Kereskedelmi szempontból elégedetten távozhatott Keir Starmer brit kormányfő Washingtonból. Donald Trump amerikai elnök ugyanis – bár korábban ragaszkodott hozzá, hogy ezúttal nem lesznek kivételezettek – beleegyezett abba, hogy külön kereskedelmi megállapodáson dolgozzanak az Egyesült Királysággal.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Trump hangsúlyozta, hogy a brit miniszterelnök „nagyon keményen dolgozott” azon, hogy meggyőzze őt arról, ne vessen ki vámokat a brit importra. „Én megmondom, akármennyit is fizetnek neki, megdolgozott a pénzéért, nagyon erősen próbálkozott” – idézi az amerikai államfőt a Financial Times. „Könnyen megtörténhet, hogy egy igazi kereskedelmi megállapodást is nyélbe ütünk, amely mellett nem lesz szükség vámokra. Meglátjuk.”

Kapcsolódó

Ukrajnával kapcsolatban azonban Starmer nem jutott sokra az amerikai elnökkel. Trump ugyanis az egyeztetést követően is ragaszkodott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „tartani fogja a szavát” az ukrajnai békemegállapodás kapcsán. Azzal érvelt, hogy az országban kritikus ásványkincseket kitermelő amerikai munkások biztonsági biztosítékként szolgálhatnak majd, és az ő jelenlétük elrettentheti Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

Régóta nem volt ekkora szakadék a brit és amerikai álláspont között

Már Starmer és Trump csütörtöki találkozója előtt is világos volt, mennyire különbözik a két országvezető véleménye Ukrajnával, az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Starmer a Washington felé tartó repülőgépen arról beszélt a vele utazó újságíróknak, hogy ha Ukrajna védelme nem lesz biztosított a háború lezárása után, Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét támadásba lendülhet.

„A biztonsági garanciának el kellene rettentenie Putyint attól, hogy visszatérjen. Attól tartok, ha biztonsági garancia nélkül lesz tűzszünet, az egyszerűen csak arra ad neki lehetőséget, hogy kivárjon és újra nekilóduljon. Az Ukrajnával kapcsolatos ambíciói ugyanis – azt hiszem, mindenki számára – elég nyilvánvalóak” – mondta. Körülbelül egy órával később pedig Trump kijelentette: „Nem fogok túl sok biztonsági garanciát vállalni, ezt majd Európa megteszi.”

Az Ukrajnával kapcsolatos amerikai és brit álláspont közötti különbség az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint történelmi léptékben is kirívó.

Ami igazán szembetűnő, hogy gyakorlatilag a második világháború óta nem volt ennyire élesen különböző az angol és az amerikai álláspont, mint most. Különleges kapcsolatnak tekinthető a két angolszász ország közötti viszony, szinte mindig nagyjából azonos állásponton voltak, még ha hangsúlybeli különbségek voltak is. Ez viszont most egy nagyon éles különbség

– mondta lapunknak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Ugyanakkor rámutatott, a brit kormány bizonyos tekintetben az európai védelmi elképzelésekhez képest is eltérő álláspontot képvisel. „Emmanuel Macron francia elnök, de Friedrich Merz is, aki valószínűleg az új német kancellár lesz, kimondta, hogy Európának saját magáról kell gondoskodnia, meg kell erősíteni, önállósítani kell Európa védelmét. Starmer ehhez képest jelezte, hogy Nagy-Britannia nem kíván választani Európa és Amerika között. Ő tehát nem ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államokat le kellene kapcsolni Európa védelméről.”

A védelmi kiadások növelése látványos húzás volt

Starmer különleges ajándékkal a tarsolyában érkezett az Egyesült Államokba. Kedden ígéretet tett arra, hogy 2027-re a GDP 2,5 százalékára emeli az Egyesült Királyság védelmi kiadásait. Ez szerinte azért szükséges, mert Európa a bizonytalanság új korszakát éli, amire megfelelő választ kell adni.

Az Egyesült Királyság jelenleg a bruttó hazai termék 2,3 százalékát költi védelemre, és korábban már elhangzott kormányzati ígéret arra vonatkozóan, hogy 2,5 százalékra bővítik ezt az értéket. Eddig azonban nem nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy ezt mikor teszik meg.

„Kétségtelenül nagy horderejű bejelentés volt ez, ennyit még nem költött Nagy-Britannia katonai célokra. Annak fényében végképp nem lehetett könnyű meghozni ezt a döntést, hogy ezek fedezésére a nemzetközi segélyprogramjaik finanszírozását kell visszavágni. A humanitárius és klímaszervezetek élesen bírálták, hogy katonai célra veszik el ezeket a pénzeket. Sokan mások pedig dicsérik Starmert, kiemelve, hogy ő azon politikusok közé sorolható, akik felismerik, hogy korunkban a legnagyobb rizikót az orosz veszély jelenti”

– mondta Egedy Gergely.

Hozzátette, Starmer és a Munkáspárt is sokat veszített népszerűségéből a tavaly nyári kormányalakítás óta, miután jelentős adóemeléseket hajtottak végre, extra adókat vetettek ki. Ennek fényében különösen nehéz lépés lehetett a védelmi kiadásokat illető bejelentést megtenni.