Az erdőtüzeket illetően az egyik legrosszabb év volt 2023 az Európai Unióban, csaknem 500 ezer hektáron vált a növényzet a lángok martalékává – közölte kedden az Európai Bizottság.
Az uniós testület által bemutatott jelentés szerint a tűzvészek csaknem 41 százaléka fokozottan védett területen történt,
az Európai Unióban pusztító tüzek 96 százalékát pedig emberi tevékenység okozta.
Az úgynevezett „megatüzek” és erdőtüzek a közlemény szerint új kihívások elé állítják a hagyományos módon dolgozó tűzoltókat; fontosabbá válik a légi úton történő oltás, míg a szárazföldi védekezés háttérbe szorul, olykor pedig teljesen lehetetlenné válik.
A tájékoztatás alapján
az Európán az utóbbi négy évben végigsöprő, példa nélküli erdőtüzek jól mutatják az éghajlatváltozás „immár letagadhatatlan hatásait”.
A kelet-görögországi Alexandrúpoli város térségében tavaly tomboló erdőtűz a legnagyobb volt, amelyet valaha is feljegyeztek az Európai Unióban azóta, hogy az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) megkezdte 2000-ben az adatgyűjtést az erdő- és bozóttüzekről.
A klímaváltozás emellett nem csupán növeli a lángok által tönkretett területek nagyságát, hanem
egyes tüzeket pusztítóbbá is tesz, a száraz időszakokat pedig megnyújtja.
Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért és zéró nettó kibocsátás eléréséért felelős biztosjelöltje elmondta, a 2023-as tűzvészek azt mutatják: az EU egyelőre nincs felkészülve a veszélyekre.
A jelentés emlékeztet arra, hogy szeptemberben egyszerre több erdőtűz is pusztított Portugáliában. Bár ezzel a 2024-es erdőtűzkárok az utóbbi évtizedek uniós átlaga fölé emelkedtek, az idei év erdőtűzszezonja kevésbé volt súlyos.
Jóllehet a 2023-as év tűzvészek szempontjából egyike volt az öt legrosszabb évnek az EU-ban, a tavalyi év tűzkárai lényegesen kisebbek voltak, mint a 2022-es esztendőben előfordulók
– összegezték.