A befektetők izgatottan toporognak, a vasárnapi török választásokon kiderül, megalapozottak voltak-e a várakozásaik.

Az elnöki székre valós esélyekkel az aktuális államfő, Recep Tayyip Erdogan és a hat pártból álló ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu pályázik. Az eddig is világos volt, hogy kiélezett, szoros küzdelemre kell számítani kettejük között, ám az elmúlt hetekben az látszott a közvélemény-kutatási eredményekből, hogy Kemal Kilicdaroglu vághat neki magabiztosabban a megmérettetésnek.

Milyen számokat ígérnek a közvélemény-kutatások?

Csütörtökön bedobta a törölközőt egy szexbotrányba keveredett török ellenzéki jelölt, Muharrem Ince, aki a voksok két százalékára számíthatott volna. A politikus bejelentése felvillanyozta a piaci szereplőket, a szavazótábora ugyanis várhatóan Kemal Kilicdaroglu mögé sorol be.

A Konda közvélemény-kutató cég legfrissebb adatai szerint az állás jelenleg a következő:

  • Recep Tayyip Erdogan támogatottsága 43,7 százalékos;
  • Kemal Kilicdaroglu pedig a voksok 49,3 százalékára számíthat.

Amennyiben ez lenne a vasárnapi végeredmény, újabb fordulóra kerülne sor, immár csak kettejük részvételével, május 28-án.

Amennyiben azonban bármelyikük 50 százalék fölé tudna menni, azzal már az első fordulóban eldőlne a verseny.

Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki összefogás elnökjelöltje
Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzéki összefogás elnökjelöltje

Ígéretek földjén

Recep Tayyip Erdogan húsz évig töretlen népszerűségét számos tényező ingatta meg az elmúlt időszakban. Bizonyos intézkedésekkel ugyan ezen próbált javítani, a legutóbb például azzal, hogy bejelentette, 700 ezer közalkalmazott kap fizetésemelést.

Nem engedhetem meg, hogy bárkit is maga alá gyűrjön az infláció

– fogalmazott a török elnök. Egyelőre azonban nem látszik, hogy lépései előnyhöz juttatták volna a kampány hajrájában.

Az elnököt sokan bírálták a februári földrengés után a segélyek lassú folyósítása mellett többek között azért is, mert egyre több súlyos rendszerhibára derült fény az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Kiderült például, hogy olyan vállalkozó is akadt, aki tengeri homokkal kevert betonnal spórolt az építkezési költségein.

Az államfő – vélhetően már egyfajta kampányígéretként – kijelentette: az újjáépítési munkálatok befejezéséhez egyetlen év is elegendő lesz, a szakértők azonban arra figyelmeztették, hogy megfelelő – sőt, a korábbiaknál jobb – minőségű rekonstrukció mellett erre gyakorlatilag esély sincs.

Ezt tetézte, hogy a közgazdászok egyetértenek abban, hogy Recep Tayyip Erdogan által képviselt unortodox monetáris és fiskális politika, és ennek keretében az, hogy nem helyeselte a kamatemelést, jelentősen meglódította a török inflációt, a külföldi befektetőket pedig elüldözte Törökországból.

Kemal Kilicdaroglu azt ígérte, megválasztása esetén megreformálja az ország gazdaságának alapjait annak érdekében, hogy az ismét vonzóvá válhasson a külföldi befektetők számára. A jegybank élére új kormányzó kerül, az állami intézmények élén pedig leváltják a Recep Tayyip Erdogan által kijelölt bürokratákat.

A parlamenti eredmény sem elhanyagolható kérdés

Vasárnap nem kizárólag elnökválasztás zajlik Törökországban, a parlament összetételéről is most döntenek a választópolgárok.

A Konda közvélemény-kutató szerint a Recep Tayyip Erdogan mögött álló politikai erő, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a voksok 44 százalékára számíthat a parlamenti szavazáson, míg a hatpárti ellenzéki összefogás 39,9 százalékos eredményre.

A törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) azonban ezen a fronton is az ellenzék javára döntheti el a meccset. Ha ugyanis megszerzik azt a 12,3 százalékos támogatottságot, amelyet az előzetes felmérések alapján prognosztizálnak nekik, valamint valóban beállnak a hatpárti összefogás mellé, azzal

vert helyzetbe szoríthatják az Igazság és Fejlődés Pártját és szövetségeseit.

Elnökváltást remél a piac

A Reuters török kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban, mióta valós esély látszik arra, hogy a közeljövőben módosulhat a török gazdaságpolitika, a külföldi befektetők részéről is megnövekedett érdeklődést tapasztalnak. Különösen a fúziók és a felvásárlások terén várható jelentős előrelépés.

Az európai, izraeli és Öböl-menti országokból – például az Egyesült Arab Emírségekből és Szaúd-Arábiából – is érkeztek befektetői megkeresések, az infrastrukturális beruházások iránt érdeklődtek, különösen az energia területén

– nyilatkozták a lapnak a nevük elhallgatását kérő források.

A külföldi befektetők tárgyaltak a kormánnyal, az ellenzékkel, valamint az állami és a magánszektorhoz tartozó vállalatokkal is. Miután azonban akkor, ha Recep Tayyip Erdogan maradna hatalmon, nem apellálhatnának a kormányzati gazdaságpolitika gyökeres változására, vélhetően inkább Kemal Kilicdaroglu színre lépésében bíznak.

Az Európai Unió számára mindenesetre izgalmas kérdéseket vethet fel egy esetleges elnökváltás,

az ugyanis, hogy Recep Tayyip Erdogan az utóbbi években egyre inkább tekintélyelvűvé vált, lehetővé tette az EU-nak, hogy jogosan zárjon ki minden komoly vitát Ankarával az esetleges tagságról. Ez azonban Kemal Kilicdaroglu színre lépésével megváltozhat.