Február elsejétől kizárólag euróval lehet fizetni Koszovóban, minden más pénznemet csak külföldi tranzakciókhoz lehet használni. A döntést a koszovói jegybank közölte szerda este. Ez nagy felháborodást okozott Szerbiában, mivel a koszovói szerbek közel fele dinárban kapja különböző juttatásait, például a nyugdíját, szociális támogatást vagy a fizetését. Ha pedig a jövőben csak euróban fizethetnek, az veszteséget jelenthet számukra.
Oroszországban az elemzők által várt szerény gyorsulás helyett mérsékelten lassult az infláció decemberben éves összevetésben. Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint decemberben az éves infláció 7,4 százalék volt a novemberi 7,5 százalék után, miközben az elemzők gyorsuló, 7,6 százalékos éves inflációval számoltak. 2022 decemberében 11,9 százalékos éves inflációt mértek Oroszországban.
A kedvező statisztikai adatokon valószínűleg nem merengett hosszasan Vlagyimir Putyin orosz elnök. Helyette inkább régi szövetségesével Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott telefonos beszélgetést. Téma akadt bőven a két vezető között, hiszen tavasszal Oroszországban elnöki, Indiában pedig parlamenti választást tartanak. Putyin és Modi – a Reuters szerint – sok sikert kívánt egymás kampányához, valamint az ukrajnai helyzetről is tárgyaltak.
Putyin elégedettsége azonban nem tarthatott soká, Moszkva ugyanis nagy pofont kapott egy másik jelentős partnerországtól.
A török bankok szinte az összes orosz hitelintézettel megszakították a kapcsolatokat, és a szerződések hivatalos lezárása nélkül felfüggesztették a kifizetések feldolgozását is.
A helyzet már 2023 nyarán kritikus volt, ám azt követően romlott jelentősen, hogy Joe Biden amerikai elnök december 22-én rendeletet adott ki az Oroszországnak háborús segítséget nyújtó, külföldi társaságokkal szembeni újabb szankciókról.
Trump tarolt Iowában
Donald Trump volt amerikai elnök nyerte meg az első republikánus párti előválasztást, melyet Iowa államban tartottak. Az üzletember-politikus Des Moines-ban köszönetet mondott a támogatásért és nagyszerű versenynek nevezte a küzdelmet.
A második helyen Ron DeSantis floridai kormányzó végzett, mögötte pedig a korábbi dél-karolinai kormányzó, Nikki Haley. DeSantis a szereplését sikeresnek értékelte, a negatív kampány és a politikai ellentámadások dacára. Úgy fogalmazott, hogy kampánya folytatására komoly lehetőséget kapott, azonban sok munka vár még rá. A harmadik helyen végzett Nikki Haley szerint a következő előválasztáson az fog kiderülni, hogy kétszemélyes harcról van-e szó közte és Donald Trump között.
A volt elnök sima republikánus győzelmét természetesen nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Alexander De Croo belga miniszterelnök például arra figyelmeztetett, hogy Európának készen kell állnia arra, hogy egyedül maradj, ha újra Trump kerül a Fehét Házba.
„Ha 2024-ben ismét »Amerika az első«, akkor Európa minden eddiginél jobban magára marad” – utalt a kormányfő Trump előszeretettel hangoztatott szlogenjére. Hozzátette ugyanakkor, Európának ettől a forgatókönyvtől nem szabad félnie, ám „erősebbé, szuverénebbé, önállóbbá” kell válnia.
A belga miniszterelnök kijelentése sokakban déjà vu érzetet kelthet, hiszen 2017-ben Angela Merkel akkori német kancellár is arról beszélt, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsát, és ennek szükségszerűségét ő is Donald Trump személyével társította. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államoknak sem érdeke teljesen elengedni Európa kezét, ahogy 2017-2020 között a Trump-elnökség sem szüntette meg a transzatlanti kapcsolatok főbb intézményeit, csupán évtizedek óta fennálló vitapontokat vett elő kendőzetlenül
– nyilatkozta az Economxnak Csizmazia Gábor, a NKE EJKK Amerika Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Megjegyezte, az Egyesült Államok és Európai Unió közötti kereskedelmi vitákkal gyakran a demokrata kormányok sem tudnak mit kezdeni – „gondoljunk csak a Barack Obama elnök alatt többek közt az agrárszektorhoz köthető nézetkülönbségek miatt megfeneklett TTIP-tárgyalásokra, vagy a Joe Biden elnök alatt felszínre tört, a villanymotoros gépjárművek és akkumulátorok gyártásához kapcsolódó IRA-ügyre.”
„Egy újabb Trump-elnökség ismét előtérbe helyezné a vitás kérdéseket, ami elsősorban néhány nyugat-európai országban váltana ki diplomáciai feszültséget. Persze ennek jelentős része politikai kommunikáció, az érdemi együttműködést egyik fél sem akarná megszakítani. Az efféle kettős megítélés alá eső terület lehet az energiapolitika: klímaügyi szempontból a palagáz-kitermelés fokozását biztosító amerikai intézkedések garantáltan kapnának kritikát, ám gazdasági szempontból az amerikai LNG-export növelését számos európai ország érdeklődve figyelné” – mondta a szakértő.
A német kancellár feje a tüntető gazdák miatt fájhatott
Hétfőn ötezer traktorral vonultak fel a tiltakozó gazdák Berlin kormányzati negyedében, teljes váltást követelve a gazdaságpolitikában. Eközben a parlament pénzügyi bizottsága előtt zajlott a német gazdaszövetség meghallgatása a költségvetés-finanszírozási törvényről, amellyel a szövetségi kormány a tervezett megszorításokat akarja végrehajtani.
Az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése miatt Olaf Scholz kancellár kormányának milliárdos lyukat kell betömni a költségvetésben, amelyet többek között a mezőgazdasági gázolaj adókedvezményeinek fokozatos eltörlésével oldanának meg. Ez a gazdáknak cégenként átlagosan évi 3000 eurós többletköltséget jelenthet.
Friss adatok szerint ráadásul a német GDP 0,3 százalékkal csökkent tavaly és az ipari teljesítmény is durván visszaesett. A Destatis előzetes adatai szerint 2 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye, melyen belül 0,4 százalékkal zsugorodott az ipar 85 százalékát kitevő feldolgozóipar. Az építőipar mindössze 0,2 százalékkal növekedett.
Forrongtak a gazdák Romániában is. A forgalomlassítással tüntető román gazdák és fuvarozók újabb pontokkal bővítették követelés-listájukat, a kormány azonban egyelőre nem enged.