Kína, amely korábban a japán tenger gyümölcseinek (egyebek mellett garnéla, kagyló, polip, tintahal) legnagyobb vásárlója volt, azt állítja, hogy a tilalom oka az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos félelmek.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve ugyanakkor kezeskedett a 2011-es szökőár által roncsolt erőműből augusztusban megkezdett vízkibocsátás biztonságáért. A G7 kereskedelmi miniszterei pedig múlt vasárnap a japán élelmiszerekre vonatkozó tilalmak azonnali visszavonására szólítottak fel.
Rahm Emanuel, az Egyesült Államok japán nagykövete a Reutersnek adott hétfői interjújában bemutatta a kezdeményezést, és azt mondta, hogy Washingtonnak szélesebb körben is meg kellene vizsgálnia, hogyan tudna segíteni Japánnak a kínai tilalom ellensúlyozásában, amely szerinte a gazdasági háborúk része.
Ez egy hosszú távú szerződés lesz az amerikai fegyveres erők és a halászati szövetkezetek között itt Japánban. A legjobb módja annak, hogy Kína gazdasági embargója ellen fellépjünk, minden esetben az, hogy a célország vagy a célzott iparág segítségére és támogatására sietünk
– közölte az USA nagykövete.
Az első vásárlás alig egy tonna fésűkagylót érint, ami egy aprócska töredéke annak a több mint 100 ezer tonna fésűkagylónak, amelyet Japán tavaly a kínai szárazföldre exportált.
Emanuel szerint a vásárlások – amelyek a katonák étkezdéiben, a hajók fedélzetén lévő éttermekben és a katonai bázisokon lévő üzletekben és éttermekben történő értékesítés mellett a katonákat is ellátják majd – idővel mindenféle tenger gyümölcseire kiterjednek majd. Az amerikai hadsereg korábban nem vásárolt helyi tenger gyümölcseit Japánban – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a Japánból és Kínából származó teljes halimportját is megvizsgálhatná – mondta. Az USA tárgyalásokat folytat a japán hatóságokkal is, hogy segítsenek a helyben kifogott fésűkagylót az Egyesült Államokban bejegyzett feldolgozókhoz irányítani.