Az ukrán parlament június elején fogadta el második olvasatban is az angol nyelv ukrajnai használatáról szóló törvényt, amelynek deklarált célja, hogy közelebb hozza Ukrajnát az európai uniós tagsághoz, valamint hozzájáruljon az ukrán üzleti élet, a tudomány, az oktatás és a hatóságok versenyképességének növeléséhez. 

A törvénytervezetet még tavaly nyáron nyújtotta be a parlamentnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyet novemberben fogadott el első olvasatban a törvényhozás. A parlamenti elfogadást követően június végén írta alá a jogszabályt az államfő.

Kapcsolódó

A törvény értelmében az angol nyelv elnyerte a nemzetközi kommunikáció nyelvének státuszát Ukrajnában.

A törvény meghatározza azokat a pozíciókat, amelyek betöltése esetén az adott személyeknek beszélniük kell angolul:

  • bizonyos köztisztviselők;
  • a helyi államigazgatási szervek vezetői és helyetteseik;
  • a helyi önkormányzati szervek azon dolgozói, akiknek fő munkaköri feladatai közé tartozik a nemzetközi együttműködési feladatok ellátása;
  • a tisztikar katonái;
  • az ukrán rendőrség tisztjei, más rendvédelmi szervek, valamint a polgári védelmi szolgálat vezető beosztású tagjai;
  • ügyészek;
  • adó- és vámhatóság alkalmazottai;
  • olyan állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői, ügyvezető testületi tagjai, felügyelőbizottsági tagjai és egyéb tisztségviselői, amelyek alaptőkéjében a részvények több mint 50 százaléka állami kézben van;
  • állami tudományos intézmények vezetői; 
  • felsőoktatási intézmények vezetői.

A törvény emellett 10 százalékos további bérfizetést javasol azoknak a tisztviselőknek, akik megfelelnek bizonyos szintű idegennyelv-tudásnak.

Az elfogadott jogszabály értelmében 2026 szeptemberétől az angol nyelvet az óvodákban és más, iskoláskor előtti intézményekben is kötelezően oktatni fogják.

A turisztikai objektumokról szóló információs táblák, valamint a közlekedési csomópontok hirdetményei szintén meg fognak angol nyelven is jelenni, illetve az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos információk is elérhetőek lesznek angol nyelven.

A mozik a jövőben állami támogatást kaphatnak, ha angol nyelven mutatnak be filmeket. A törvény első változatában még szerepelt, hogy 2025-től az angol nyelvű filmek felét eredeti nyelven, ukrán felirattal mutatnák be, majd 2027-től már kizárólag így lehetett volna moziban filmet nézni, azonban ez végül a tiltakozások hatására (25 ezren írták alá az erről szóló petíciót) kikerült a törvény szövegéből.

Ukrán nyelvhelyzet

Egy 2012-es törvény regionális nyelvi státuszt garantált az orosz és egyéb kisebbségi nyelveknek, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy lehetővé vált a kisebbségi nyelvek használata a bíróságokon, az iskolákban és más kormányzati intézményekben Ukrajna azon területein, ahol a kisebbségek aránya meghaladta a lakosság 10 százalékát.

2014. február 23-án az ukrán parlament azonban megszavazta a törvény hatályon kívül helyezését, amelyet az akkori ideiglenes államfő, Olekszandr Turcsinov megvétózott. Az Alkotmánybíróság végül 2018. február 28-án alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt.

2019 áprilisában szavazták meg az ezt felváltó, Petro Porosenko korábbi elnök kézjegyével ellátott, nagy viharokat kiváltó nyelvtörvényt, amely kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát

  • egyes hatóságok munkájában;
  • a választási eljárásokban és a politikai kampányban;
  • az óvodákban, iskolai és egyetemi oktatásban;
  • tudományos, kulturális és sporttevékenységben;
  • a könyvkiadásban és könyvterjesztésben;
  • nyomtatott tömegtájékoztatásban;
  • televíziós és rádiós műsorszórásban;
  • a gazdasági és társadalmi életben;
  • a kórházakban és idősotthonokban;
  • az Ukrajnában bejegyzett politikai pártok és egyéb jogi személyek tevékenységében.

Jelenleg ez alapján az ukrán az egyetlen hivatalos nyelv az országban, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2019-es felmérése szerint a lakosság körülbelül fele beszél többnyire vagy csak ukránul, és mintegy 30 százaléka többnyire vagy csak oroszul. A svédországi székhelyű nemzetközi oktatási vállalat, az EF Education First listáján 2021-ben az ország a 35 vizsgált európai ország közül a 30. helyezést érte el, lemaradva például Lengyelországtól és Fehéroroszországtól.

Lehetséges hatások

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Economx kérdésére elmondta, hogy az angol nyelv, mint a nemzetközi kommunikáció nyelvének bevezetésének lehetősége nem újszerű Ukrajnában, a kérdés már korábban is napirenden volt. 

Ukrajna nagy mértékben nyit a nyugat felé és egyre szorosabb az együttműködés a nyugati partnerekkel nem csak politikai, de gazdasági és üzleti szinten is. Nem kizárt, hogy az angol nyelv „hivatalosításával” ezeket a folyamatokat szeretnék megkönnyíteni

– emelte ki a szakértő.

A törvény értelmében az angol nyelv a hadseregben és a nemzeti gárdában is alkalmazható lehet, amelynek a kutató szerint a komoly szakértői és tanácsadói együttműködés miatt lehet gyakorlati hasznosulása is.

Hasonló példák kapcsán azt hozta fel, hogy Közép-Ázsiában több országban az orosz a nemzetközi, pontosabban a nemzetiségek közötti kommunikáció nyelve. A ukrán eset ebben a tekintetben tehát nem egyedi.

Előfordulhat, ahogy erre korábban is volt már példa 2014 után, hogy külföldi szakemberek töltöttek be hivatali posztokat, amelyeken kötelező az ukrán nyelv használata. Amennyiben az angol nyelv is használhatóvá válik, úgy az ilyen gondok kiküszöbölhetőek lehetnek, ugyanis a kommunikáció angolul is biztosítható lehet

– világított rá Seremet Sándor egy lehetséges felhasználási területére a jogszabálynak.

Ukrajna nemzetközi kapcsolatai terén jelenleg a nyugati partnerségek dominálnak és élveznek prioritást, azonban az ország nyit a Globális Dél országai felé is, így a szakértő szerint ebben a tekintetben sem árthat az angol nyelv szélesebb körű elterjedése.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy alapvetően mindenhol vannak az Ukrajnában meghozotthoz hasonló rendelkezések, csak adott esetben ezeket másképp nevezik.

A szakértő szerint például Magyarországon és az EU többi tagországában is egy elvárható minimum, hogy az angol nyelv oktatása terén a feltételek biztosítottak legyenek, Ukrajnában eddig azonban nem ez volt a helyzet. Voltak ugyanis olyan iskolák, ahol egyszerűen nem volt meg a szükséges tanárlétszám vagy infrastruktúra, a törvénynek többek között ez az egyik legfontosabb hozadéka, hogy innentől kezdve egy kötelezettséget teremtenek arra, hogy az angol nyelvű oktatás feltételei megteremtsék.

Az Oeconomus igazgatója felidézte, hogy a törvény tavalyi beterjesztése óta több, a kormány megbízásából készült felmérés is napvilágot látott, amelyek azt mutatták ki, hogy Ukrajnában az angol nyelv nem annyira elterjedt. 

Az egyik kutatás eredményei szerint a lakosság 68 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, a megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy beszél angolul, de amikor alapvető tudásra kérdeztek rá, akkor kiderült, hogy csak 23 százalék tud ténylegesen olvasni angolul, és egy minimális szinten kifejezni magát.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ebben a kutatásban például az orosz nyelv nem szerepelt az idegen nyelvek között.

Bendarzsevszkij Anton szerint vannak olyan passzusai a törvénynek, amelyek akár lehetnek regionális szinten is kiemelkedőek. Ilyen például az, hogy bizonyos döntéshozók és hivatalnokok számára kötelező lesz az angol nyelv ismerete, amely kapcsán van egy átmeneti periódus, illetve a hadiállapot jelenleg gyakorlatilag felmentést is ad ez alól, így a törvény bevezetése nem eredményezi azt, hogy tömegesen bocsássák el azokat, akik nem beszélnek angolul, azonban a háború után ezt a hiányos tudást be kell majd hozni. 

Ennek vélhetően az egyik oka az, hogy a katonák külföldi felkészítésénél kiderült, hogy hiányos angol nyelvtudással rendelkeznek, a tréning során ez egy komoly problémát jelentett.

Gazdasági szempontból a versenyképesség megteremtése az egyik legfontosabb feladat, mivel a háború végeztével teljesen átrendeződik majd az ukrán gazdaság és piac. Korábban alapvetően voltak orosz cégek, ahol a kommunikáció nyelve is elsősorban az orosz volt, valamint működtek az ukrán oligarchákhoz kapcsolódó vállalatok, ahol a nemzeti nyelven vagy oroszul folyt a kommunikáció.

Ez a helyzet azonban végleg megszűnt, mert az oroszok nem fognak visszatérni az ukrán piacra vagy legalábbis rövid távon nem. Az ukrán oligarchák pedig ugyancsak kiszorultak, mert a legtöbbjük bázisát, gazdasági hátterét elsősorban a kelet-ukrán területek adták, amelyek most vagy Oroszország megszállása alatt vannak, vagy megsemmisültek a harcok következtében.

A háború végével egy masszív helyreállításra lesz szükség és ezt minden bizonnyal olyan tőkével és know-how-val rendelkező nyugati cégek fogják elvégezni, akik jelenleg Ukrajna partnereinek és szövetségeseinek számítanak. Ezen cégek beáramlása részben már megkezdődött, és ez a háború után fokozottan fog folytatódni, ezeknél a cégeknél a kommunikáció nyelve pedig elsősorban valamelyik nemzetközi nyelv lesz, mint például az angol. Ennek megfelelően azt a fajta hiányosságot, hogy a lakosság nagy része nem beszéli a nyelvet, mielőbb orvosolni kell

– emelte ki a szakértő.

A gazdasági szerkezet átrendeződése mellett pedig Ukrajnának van egy másik deklarált célja is, az euroatlanti integráció, hiszen szeretnének a NATO és az Európai Unió tagjai lenni, és ehhez is minimum szükséges idegen nyelvek ismerete.

Bendarzsevszkij Anton arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagság elérése egy hosszú távú perspektíva, nem arról van szó, hogy tíz vagy tizenöt év múlva kell ismerni az uniós nyelveket, de a folyamat már elindult. Először 2022 júniusában, amikor Ukrajna elnyerte a tagjelölt státuszt, majd 2023 decemberében, amikor megindultak a csatlakozási tárgyalások. Onnantól kezdve ez egy olyan folyamat, ahol minden lehetséges szinten egyeztetni kell az európai uniós döntéshozókkal, ami a vállalati szférát, a gazdaságot, a pénzügyeket vagy az igazságügyet illeti. Emellett pedig az ország képviseletéhez is alapvetően szükséges, hogy a döntéshozók megfelelő szinten beszéljék a nyelvet.

Az Oeconomus igazgatója szerint azt viszont fontos leszögezni, hogy a törvény szövege alapján az angol nyelv használatának vagy elterjesztésének semmilyen formában nem szabad az ukrán nyelv rovására történnie, inkább csak kiegészíti azt.

Zelenszkij „hófehér” üdvöskéje: fiatal közgazdász nő lehet Ukrajna megmentője?

Makulátlan, mint a fehér hó, sosem érintette meg a korrupció, egyedül csak a háború elől menekülő testvére lehet az ő skarlát betűje. Zelenszkij és árnyéka bizalmát azonban feltétel nélkül élvezi a leghűségesebb munkatárs, az ukrán miniszterelnöki poszt reménybeli várományosa, a 38 éves Julija Szviridenko, az ukrán gazdaságirányítás nagyasszonya.