria Novosztyi.
Az Egyesült Államok kezdeményezésére eszmecsere kezdődött a Nyugat által finanszírozott ukrán „civil aktivisták” között egy új párt létrehozásáról, amelynek célja egy Amerika-barát rést elfoglalni a közelgő választási kampány során. Majd az új politikai erőnek be kell jutnia az ukrán parlamentbe, és az állami adminisztrációban is minél nagyon teret kell elfoglalnia – közölte a titkosszolgálat, majd le is vonta a konklúziót, hogy az Egyesült Államok hivatalos képviselői által rendszeresen ismételt „egy szót sem Ukrajnáról Ukrajna nélkül” mantra nem más, mint egy máz.
Valójában Ukrajna és vezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok döntenek
– zárta következtetését az SZVR.
Utóbbi persze a legfontosabb és legleleplezőbb mondat a közleményben, ami jól belelik az oroszok által gondosan ácsolt nyugati gyámság-narratívába.
Az orosz állami apparátus rendre azt igyekszik sugallani, hogy az ukrajnai háborúra, vagy ahogy ők nevezik, a különleges katonai hadműveletre valójában a nyugat és különösen az Egyesült Államok ambíciói miatt volt szükség, Vlagyimir Putyinnak nem is volt más választása, Oroszország csak a geopolitikai és a geostratégiai érdekeit védi, egyébként is a nyugati báb Ukrajna és annak nyugatbérenc vezetője rúgta fel a korábbi status quót és veszélyeztette Oroszország biztonságát.
Ezek a jelentések persze továbbra is vágyvezérelt gondolkodásnak, és leginkább zavarkeltésnek tűnnek.
Az orosz hírszerzés nagyjából háromhavonta értesül arról, hogy vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői arról tárgyalnak, hogy leváltanák posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Szó volt már valamelyik magas rangú ukrán katonatisztről, például Valerij Zaluzsnijról, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokáról vagy Kirilo Budanovról, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetőjéről, Andrij Jermakról, az ukrán elnöki hivatal vezetőjéről, Olekszij Aresztovicsról, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadójáról és Vitalij Klicsko kijevi polgármesterről is. Egyik sem bizonyult igaznak.
Legutóbb nyár végén bukott meg már végérvényesen a kijevi rezsim, orosz hírszerzési információk szerint a Fehér Ház Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert tartja alkalmas jelöltnek Zelenszkij ukrán elnök leváltására.
„Színtiszta fikció”
A Kreml közben cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt volna Donald Trump leendő amerikai elnökkel.
A Washington Post írt először - azonosítatlan forrásokra hivatkozva - arról, hogy Trump figyelmeztette Putyint, hogy nem kellene eszkalálnia az ukrajnai háborút. A lap szerint Trump emlékeztette Putyint „Washington jelentős katonai jelenlétére Európában”. A telefonhívásra állítólag azután került sor, hogy Putyin csütörtökön gratulált Trump választási győzelméhez.
„Ez teljességgel valótlan. Ez tiszta fikció, ez egyszerűen hamis információ” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor a hívásról kérdezték.
Nem volt beszélgetés.
– szögezte le, majd hozzátette,
Putyinnak egyáltalán nem szerepel a jelenlegi tervei között, hogy Trumppal beszéljen.
Más kérdés azonban, hogy Peszkov eddig rendre cáfolt minden olyan információt, amelyek később igaznak bizonyultak: legutóbb például „álhírnek” minősítette az Oroszországba érkező észak-koreai katonákról szóló jelentéseket, annak ellenére, hogy hiteles hang- és képi bizonyítékok igazolták jelenlétüket – emlékeztet a The Guardian. Peszkov hétfőn azzal is vádolta az európai vezetőket, hogy továbbra is Oroszország „stratégiai vereségére” törekednek.
A Kreml többször is kijelentette, hogy Putyin kész tárgyalni Ukrajnáról a Nyugattal, de ez messze nem jelenti azt, hogy hajlandó változtatni követelésein. Moszkva békefeltételei ismertek: Ukrajnának el kell vetnie NATO-ambícióit, ki kell vonnia minden csapatát az Oroszország által igényelt négy régió összes területéről - és mindehhez rendre hozzáteszik a „náci kijevi rezsim” leváltásának igényét.
Washington közben több tízmilliárd dollár értékű amerikai katonai és gazdasági segélyt nyújtott Ukrajnának, amióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A következő elnök, Donald Trump nézetei viszont ismertek: többször bírálta és különféle republikánus törvényhozókkal is szembemenve rendre kifogásolta a segélyezést. Joe Biden még hivatalban lévő elnök, aki szerdán vendégül látja Trumpot a hagyományos választás utáni találkozón az Ovális Irodában, a hírek szerint arról igyekszik győzködni a megválasztott elnököt, hogy hivatalba lépésekor ne vonja meg a támogatást Ukrajnától.
Trumpnak nem osztanak lapot
Trumpnak a választási kampányban volt egy gyakran idézett mondta, amit vélhetőleg gyakran számon kérnek még rajta: azaz, hogy 24 órán belül talál megoldást a háború befejezésére.
Ám nem túl jó előjel, hogy az oroszok már másnap megüzenték, hogy bárki is az Egyesült Államok elnöke, Moszkva a „különleges hadművelet” valamennyi kitűzött céljának elérésére összpontosít.
Az orosz külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok uralkodó politikai elitje pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes alapállásához és a Moszkva feltartóztatásának irányvonalához. Nincsenek tehát illúzióik Donald Trumppal és csapatával kapcsolatban sem.