Ha valaki élete első római kiruccanására készülődve ábrándozott is arról, hogy a Trevi-kút szélére huppanva békésen elfogyaszt majd egy fagyit, a helyszínen garantáltan nagyot csalódott. A szökőkút és az azt övező aprócska tér ugyanis szinte mindig tömve van turistákkal. Turistákkal, akik egymás lábára taposva próbálnak megharcolni a helyért és egy fotólehetőségért. Békés ábrándozásra és fagylaltozásra a legkevésbé sem alkalmas a hely.

Ezt elégelte meg a római városvezetés is, és tervekkel álltak elő a látványosság védelme érdekében. „Egy új, kvótás és időzített beléptetési rendszerben gondolkodnék, amelynek keretében előre be kellene jelentkezni. A rómaiak számára ingyenes maradna a látogatása, a turistáknak pedig jelképes egy eurós díjat kellene fizetni” – nyilatkozta a Corriere della Serának Alessandro Onorato, a római főpolgármesteri hivatal idegenforgalomért felelős tanácsosa.

Nem Róma az egyetlen

A tömegturizmus nem pusztán Rómában okoz komoly problémákat, Európa-szerte egyre több helyen próbálják bizonyos intézkedésekkel minimalizálni az ebből származó kellemetlenségeket és az esetleges károkat.

  • Görögországban tavaly jelentették be, hogy a turisztikai szempontból egyik leglátogatottabb helyszínen, az Akropoliszon időbeosztásos rendszert vezetnek be. Korlátozták emellett az Akropolisz napi látogatói számát, a maximumot 20 ezer főre lőtték be. Azok pedig, akik eljutnak a műemlékhez, csak meghatározott ideig gyönyörködhetnek benne.
  • Velence idén belépődíjas rendszert tesztelt. A gondolák városába látogatóknak online kellett regisztrálniuk, és öt eurót fizetniük a turistáskodásért.
  • Amszterdam a sétahajókat tiltotta ki a legnagyobb kikötőiből. Ezek ugyanis egyszerre túl sok turistát öntöttek a városra, amely túlságosan nagy megterhelést jelentett infrastrukturális szempontból.
  • A francia kormány kampányt indított azzal a céllal, hogy a jól ismert francia úti célok felől kevésbé látogatott területei felé terelje az országba érkező turistákat.
  • De Sevilla polgármestere, José Luis Sanz is belengette, hogy lezárhatják és fizetőssé tehetik a város egyik leghíresebb látványosságát, a Plaza de Espanát.
  • Koppenhága pedig a turizmus környezetkárosító mivoltát igyekezett ellensúlyozni CopenPay nevű programjával. Ennek keretében fenntartható szemléletmódra és tevékenységekre próbálták rábírni a városba látogatókat, cserébe pedig ingyen ételt, italt, programlehetőségeket kínáltak. Ennek a tesztelése július 15-e és augusztus 11-e között zajlott.
  • A gyakran bájosnak és mesebelinek titulált Brugge is jócskán megtelt az elmúlt években turistákkal. Tavaly összesen több mint 8,3 millióan látogattak el a belga városba, amelynek lakossága nem éri el a 120 ezer főt. A városvezetés ezért megtiltotta, hogy új szállodát építsenek a történelmi belvárosban. Emellett Brugge egész területén leállították az új üdülőházak építésére vonatkozó engedélyek kiadását.

Egyes városokban és régiókban egyelőre nem próbálták meg szabályozni a turista áradatot, a helyiek azonban egyre hangosabban követelik ezt. Ide sorolható például az andalúz kikötőváros, Malaga is. „A helyzet annyira feszültté vált, hogy Málaga fordulóponthoz ért. Eljött az a pont, amikor az emberek lassan úgy érzik, hogy a város összeomlik” – nyilatkozta a BBC-nek Kike Espana, egy helyi aktivista. „Olyan érzés ez, mint amikor egy vidámparkba lépünk be. Egy emberáradattal szembesülünk, amely elsősorban felemészti, nem pedig belakja a várost.”

A Trevi-kút Rómában
A Trevi-kút Rómában
Kép: Getty Images / Massimo Valicchia

Miért pont most telt be a pohár?

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi történt az elmúlt egy-két évben, ami miatt hirtelen elkezdtek besokallni a legnagyobb turistaparadicsomok. Róma nem éppen a közelmúltban vált közkedvelt utazási célponttá, ennek megfelelően a Trevi-kút mentén sem mostanság formálódott meg a tömeg.

Ugyanígy Barcelona emblematikus sétálóutcája, a La Rambla is régóta zsúfolt már. Mégis csak idén nyáron öntöttek alakot a helyi ellenérzések egy tüntetés formájában. A tiltakozók júliusban vízipisztollyal lövöldöztek a velük szembekerülő turistákra, és közben arra biztatták őket, hogy menjenek mielőbb haza.

Ha megnézzük a nemzetközi beutazó turisták számát, láthatjuk, hogy 2009 óta folyamatosan emelkedett, és tíz év alatt 2019-re közel 55 százalékkal nőtt a UN Tourism adatai alapján. Tehát 2018-ban és 2019-ben nagyságrendileg ugyanannyi turista volt, mint 2023-ban. Két oka lehet annak, hogy ez épp mostanra csúcsosodott ki egy jelentős lakossági ellenállásban. Az egyik a koronavírus-járvány, ami a 2018-2019-es akkori rekordéveket »lezárta« és a már akkor is jelenlévő túlturizmus hatásait késleltette, illetve pár évre feledtette. A másik ok, hogy a túlturizmus okozta gazdasági és szociális hatások mostanra érték el az emberek és a társadalom ingerküszöbét

– nyilatkozta Rippert Bálint, a PwC Magyarország turisztikai tanácsadási csapatának vezetője az Economxnak.

Hozzátette, mostanra lett mindennapi szinten tolerálhatatlan probléma:

  • a lakhatási kérdés;
  • a szolgáltatások árának növekedése;
  • a városok és természeti területek tisztasága és általános állapota;
  • a lakók kényelmének és békességének kérdése.

„Elégséges és megfelelő intézkedések hiányában a helyi lakosok maguk próbálják szerény lehetőségeikkel ezeket megoldani” – magyarázta a szakértő.

Ábra: Economx

Sokszor nincs más választás, a turizmus a gazdaság igáslova

A lakhatási probléma a malagai elégedetlenkedőknek is kulcsproblémája. Az El País közelmúltban készített elemzése szerint Malaga több területéről is elmondható, hogy egész Spanyolországban ott a legmagasabb az Airbnb-ingatlanok aránya. A Plaza de la Merced környékén például az összes lakás negyedét csak turistáknak tartják fenn.

„Ha a malagaiaknak nincs hol lakniuk, akkor ki fogja ellátni a turistákat? Hol fognak lakni azok a pincérek, akik felszolgálják a megrendelt pohár bort és tányér szardíniát?”

– vetette fel Isabel Rodríguez, a kormányzó spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) lakásügyi és városfejlesztési minisztere.

De Nikos Zorzos, Santorini polgármestere is magasba lendítette a stoptáblát. „Egy alig 25 ezer lelket számláló helyen élünk, nincs szükségünk több szállodára vagy bérelhető szobára. Ha tönkreteszik a tájat, egy olyan gazdag tájat, mint a miénk, akkor pont az semmisül meg, amiért az emberek idejönnek” – fogalmazott a görög sziget elöljárója.

Idén a Santorinire látogatók száma várhatóan meghaladja majd a 3,4 millió főt. Egész Görögországot tekintve 2028-ra 40 milliós turistaszámmal kalkulálnak, 5,5 millió fővel meghaladva az idei eredményt. Ebben a növekedésben pedig vélhetően az igazi turista paradicsomnak számító Santorininek is kulcsszerep juthat.

A turizmus gazdasági hozzájárulása Európa bizonyos országaiban és városaiban nélkülözhetetlen, Horvátországban a WTTC adatai szerint a turizmus GDP-hez való hozzájárulása nagyjából 25 százalék, Portugália és Görögország esetében majdnem 20 százalék. 10 százalék felett van még például Spanyolország, Olaszország, Málta és nem utolsó sorban Magyarország is. Ezekben az országokban a turizmus jó teljesítménye komoly nemzetgazdasági kérdés, és természetesen ezt szeretné mindenki fenntartani

– mondta a szakértő.

„Alapvetően úgy gondolom, hogy minden túlturizmus okozta problémára van megoldás, a városok és épített környezetünk megóvásától, a lakhatási kérdésen át egészen a helyben lakók nyugalmáig. Természetesen sokkal bonyolultabb és hosszabb folyamat javítani az ingatlanpiaci helyzeten, mint tisztán tartani egy bizonyos városrészt vagy műemléket, de kezelni mindig lehet a nehézségeket” – hangsúlyozta.

Hozzátette, az aktuális kezelési kísérletek javarészt  túlságosan drasztikus lépések, amelyek végső soron nem enyhítik a már kialakult problémákat. „A megoldás városról városra eltérő, de fókuszálni kell a turisták időbeli eloszlásának elősegítésére és motiválására, ehhez igazítani a turisztikai kínálatot és programokat, továbbá a kampányok szerepe itt jelentős lehet a kommunikációban. Fontos az innovatív és digitális megoldások alkalmazása, amelyek nemcsak a vendégelégedettségben játszhatnak szerepet, de hosszú távon megkönnyítik a városvezetés feladatát is. Emellett nagy jelentősége van a párbeszédnek és a jó gyakorlatok megosztásának is a városok és a desztinációk között, sokszor egy-egy megoldás átemelhető más helyszínre is, a települések ezáltal segíthetnek egymásnak. Végül, de nem utolsó sorban szükséges egy szoros kooperáció az önkormányzat és az állam között, a lakosság aktív bevonásával.”

Malagában már 2018-ban probléma volt a túlturizmus
Malagában már 2018-ban probléma volt a túlturizmus
Kép: Getty Images / Jesus Merida

Bármelyik város belecsöppenhet hasonló helyzetbe

Rippert Bálint rámutatott, hogy azok a városvezetők sem dőlhetnek hátra, akik jelenleg nem küzdenek a tömegturizmussal járó gondokkal. „Nehéz előre megjósolni, hogy milyen úti célok válnak új gócpontokká. Mindig lesznek hirtelen népszerűvé váló kis városok és falvak, amelyek egy-egy blogbejegyzés vagy cikk hatására kerülnek fel a turisták bakancslistájára. Gondoljunk bele, milyen könnyen a túlturizmus áldozata lehet egy pár ezer fős település, ha egy népszerű utazási portál vagy influenszer ír vagy posztol róla. Elég, ha csak pár ezer emberrel több látogatja meg az adott úti célt; a helyi lakosságnak az is több száz százalékos emelkedés lenne egyik pillanatról a másikra.”

Vannak azonban olyan térségek, amelyek – új slágerdesztinációk ide vagy oda – garantáltan a top turista célpontok között maradnak. „Nem építenek már új Sagrada Familiát, új Notre Dame-ot, új Colosseumot, ahogy nem forgatnak új helyen Trónok harca epizódot sem, ezért a ma is népszerű helyek mindig is vonzóak lesznek a turisták körében” – mondta.