A Horvátország, Koszovó és Albánia kötötte új balkáni katonai szövetség létrejöttét Belgrádban erős fenntartásokkal, Pristában pedig pezsgőbontással fogadták. Az új tömbnek többek között célja, hogy közös kiképzéseket és hadgyakorlatokat indítsanak. Az elemzők pedig máris attól tartanak, hogy a cél Szerbia potenciális agresszorként való meghatározása – írja a szerb Blic.rs.

Az alapító országok kedden írták alá a katonai szövetségre lépést rögzítő együttműködési nyilatkozatot. Ivan Anusic horvát védelmi miniszter elmondta, hogy a jövőben Bulgária is csatlakozhat a frissen megalakult szövetséghez. A horvát média úgy értesült, hogy nem csupán katonai és stratégiai együttműködésről van szó, hanem a szövetségesek a védelmi ipar területén is közös fellépéseket terveznek az együttesen levezényelt hadgyakorlatok és kiképzések mellett.

Kapcsolódó

A megállapodás hármas célt szolgál: Koszovó államiságának megerősítését és elismerését; illetve, hogy üzenjenek Szerbiának: Koszovó államisága megkérdőjelezhetetlen tény; továbbá annak demonstrálása, hogy Horvátország hosszú távú stratégiai érdeke az albán kérdés rendezése a Balkánon.

Kép: AFP, Dimitrije Goll

Aleksandar Vucic szerb elnök a hírre reagálva aggodalmát fejezte ki, illetve kijelentette: „Szerbia megértette az aláírással küldött üzenetet”, majd arról is beszélt, hogy „Horvátország rendkívül erős ország katonai szempontból, ugyanakkor Szerbia most először rendelkezik erősebb hadsereggel. Megvan a saját doktrínánk, amely biztos vagyok benne, hogy lehetővé teszi számunkra a stabilitás megőrzését és az önvédelem biztosítását minden potenciális agresszor ellen.”

Kivették a Nyugat-Balkánt a mélyhűtőből, csak nehogy odaégjen

A magyar európai uniós elnökség „konyhájában" a Nyugat-Balkánnal történteket egy érdekes metafórával mutatta be a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter a Magyar Külügyi Intézet által szervezett „Budapest Balkans Forum" konferencián, amelyen 5 országból (Albánia, Bulgária, Montenegró, Szerbia és Magyarország) hat miniszter, több mint 100 szakértő, politikai döntéshozó jelent meg a magyar fővárosban, köztük az EU és a NATO képviselői.

Bóka János szerint kivettük a Nyugat-Balkánt a mélyhűtőből, betettük a mikrohullámú sütőbe és megnyomtuk a kiolvasztás gombot.

Természetesen a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos folyamatok még nem teljesen „főttek meg" , de a kiolvasztási folyamat zajlik, ami a magyar hat hónapos EU-elnökség egyik eredménye, amely előtt 2,5 éven keresztül nem nyíltak meg csatlakozási fejezetek az unió részéről az érintett országok, így például Albánia és Montenegró számára – hangsúlyozta Bóka János, egyben megemlítette, hogy az elmúlt 10 évben 150 százalékkal nőtt a gazdasági forgalma hazánknak a Nyugat-Balkáni régióval.

Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta azokat a gazdasági és biztonsági előnyöket, amelyeket a Nyugat-Balkán csatlakozásával az Európai Unió nyerhet.

Ha az Európai Unió folytatja a hezitálást, mások beelőzhetik a Nyugat-Balkánon

– hangsúlyozta Pappin. 

Remélem, hogy nem égünk oda a mikrohullámú sütőben, és szépen lassan sütögetnek minket

– válaszolt tréfásan Bóka János megjegyzésére Filip Ivanovic, Montenegró kül- és Európa-ügyi miniszterelnök-helyettese, aki ezek után megköszönte Magyarország őszinte és barátságos diplomáciai támogatását. Beszámolt róla, hogy az elmúlt egy évben Montenegrónak három csatlakozási fejezetet sikerült lezárnia az Unióval, annyit, amennyit az azt megelőző 12 évben összesen. Hozzátette, hogy 2026 végére szeretnék lezárni az összes csatlakozási tárgyalást az EU-val.

Sikeres volt a tüntetés, lemondott a miniszterelnök

Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic.

A részletekről ITT írtunk bővebben.