A Moldova és Ukrajna közé ékelődött szakadár állam legfelsőbb tanácsa (parlamentje) határozatot fogadott el, amely a Föderációs Tanácshoz és az orosz Állami Dumához intézett felhívásban fordul Moszkvához:

azzal a kéréssel, hogy hajtsanak végre intézkedéseket Dnyeszteren túli terület védelmére, figyelembe véve azt a tényt, hogy a köztársaság területén több mint 220 ezer orosz állampolgár tartózkodik állandó jelleggel

Hivatkoznak továbbá az orosz békefenntartás „egyedülállóan pozitív tapasztalataira” és egyfajta a garanciavállaló és közvetítő státuszra kérik fel Oroszországot – írja a TSV Pridnestrovie alapján a Meduza.

Kapcsolódó

 

Megjött Moszkva válasza

„A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás" – közölte a orosz külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

A tárca meglehetősen diplomatikus válasza szerint minden megkeresést mindig figyelmesen megvizsgálnak az orosz szakszolgálatok.

A tiraszpoli állásfoglalás felhívást is tartalmaz az ENSZ-hez, a FÁK-hoz, az EBESZ-hez, az Európai Parlamenthez és más szervezetekhez, hogy akadályozzák meg a Chisinau (Kisinyov) és Tiraszpol közötti kapcsolatok további eszkalálódását, valamint segítsenek a Moldova és Dnyeszter Menti Köztársaság közötti teljes körű párbeszéd újraindításában.

A rendkívüli ülést Vadim Krasznoszelszkij transznisztriai elnök kezdeményezte, és több mint 600 küldött vett részt rajta. Kifejezték reményüket, hogy a nemzetközi szervezetekből sikerült valamilyen reakciót kiváltani. „Szeretnénk, ha figyelmet fordítanának a moldovai hatóságok által a köztársaságunkkal szemben hozott intézkedések elfogadhatatlanságára” – mondta az ülésen Galina Antyufejeva, a helyi parlament elnökhelyettese.

Transznisztriai határátkelő, a szakadár állam kommunista stílusú címerével
Transznisztriai határátkelő, a szakadár állam kommunista stílusú címerével
Kép: AFP

A Chisinau és Tiraszpol között a Szovjetunió összeomlása óta konfliktushelyzet van. Az alig néhány ország által elismert, Transznisztria néven is futó keskeny földsávon, jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik, jelentős mennyiségű, ám elavultnak számító fegyverzettel. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.

A térségbeli konfliktus 2024 elején eszkalálódott, amikor a moldovai hatóságok megszüntették a transznisztriai cégek vámkedvezményeit, és ezzel arra kötelezték a helyi vállalkozásokat, hogy általános jelleggel vámot fizessenek a moldovai költségvetésbe.

Szergej Lavrov: Kudarcot vallottak az Oroszország elszigetelésére tett nyugati kísérletek

Moszkva nem fogja hagyni, hogy a Moldova Dnyeszter menti területein élő 200 ezer orosz állampolgár egy újabb, a régió destabilizálására irányuló „nyugati kaland” áldozatává váljon. >>>

Február közepén Gennagyij Ciorba, tiraszpoli képviselő már felvetette, hogy a képviselők hamarosan kezdeményezhetik, hogy a Dnyeszteren túli területet csatolják az Oroszországhoz. Vele együtt mások is számítottak rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt már február 29-én, a Szövetségi Gyűlés előtt be is jelenti. Azóta kiderült, hogy erről egyelőre nincs szó, a helyi parlament sem kezdeményezett ilyet a szakadár területen.

Oroszország ukrajnai offenzivájának egyik legfontosabb előzménye volt, hogy Moszkva elismerte a donyecki és a luhanszki népköztársaságok önállóságát, majd a hivatalos kommunikáció szerint a „védelmükre sietett”.