Általános sztrájk kezdődött szerdán Argentínában Javier Milei elnök kormányának reformtervei ellen. A dél-amerikai ország legnagyobb szakszervezete, a CGT szólította fel az általa képviselteket munkabeszüntetésre, de más szakszervezetek is csatlakoztak hozzá. Az érintett ágazatok között volt a tömegközlekedés, a közigazgatás és az egészségügy is.
A tiltakozó akció különösen Javier Milei harminc intézkedést tartalmazó vészhelyzeti rendeletcsomagja ellen irányul, amely felfüggeszt a munkaerő- és ingatlanpiacot szabályozni hivatott több törvényt. A rendelet egy részét argentin bíróságok már hatályon kívül helyezték.
A kontinens északi felében közben folytatódott az előválasztási csörte. Donald Trump volt amerikai elnök New Hampshire-ben ismét győzelmet aratott. A republikánus ringben már csak ő maradt és Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó. Ron DeSantis úgy döntött, feladja a jelöltségért folytatott küzdelmet, és Trumpot támogatva visszalép.
Franciaországban pedig mindeközben a gazdák napok óta tartó tüntetése okozott fennakadásokat. Az útlezárások kedden tragikus fordulatot vettek, miután egy autós elütötte az egyik tüntetőt és a családját.
A törökök eleget tettek a svéd kérésnek
A török parlament plenáris ülése kedden este jelentős többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Nem sokkal később pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta a Svédország tagságát jóváhagyó törvényt.
A török kormány már nem sokkal azt követően, hogy Finnország és Svédország benyújtotta közös csatlakozási igényét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), jelezte, mik a feltételei. Ankara a csatlakozási jóváhagyásért cserébe azt kérte,
- Stockholm adja ki a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjait;
- lépjenek fel határozottabban a terrorizmus ellen;
- állítsanak fel egy koordinációs mechanizmust;
- és indítsák újra a hadiipari együttműködést Törökországgal.
A szakértő szerint összességében az látszik, hogy Törökországnak sikerült kihasználnia a ratifikációban rejlő lehetőségeket.
Az ankarai kormányzatnak számos kérdésben sikerült kedvező eredményeket elérnie, olyanokban, amelyek kapcsán az előző években vagy évtizedekben alapvetően süket fülekre talált Stockholmban. Így például a svéd fegyverexport újraindításában vagy a Törökország szempontjából terroristának tartott szervezetek, főleg a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kapcsolódó személyek vagy szerveződések elleni jövőbeli fellépések terén. A Svédországgal – és korábban Finnországgal – együtt kialakított együttműködési mechanizmus már hozott sikereket, a nagy kérdés, hogy ez mennyire marad tartós. Ezeket az eredményeket ráadásul a török kormány úgy érte el, hogy a megfelelő kommunikációnak és relatíve kézzelfogható követeléseknek köszönhetően nem romlott a megítélése a NATO-n belül, a kritikai hangok ellenére képes volt legitim igényként megfogalmaznia kívánalmait, így mind befelé és kifelé is sikerként tudja láttatni a tárgyalásokat az erdogani vezetés
– nyilatkozta az Economxnak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos segédmunkatársa.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára fel is szólította Magyarországot, hogy mielőbb kövesse a törökországi példát.
Felpörgették az európai kormányok a védelmi kiadásokat
Felülvizsgálja a Donald Tusk által vezetett lengyel kormány a Szolidaritás Közlekedési Csomópont (CPK) projekt megvalósíthatóságát, kérdéses a kivitelezés és a megnyitás határideje is. Ez Varsótól 40 kilométerre, egy háromezer hektáros területen valósult volna meg. Az állami finanszírozással építendő multimodális csomópontot 40 millió utas kiszolgálására tervezték, helyet kapna benne repülőgép-terminál, gyorsvasút és buszállomás, irodák, szállodák és kereskedelmi egységek is.
Védelmi kiadásokra ugyanakkor nem sajnálja a pénzt Lengyelország, úgy tűnik, ebben az új kabinet sem gondolkodik másként, mint az előző, konzervatív kormány. Varsó már 2023-ban is a GDP-je 4 százalékát fordította védelmi kiadásokra – mondta Andrzej Duda lengyel elnök.
Fegyverkezik ugyanakkor Szerbia is, Belgrád 26 darab orosz BTR páncélozott gyalogsági harcjárművet vesz a Magyar Honvédségtől. Mindeközben egy norvég tábornok is arról beszélt, hogy lassan kifutnak az egyre kiszámíthatatlanabb Oroszország elleni védelmi felkészülésre szánt időből. „Nem tudjuk, mi lesz Oroszországgal három év múlva. Erős honvédelmet kell kiépítenünk, hogy képesek legyünk megfelelni egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban” – jelentette ki.