Nem változtatott az 5,25-5,5 százalékos irányadó dollárkamat-tartományon a szerdán végződött kétnapos kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Az elemzők egyébként nem is számítottak módosításra.

Közben sorra futottak be az eurózóna országainak növekedési adatai is: az egykori gyengélkedők, Spanyolország, Portugália és Olaszország belehúztak. Franciaország megúszta a visszaesést, ám Németország nem tudta elkerülni a recessziót.

Lettország orosz nemzetiségű EP-képviselőjéről, Tatjána Zsdanokról pedig kiderült, hogy évekig jelentett az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. Ez azt követően vált világossá, hogy feltörték a levelezését. Az Európai Parlament belső vizsgálatot indított az ügyben. Az EP sajtószolgálata egyelőre hivatalosan nem foglalt állást az ügyben. A Deutsche Welle szerint azonban amennyiben a vizsgálat megerősíti a vádakat, az szankciókat vonhat maga után. Ugyanakkor az Európai Parlament a képviselőt nem tudja eltávolítani hivatalából, ám ezt bizonyos feltételek mellett a lett hatóságok megtehetik.

Nagy vihart kavaró törvényjavaslatok

Spanyolországban az amnesztiatörvény első körben megbukott a parlament alsóházában, még a katalán képviselők sem támogatták, akinek a kedvéért elindult a kezdeményezés. A tervek szerint amnesztiát kaphatnának a függetlenségi törekvések miatt megvádolt katalán vezetők. Mint kiderült, a katalán képviselők a javaslatban azt nehezményezték, hogy sokak, köztük a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemont elnök számára sem nyújtott volna védelmet. A módosításról már tárgyalt is velük a szocialisták által vezetett kormány.

A francia nemzetgyűlés ezzel szemben kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az alkotmányban rögzítené a nők abortuszhoz való jogát – számolt be az EurActiv. Az elemzők azonban a szenátusban nagyobb ellenállásra számítanak az újítás kapcsán.

A republikánusok bizalma némiképpen megcsappant a kormányoldallal szemben a migrációs törvény alkotmánytanácsi elkaszálása, illetve az ex-republikánus Rachida Dati kormányzati kinevezése miatt, úgy érzik, támadás alatt állnak. És valóban, az abortusz téma olyan értelemben támadás, hogy Emmanuel Macron francia elnök igyekszik beszorítani őket egy olyan pozícióba, amiből csak rosszul jöhetnek ki

– nyilatkozta Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa az Economxnak.

Hozzátette, olyan az államfő helyzetbe akarja hozni a republikánusokat, ahol kellemetlen az igen és a nem is nekik. „Macronnak az is jó, ha elmegy a Kongresszusig a javaslat, és elfogadják, mert akkor sikerrel öntötte alkotmányba az abortusz védelmét, és az is, ha kialakul egy blokk: lehet kampányolni a téma megvédése mellett a 80 százalék feletti támogató közönségnek. Fontos, hogy alkotmánymódosítás csak akkor lesz, ha mindkét ház igennel szavaz, és utána a két ház együttes ülése, a Kongresszus is. Ha Macron úgy látja, hogy nem lesz meg a kongresszusi többség, referendumot is kiírhat, azt ilyen számok mellett valószínűleg megnyerné” – magyarázta a szakértő.

Egész Európa munkabeszüntetési lázban égett

A vártnál korábban ért véget a német vasúti gigasztrájk, és hétfőre virradóra újraindult a közlekedés a Deutsche Bahn vasúttársaságnál. Csütörtökön azonban a nagyobb német repülőterek biztonsági személyzete kezdett egynapos munkabeszüntetésbe. A szakszervezet magasabb béreket szeretne az akcióval kisajtolni az általa képviselteknek.

A tömegközlekedési dolgozók sztrájkja Németországban 2024. február 2-án.
A tömegközlekedési dolgozók sztrájkja Németországban 2024. február 2-án.
Kép: Getty Images / Andreas Rentz

Közben az Európa-szerte hőbörgő gazdák sem békéltek meg. A francia kabinetnek a héten már azon kellett törnie a fejét, miként akadályozza meg a főváros megbénítását. A gazdák ugyanis jelezték, le akarják zárni a Párizsba vezető összes fontosabb utat.

Ugyanakkor hatalmas sztrájk volt Finnországban is a munkaerőpiaci reformtervek miatt. Petteri Orpo konzervatív kormányának elképzelései a szakszervezetek szerint meggyengítenék a munkavállalói jogokat és megkurtítanák a társadalombiztosítási juttatásokat.

Uniós csúcsesemény: megtört a magyar kormányfő

Orbán Viktor magyar miniszterelnök decemberben még megvétózta az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot, a kezdeti aggodalmak ezúttal azonban alaptalanoknak bizonyultak. A magyar kormányfő, aki Janusz Lewandowski lengyel EP-képviselő véleménycikke szerint a „sötét oldalt” választotta, előzetes tárgyalásokat követően végül elfogadta a többi uniós tagállam ajánlatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő üdvözölte a megállapodást, miszerint

várhatóan már márciusban megkapják az első, 4,5 milliárd eurós részletet az összességében 50 milliárd eurós uniós támogatásból.

A helyszíni beszámolók szerint a beleegyezéstől függetlenül érezhető a feszültség Magyarország és a 26 másik vezető között. Ezt mutatja az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem is vett részt a többi tagországi potentáttal a szerda esti informális vacsorán.