Törökországban a mai nap folyamán tartják az önkormányzati választásokat, amelyeken többek között eldől, hogy ki irányíthatja Isztambult és többi kulcsfontosságú török várost. A fő csataterek ezúttal tehát Törökország gazdasági központjai, Isztambul és a főváros, Ankara.
A két említett város politikai jelentőségét jelenleg az is növeli, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon Erdogan elnök mindkettőt elbukta az ellenzékkel szemben, elveszítve ezzel a legyőzhetetlenség auráját.
A szavazásra jogosultak száma 61 millió a 85 millió lakosú Törökországban, el első szavazók száma körülbelül egymillióra tehető. Törökországban hagyományosan magas a választási részvételi arány, ám a megélhetési válság némileg visszavetheti a szavazási kedvet.
Az elemzők szerint az ellenzék kiábrándult támogatói otthon maradhatnak, mivel kételkednek abban, hogy képesek változtatni a dolgokon. A kormánypárt támogatói ugyanakkor azért maradhatnak távol az urnáktól, hogy a gesztussal is jelezzék: tiltakoznak a gazdasági visszaesés ellen, ami miatt sokan küzdenek az olyan megélhetési költségek finanszírozásával, mint az élelmiszer, a lakbér és a közüzemi szolgáltatások.
Szoros verseny várható
A felmérések szerint szoros verseny várható Isztambul hivatalban lévő polgármestere, Ekrem Imamoglu, a fő ellenzéki, világpárti Köztársasági Néppárt (CHP) és az AKP jelöltje, Murat Kurum, korábbi városfejlesztési és környezetvédelmi miniszter között.
Az Erdogan lehetséges jövőbeli kihívójaként emlegetett Imamoglu azonban ezúttal néhány olyan párt támogatása nélkül indul, amelyek 2019-ben győzelemhez segítették. Mind a kurdbarát Népi Egyenlőség és Demokrácia Párt, mind a nacionalista IYI párt saját jelöltet indít a versenyben, ami szavazatokat szippanthat el Imamoglutól.
Vagyis ha Imamoglu most is nyer, akkor akár ellenfele is lehet Erdogannak a 2028-as elnökválasztáson. Viszont a polgármester ellen per folyik választási tisztségviselők megsértése vádjával, és ha ebben jogerősen elítélik, akkor többé nem vállalhat köztisztséget.
A CHP által vezetett hatpárti ellenzéki szövetség felbomlott, miután a tavalyi választásokon nem sikerült megbuktatni Erdogant, mivel nem tudott tőkét kovácsolni a gazdasági válságból és a kormány kezdetben gyenge válaszából a tavalyi pusztító földrengésre, amely több mint 53 000 ember halálát okozta.
Eközben egy új vallási-konzervatív párt, az Új Jólét Pártja (YRP) az Erdogan gazdaságkezeléséből kiábrándult szavazókat szólítja meg, és várhatóan elvonja a szavazatokat a jelöltjeitől.
Ankarában a hivatalban lévő polgármester, Mansur Yavas, akit szintén Erdogan lehetséges jövőbeli kihívójának tekintenek, a közvélemény-kutatások szerint várhatóan megtartja posztját.
A török főváros elhódítója: Ekrem Imamoglu
Az Isztambult 2019 óta irányító 52 éves Ekrem Imamoglu az előző török önkormányzati választásokon néhány tízezer szavazatos többséggel lett befutó: ezzel akkor hatalmas csapást mért Tayyip Erdogan elnökre és a várost addig zsinórban irányító pártjára. A zajos siker akkor egy csapásra ismertté tette Ekrem Imamoglu nevét belföldön és külföldön egyaránt, aki az új politikai generáció egyik legjelesebb képviselője. Az Isztambuli Egyetemen közgazdász diplomát szerzett Ekrem Imamoglu kezdetben édesapja építkezési vállalkozásánál dolgozott. A három gyermekes, sportszerető édesapa 2008-ban kezdett politizálni azzal, hogy csatlakozott a szociáldemokrata Köztárasági Néppárthoz, amelynek elődjét Kemal Atatürk az első törökországi politikai pártként alapította. 2014-ben elnyerte szűkebb otthona, az isztambuli Beylikdüzü kerület polgármesteri székét, az uralmon lévő Igazság és Fejlődés Párttól (AKP) hódítva el a városrész irányítását. 2019-es isztambuli sikerét nagyban köszönhette kivételes szónoki képességeinek, egy alkalommal így fogalmazott magával kapcsolatban: „a legnagyobb fegyverem a közlés ezeréves hagyománya, az élő beszéd.” Mindezt pedig az akkori kampányban nagy sikerrel ötvözte a tudatos közösségi média használattal. Az szintén az ő malmára hajtotta a vizet, hogy összefogott a kurdokkal, így a kurdbarát Népi Demokratikus Párt is felsorakozott akkor isztambuli jelöltsége mögött.Ahonan Erdogan elnök is indult
A 70 éves Erdogannak érzelmileg is fontos Isztambul irányítása, annak visszaszerzése, ugyanis itt kezdte politikai karrierjét: 1994-ben ő lett a polgármester a 16 milliós városban.
Családi értékek
Erdogan, aki több mint két évtizede áll Törökország élén, 2003 óta miniszterelnökként, 2014 óta pedig elnökként, új alkotmányt szorgalmaz, amely a családi értékeket helyezné előtérbe.
Ugyanakkor Erdogan elnöknek egyelőre nincs elegendő többsége egy új alkotmány elfogadásához, egy erős önkormányzati szereplés azonban lehetővé tenné számára, hogy az ellenzéki táborból néhány konzervatív, nacionalista vagy iszlamista törvényhozót átcsábítson a szükséges kétharmados többséghez.
Parlamenti és elnökválasztás tavaly zajlott Törökországban, amelyeken a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja (Igazság és Fejlődés, AKP) újabb mandátumot nyert.
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció
Egyre csak emelkedik a török infláció, nem volt elég a jegybanki kamatemelés a megfékezéséhez. Persze, ha az állam vég nélkül költekezik, nem sokat számít a kamat. A monetáris politika csak akkor hatékony, ha a belföldi fizetőeszköz kínálatát, kibocsátását ténylegesen is vissza tudja fogni.A részletekről ITT írtunk bővebben.